A tájékoztatót az NKA Szépirodalmi Kollégiumának múlt havi döntése miatt hívták össze. Mint beszámoltunk róla, a kollégium döntése következtében olyan minőségi lapokat fenyeget megszűnés, mint az Ex Symposion, a Kritika, az 1974-ben alapított Literatura, a Mozgó Világ, a Prae és a Vigilia, a 2000 pedig be is jelentette, hogy megszűnik.
Magáról az elosztható keretösszeg nagyságáról nem a Szépirodalmi Kollégium dönt, hanem az NKA, amely azonban a korábbiaknál kevesebb pénzből gazdálkodik. Erről Doncsev András azt mondta: míg 2013-ban 4,9 milliárdot oszthattak szét, idén már csak 3,6 milliárdot, holott a 2016-os évre beérkezett pályázati igények összege elérte a 36 milliárdot.
Az irodalmi lapok kapcsán az alelnök közölte: mivel a legkülönfélébb folyóiratok között kellene igazságot tenni, a szakmára, a szakmai szervezetek képviselőire bízták a keret elosztásáról szóló döntést. Mint mondta, a szakmának kell eldöntenie, hogy mennyivel támogatja a folyóiratokat, ő maga pedig el is várja egy kollégium tagjától, hogy döntést hozzon, elvégre azért ül ott, hogy döntsön.
Azzal kapcsolatban, hogy ezek után a folyóiratoknak próbálnak-e pluszforrásokkal segíteni, Doncsev András kijelentette: folyamatosan kilincselnek pótlólagos forrásokért, s lát esélyt arra, hogy a fel nem osztott jogdíjak bevételéből erre sikerült szert tenni.
Jánosi Zoltán, a Szépirodalmi Kollégium vezetője az előzményekről elmondta: a kollégium tagjai közül hármat a Magyar Művészeti Akadémia, hármat Balog Zoltán miniszter, hármat pedig szakmai szervezetek delegáltak. A tagok februárban vették át megbízólevelüket, s azonnal szembesültek azzal, hogy az NKA csak 85 milliót szán a szépirodalmi lapokra. Jánosi úgy fogalmazott: a kollégium érezte, hogy e kevés forrás „sokkhelyzetet” okozhat a lapoknál, ezért kiegészítő támogatást kértek és kaptak, így további 59 millióhoz jutottak, a keretük tehát 144 millióra emelkedett.
A kollégium elnöke kifejtette: pályázott hozzájuk 16 budapesti folyóirat, 16 vidéki, továbbá 6 határon túli. A 144 milliós keretből támogatást kapott tíz budapesti és tíz vidéki lap, a határon túliak közül pedig mind a hat nyert. A budapesti lapok közül a Kortárs, a Magyar Napló és a Hitel kapta a legtöbbet. (Éppen ezek azok, amelyek a jelenlegi jobboldali kurzushoz kötődnek – K. Zs.)
Jánosi Zoltán a tájékoztatón több alkalommal sajnálkozását fejezte ki amiatt, mert arra érdemes lapokat forráshiány miatt nem tudtak támogatásban részesíteni.
Mivel Doncsev András azt mondta, hogy a kollégium tisztán szakmai döntést hozott, s a beérkezett pályázatok színvonalát bírálta el, János Zoltántól a Népszabadság azt kérdezte, a 2000, a Literatúra és a Mozgó Világ pályázatai hogyan lehettek annyira rosszak, hogy egy fillért sem érdemeltek. Jánosi azt felelte, a kollégiumi tagoknak a döntés előtt két irányelvet mondott el. Egyrészt „a magyar nyelvterület egészében gondolkodjanak Budapesten, vidéken és a „határon túl”, továbbá „nagyon figyeljenek arra, hogy mindenféle irodalmi ízlésvilág, közelítési módszer megjelenjen a döntésükben”. Majd a kollégium vezetője hozzátette: „szavazással ezeknél a folyóiratoknál így jött ki, de országosan, a magyar nyelvterület egészét illetően érvényesült az az elv, hogy benne vannak a legkülönfélébb nézetek és iskolák”.
Jánosi válaszát Csontos János, a Szépirodalmi Kollégium tagja – akit Balog Zoltán delegált a testületbe – azzal egészítette ki, nem igaz, hogy a Mozgó Világ egy fillért sem kapott, hiszen egy tavaly decemberi döntés értelmében részesült egymillió forint támogatásban. A lap további támogatását azonban nem javasolta, és – mint Csontos fogalmazott – „nemcsak a bűnben fogant” volta miatt, hanem amiatt sem, mert a pénzügyi kimutatása szerint huszonvalahány millió forintból gazdálkodik évente, így nem szorul rá az NKA pótlólagos támogatására.
Csontos kijelentette: „Amíg én kurátor vagyok, nulla forintot fogok javasolni a Mozgó Világnak, mert Gyurcsány Ferenc politikai felépítményének háttérintézményének tartom, tessék visszakeresni, hány Gyurcsány-interjú volt benne, nem gondolom, hogy a magyar folyóirat-kultúrának ilyen Patyomkin-intézményt kellene támogatnia”. Ekkor azonnal magához ragadta a szót Doncsev András alelnök, és közölte: „Ami most elhangzott, az Csontos úr magánvéleménye”. Ezt hallva Csontos rögtön hozzátette: „Igen, ez az én magánvéleményem”.
|
Csontos János (balra) nyíltan megmondta
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Doncsev leszögezte: az NKA szakmai kollégiumai szakmai alapon szerveződnek, kizárólag a pályázatok minősége alapján hivatottak dönteni, s mivel alelnökként neki az a feladata, hogy a szakmaiságot biztosítsa, nem tartják nyilván és nem vizsgálják a pályázók politikai hovatartozását. Az alelnök ezután közölte, hogy Csontos szavait „az NKA nevében kénytelen visszautasítani”.
Erre Csontos megköszönte Doncsev szavait, s hozzátette, ez is azt bizonyítja, hogy a kollégium autonóm módon dönt. A Magyar Tudományos Akadémia által kiadott Literatúra eredménytelen pályázatát firtató kérdésünkre Csontos azt mondta: a döntés során azt vették fontolóra, hogy a lapnak az akadémia révén van mögöttes háttere a forrásai pótlására. A 2000 című lap esetében – mint fogalmazott – a fő indok az volt, hogy „elenyésző” a példányszáma.
Csontos közölte azt is: Balog őt nem azért küldte az NKA-kollégiumba, hogy „tizedelést” hajtson végre a lapok között. Lényegében megerősítette Doncsev megjegyzését, hogy esetleg pluszforrásokat szabadítanak föl a lapok számára, hiszen közölte: úgy értesült, hogy Balognál a további forráskeresés „a mérlegelés szakaszába” jutott.
