– Ezt nem tudom megmondani, ahhoz el kellene olvasnom legalább három írást. De azt előre látni, hogy egyes íróknak ez a játék nagyon jól fog menni, másoknak pedig kevésbé, hiszen írói természet dolga, hogy egy szerző képes-e mozgatni egy mások által kitalált figurát. Ez a Gulliver Magyarországon jön-megy, amit persze meg lehet fogni nagyon elegáns humorral, de ez nem sikerül mindenkinek. Nagyon sok múlik azon, hogy az ember milyen pillanatban lát neki az írásnak. A névsor mindenesetre biztató.
– Az elegáns humorról Kálnoky László jut eszembe, aki Weöres Sándor mellett a huszadik századi magyar irodalom egyik legszellemesebb és legviccesebb bölcselője... A XIX. Henrik című, Arany János-paródiája egészen zseniális, nem?
– Felség, a franc föld künyső parlatán elült a hadvasak zadorlata. Bék ül hevély-csornáló Mars helyén, s a nép, a tél-túl potnát, csart, sugát, pohontyot vesztő, nyögsanyarta nép tallót subál, polyhót vet parlagon satöbbi, satöbbi... Betéve tudom. Kálnokynak zseniális humora volt, de keserű és komoly, nem egyszerű, gyilkosan önironikus humora. A költészete sajnos egy időre teljesen „kiköltözött" a köztudatból, de mióta Ferencz Győző megcsinálta az összegyűjtött versei nagyszerű kiadását, azóta hál' istennek megélénkült iránta az érdeklődés. Jobban kellene ismerni.
– Kálnoky a költői mélységében Weöreshöz méltó, aki gyerekkoromban nekem nem vicces, hanem félelmetes bácsi volt. Nem értettem, hogy a kocsiról miért löki le szegény Haragosit, nem beszélve arról, hogy a lajtorján lépő lélek igazából egy halott... Látszólag játékos, halálos szövegek.
– Így van. Hiszen Weöres költészetének az a fő jellemzője, ami magának a játéknak: a legkönnyedebb pillanataiban is nagyon súlyos.
Szent István Szigligeten
Lator László egyike azoknak, akik a szigligeti írói alkotóházban évtizedekkel ezelőtt indult, ma is gyakorolt, nevezetes Szent István-játékot először játszották. Ennek az a lényege, hogy a társaságból ketten egy-egy híres embert képviselnek, akiknek semmi közük egymáshoz, de mégis van köztük kapocs, például a nevük. A játék névadójának, István királynak az egyik „párja" így Király István irodalomtörténész. Más példa az össze nem tartozó, de összekapcsolható figurákra Nagy Lajos király és az író Nagy Lajos vagy Petőfi (Petrovics) Sándor és Petrovics Emil zeneszerző. A játék során feltett kérdésekre a játékosoknak az általuk képviselt híres ember nevében kell válaszolniuk, a kérdezőnek pedig ki kell találnia, hogy ki kicsoda, ami igen éles logikát igényel. A játéknak Lator László elmondása szerint hajdan Szántó Piroska és Szabó Magda volt a központi alakja, a maiak közül többek közt Várady Szabolcs és Sumonyi Papp Zoltán. Természetesen nem csak irodalmi játékokat játszottak Szigliten. Vészi Endre író például sakkpartihoz gyűjtötte a barátokat.
Gulliver-jelentés unorto.doc
Alaptörténet:
Tudjukkik felkérik Gullivert, derítse ki, milyenek is a magyarok. Itt vannak ezer éve, de a háttérhatalmak
(a Tudjukkik) nem értik őket. Gulliver ezek után megfigyeli a magyarokat, és jelentéseket küld róluk.
Szereplők:
- Gulliver (férfi): hiszékeny és jóindulatú, bármit elhisz a magyarokról, tárgyszerűen leír róluk mindent a jelentésekben.
- Bájos kísérője, Barát Luca, L. kisasszony: tolmács (magyarról magyarra is fordít), pragmatikus, tapasztalt, van helyismerete, érti a dörgést.
- Magyarok, férfiak és asszonyok: akik ezt az országot lakják.
- Mesés magyar lények: beszélő őshonos magyar állatok, varázserővel bíró termékek.
Kortárs szerzők irodalmi kísérlete csak a Népszabadság oldalain. Április 4-től minden hétfőn közlünk egy epizódot Az Év Könyve fantázianevű, aktuálisan készülő kötetből. Az epizódokat – amelyek egymáshoz és a valósághoz lazán kapcsolódnak – más-más szerző írja. A hetente megjelenő részekből az év végére megszületik Az Év Könyve.
