Egy év telt el a választások óta: olyan egy év, amelynek sodró eseményei példa nélküliek. Izgalmas, néha borzongató év, kezdve a balatonőszödi miniszterelnöki beszéd rejtélyes nyilvánosságra kerülésétől, majd az azt követő utcai megmozdulásoktól a kormány eddigi legnagyobb vállalkozásáig, a nagy ellátórendszerek reformjáig bezárólag.

Az előre hozott nyugdíjat választók januártól a nyugdíj mellett nem dolgozhatnak, a korhatár felett nyugdíjba vonulók esetében viszont a hosszabb szolgálati idő miatt kedvezőbb lesz az ellátás mértéke - jelentette be tegnap Kiss Péter munkaügyi miniszter a konvergenciaprogram nyugdíjrendszert érintő intézkedéseit ismertetve. Elmondta: az a cél, hogy hoszszabb "aktív korra" ösztönözzék az embereket, vagyis egészségi állapotuknak megfelelően minél tovább a munkaerőpiacon maradjanak.

Megállapodást írtak alá pénteken Balatonőszödön az MSZP és az SZDSZ vezetői a két párt budapesti együttműködéséről, amelynek egyik pontja az, hogy Demszky Gábor lesz a szocialisták és a szabad demokraták közös főpolgármester-jelöltje.

Két hónapon belül másodszor gyűlnek össze Balatonőszödön a döntéshozók, de míg május elején a koalíciós tárgyalások helyszíne volt a kormányüdülő, addig most a kabinet ül össze két napra, hogy "formát adjon" a beharangozott reformoknak.

Az egészségügyi miniszter úgy véli, hogy a kormánnyal együtt lesz ereje az évtizedek óta megoldatlan feladatok elvégzésére. Így másfél éven belül meglesz az egyéni járulékszámla-nyilvántartás, és csak azokban a kórházakban folyhat tovább gyógyító tevékenység, ahol ezt megfelelő minőségben tudják végezni. A többieknek, ha meg akarnak maradni, új feladatot kell találniuk.

Mintha hiányozna egy súlyos érv az egészségügy fejlesztéséről szóló vitából. Az, hogy az új rendszernek mindenekelőtt az egészségünk védelmét kell szolgálnia és csak másodsorban betegségeink kezelését. A magyar ember úgy szocializálódott, hogy nem foglalkozik az egészségével. Sokáig kifejezetten elitista allűrnek tekintették a zsírszegény táplálkozást, a fitneszkultúrát, a dohányzásellenességet. Az "ingyenes" orvosi ellátás, filléres gyógyszerárak mellett az emberek természetesnek vélték, hogy a dohányzás, az elhízás problémáit majd megoldja az "egészségügy": az orvos. Holott a gyógyszerfogyasztástól nem leszünk egészségesek, az ellátás ingyenessége, olcsósága pedig elfedi, hogy a felelőtlen életmód mennyibe kerül a társadalomnak. Egy új rendszernek tehát mindenekelőtt erre a felelősségre kell ráirányítania az emberek figyelmét.

Az egészségügyi reform ott kezdődik, hogy az egészségügyi kormányzatnak az állammal a háta mögött meg kell állapítania, aztán ki kell mondania, hogy a közfinanszírozott ellátásban - bárhány biztosítóval - mit tud nyújtani az adott régiókban, milyen standardokkal (ágyszám, óraszám, orvos, nővér, technológia) és milyen körülményekkel (kényelem, várólisták). Akinek ez nem felel meg, köthet kiegészítő (magán)biztosítást többletszolgáltatásokért vagy gyorsabb "kiszolgálásért".

Az államadósság jellemzőiről szóló jelentésében az Állami Számvevőszék azt állítja: az eladósodás növekedésének mintegy negyedéért az elmúlt hat évben a tb-alapok a felelősek.

Változatlan feltételekkel és teljesítménnyel kevés nyugdíj várható a második pillérből - jelzik előre a világbanki szakértők, akik szerint a pénztárak drágák, teljesítményük pedig gyenge. A pénztárszféra szereplői szerint változtatásra szükség van, ám korai félreverni a harangokat.

A kaposvári kórház igazgatója szerint a helyzet nem érett, hanem túlérett a változásokra.

Nem tudok egyetérteni Frenkl Róbert higgadt írásával, amiben a több-biztosítós egészségügyi rendszer ellen foglal állást. (Sikerágazat is lehetne, május 2.)

Közgazdászok a vizitdíj bevezetését javasolják az alakuló kormánynak az egészségügyi kiadások mérséklésére. Úgy tudjuk, hogy kormányprogram utal a térítésmentes szolgáltatások részbeni fizetőssé tételére.

Egészségügyi reform márpedig lesz - ezekkel a szavakkal vezette be Gyurcsány Ferenc ügyvezető és kijelölt miniszterelnök az egészségügyi szakemberekkel folytatott szerdai budapesti konzultációját. Egészségügyi vezetők szerint a kiszámítható finanszírozás megteremtése a legfontosabb az ágazatban.

Megszüntetné a kötelező kamarai tagságot az egészségügyben az új kormányprogram - értesült a Népszabadság. Ez kellemetlenül érintené a konzervatív irányultságú Magyar Orvosi Kamarát, illetve a gyógyszerészkamarát.

A kormányfő szerdán bejelentette, hogy megszületett a koalíciós megállapodás az egészségügyről. Ennek mibenlétéről nem szólt. A csütörtöki közlések szerint inkább a szocialisták elképzeléseihez áll közelebb a program tartalma. Már ha a tető alá hozott egyezséget nem értelmezik kétféleképpen.

Az MSZP-nek elképzelése sincs, hogy mit kellene csinálni az egészségüggyel - mondta Gógl Árpád, a Fidesz egészségpolitikusa csütörtökön az MTI-nek.

A koalíciós pártok kedden megállapodtak az egészségügyet érintő kérdésekben - mondta Gyurcsány Ferenc tegnap este az MTV Este című műsorában, bejelentve azt is, hogy a kormány mellett államreform-bizottság jön létre.

A közgazdászok több tízezer pedagógus leépítését tartanák szükségesnek a költséghatékonyság növelése érdekében.