„Üdvözöllek dicső lovag, szép a ruhád, szép a lovad! Mi szél hozott mondca' erre? És mi vajon a szíved terve?” Igazán kevesen lehetnek, akiknek nincs meg ez a pár sor, illetve a kép, ahogyan Süsü lepkét kergetve énekelget. Csukás István nyolcvanéves, alakjai nélkül szomorúbb és szürkébb lenne az ország.

Április 4-től minden hétfőn közlünk egy epizódot Az Év Könyve készülő szövegeiből. Mindig más kortárs szerző írja a következő, az előzőhöz és a valósághoz lazán kapcsolódó jelentést Magyarországról a meg nem nevezettek – de mi tudjuk, kik! – megbízottja, bizonyos Gulliver nevében.

Egyes íróknak ez a játék nagyon jól fog menni, másoknak pedig kevésbé, hiszen írói természet dolga, hogy egy szerző képes-e mozgatni egy mások által kitalált figurát – nyilatkozta Lator László. A Népszabadság most induló Gulliver-sorozata kapcsán a költőt az irodalmi játékokról kérdeztük.

Életének nyolcvanhetedik évében meghalt Kertész Imre Nobel-díjas magyar író, akinek Sorstalanság című regénye megváltoztatta a XX. század meghatározó történéséről, egy megvetett néphez tartozónak nyilvánított embercsoport szisztematikus kiirtásáról vallott közfelfogást. Teljesen újat mondott az emberi életről, örömről, megmutatta, hogy a zsarnokság természete nem változik, legföljebb a szenvedés mértékében vannak különbségek, és azt, hogy az ember a legszörnyűbb szituációkban is megtalálhatja az örömöt, sőt a boldogság pillanatait.

Mi késztet több mint harminc kortárs írót arra, hogy 2016-ban önként jelentéseket írjon a magyarokról? A Népszabadság legújabb sorozata, egy szokatlan irodalmi kaland – folytatásos szatirikus országtükör. Április 4-én, hétfőn indulunk az első epizóddal. Bár kérdés, hogy bírja-e majd a nyomdafestéket, az biztos, hogy online nem lesz olvasható.

Hétfőn lapunk ​páratlan vállalkozásba kezd. Kortárs írókat kértünk fel, hogy hétről hétre írjanak egy ​unortodox ​jelentést a magyarokról Tudjukkiknek. Két irodalmárt kérdeztünk a többszerzős művek kultúrtörténetéről.

Március 31-én különleges irodalmi happening költözik a belvárosba, amely formabontó stílusban hozza közelebb a kortárs világirodalmat a hazai közönséghez. Az Irodalom Éjszakáján a Katona József Színház színművészei huszonkét izgalmas, esetenként a közönség számára egyébként nem látogatható helyszínen olvasnak fel részleteket kortárs szerzők műveiből.

J. K. Rowling két elutasító levelet tett közzé Twitterén, amiket a Kakukkszó című, álnéven írt könyvére válaszként küldtek a kiadók. Az írónő biztatásnak szánta a gesztust a fiatal íróknak, hogy ne adják fel a próbálkozást.

Jövő kedden kerül napirendre az a kérdés, hogy a főváros az Ünnepi Könyvhét rendezvényei számára odaadja-e a Vörösmarty teret. A könyvszakma szerint a kérdés nem is kérdés, elvégre ikonikus helyszínről van szó, ahol 1929 óta otthon van a könyvhét. ÚJ: Tarlós támogatja a Vörösmarty téri helyszínt.

Írók és költők tartottak felolvasást vasárnap a Városliget kivágásra kijelölt fáit őrző civileknek az egykori Kertem szórakozóhelyen. De mi köze Podmaniczky Frigyes rézgombos sétapálcájának Petri Györgyhöz?

Idén is ide menekültem a magyar festő telkére, mielőtt hazatértem volna Magyarországra, a csatatérre, ahová a hívek időnként visszavonulnak az idegbajba, már tudom is, hogy mit fogok mondani, ha hazaértem, én nem ide akartam jönni, csak haza

Az Európai Unió Törvényszéke pénteki határozatában helyt adott a német Karl May Könyvkiadó keresetének, és semmisnek nyilvánította az Európai Unió Védjegyhivatalának (OHIM) három évvel ezelőtti döntését, amellyel a Winnetou szót törölte a védjegyoltalom alá vett kifejezések sorából.

Színész akart lenni, boldog, felhőtlen komédiás. Abban a művészeti ágban akarta kifejezni huszonéves önmagát, megfogalmazni a teremtett világot, mely „minden művészetek fején a korona”. Aztán az Akadémia doktora lett belőle.

Az ember, amikor úgy érzi, túl van mindenen, nem kertel. Kimondja a véleményét, akármilyen karcos is. Különösen, ha sok minden van, amit ki kell mondania.