Ellenszenves szereplők, álságos kis- és nyárspolgárok, sznob szülők, üres gesztusok – ők jellemzik a holland Herman Koch műveit. Legutóbbi regényét csak Európában egymillió példányban adták el. Magyarországon is keresett középosztályt ostorozó stílusa.

Fejjel lefelé kell eltemetni a holttestet, úgy sokkal kisebb az esélye, hogy a vadak kiássák – egyebek mellett erre a „nélkülözhetetlen” is­meretre is szert tehet az ér­dek­lődő Clint Emerson 100 halálos technika – A túléléshez című könyvéből. Megtanulható továbbá az is, hogyan készíthető halálos fegyver kendőből, horgászólomból, szögből, újságpapírból.

Saját nyelvet teremtett a németből, amelyen átsugárzik a többi idegen nyelv is, amelyben a magyar származású Ilma Rakusa otthon van. A többek között Kertész Imre és Nádas Péter szövegeit németre fordító írónő harmadik kötete jelent meg most magyarul, amelyben egy elválás traumáját alkotja irodalommá.

A Gulliver-jelentés következő szerzője Kerékgyártó István, aki egymaga többet élt és tapasztalt, mint a tizenkét kortárs magyar író együttvéve. Ha létezne irodalmi közgazdaságtan, vele kapcsolatban azt írná a tankönyv: különlegesen magas hozzáadott értéket termel.

Fenyegetést jelent az európai kultúrára, ha továbbra is nagy számban érkeznek a földrészre muszlim menekültek és bevándorlók – ez volt a summázata a Magyar PEN Club által szervezett nemzetközi írókonferenciának. A meghívottak nem fukarkodtak az összeesküvés-elmélettel és a feszültségkeltéssel.

Versekkel kezdte, majd szép lassan nemzedékének egyik legsikeresebb írójává vált. Ha divatot még nem teremtett is, de Grecsó Krisztián regényeinek megjelenése eseménnyé vált. Így van ez legújabb könyvével, a Jelmezbállal is. Női hősökről, a tavaszi kapálásról és a júdáspénzről beszélgettünk.

Az Erzsébet körút 23. alatt immáron hat éve tábla jelzi, hogy itt lakott élete első éveiben Lénárd Sándor író. Sok könyve olvasható magyarul is, mégis alig tudunk róla valamit. A legtöbben legfeljebb annyit: ő volt az az ember, aki latinra fordította a Micimackót.

A „Tudjukkik” ügynökeként Gulliver olyan fénytörésből tekint Magyarországra, ahogyan a mai magyarok nem képesek – állítja Rubin Eszter, akinek a 2012-es Barhesz után idén jelenik meg a második regénye.

Kínos helyzetbe hozta a kulturális alap alelnökét, Doncsev Andrást a Szépirodalmi Kollégium egyik tagja, Csontos János. Miután Doncsev mai sajtótájékoztatóján elmagyarázta, hogy az NKA csak szakmai döntéseket hoz, Csontos közölte: amíg ő kurátor, addig nulla forintot javasol a Mozgó Világnak, mert szerinte az „Gyurcsány Ferenc politikai felépítményének háttérintézménye”. Az alelnök azonnal visszautasította Csontos magánvéleményét.

Magyarországon évente mintegy hatszázan halnak meg közlekedési balesetben, míg a háztartási tragédiák halálos áldozatainak száma körülbelül ezerhétszáz. Az ismert Nógrádi–Cakó szerzőpáros készülő könyvéből a gyerekek megtudhatják, hogy miképpen kerülhetik el a veszélyt. 

– Mindenki elvárja, hogy fenntartsák. De ebben a fő fenntartó, az NKA is hibás, amelynek pályázati rendszere nem motivál a piaci orientálódásra – ez a Librarius alapítójának véleménye az állami támogatásokról. Online orgánumok vezetőit kérdeztük az irodalmi folyóiratokat bedöntő NKA-döntésről.

Hétszázmillió helyett csak 350 millió forint támogatást osztott el a Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi kuratóriuma, mégpedig úgy, hogy színvonalas folyóiratokat ítélt halálra. Az irodalmárok tiltakoznak, de azt mondják: eljött az ideje, hogy civil forrásokat találjanak, megszabaduljanak az állami függéstől.