A város peremén... Herminamezőn, a Róna utcai kietlenségében ma sem nehéz elképzelni, milyen lehetett itt Budapest úgy nyolcvan évvel ezelőtt. Szántók, ólak, néhány ház nagy kerttel, köröskörül borsó, bab, répa, pár saroknyira innen pedig a semmi, a városhatár. Nem csoda, hogy éppen itt neveztek el egy komplett utca-tér kombót az első világháború egyik legvéresebb csatájának színhelyéről, Limanováról.

A Felszab téri Jégbüfé bezárásával az emlékeinket siratjuk, nem a süteményeket. A hetes busz megállója olyan találkozóhely volt, mint a budaiaknak a Moszkva téri óra. (Rejtély, minek nyílt pár éve a budai tagozat a Fény utcai piac mögött, az Auguszt cukrászdától egy hosszúlépésre.)

Napok óta felirat hirdeti a budapesti Ferenciek terén, hogy augusztus 29-én, szombaton bezár az olcsó süteményeiről és pompás fagylaltjairól ismert Jégbüfé. Budapest múltjának újabb kultikus darabja veszik el vele.

A Mindspace nonprofit szervezet által elindított 100 szóban Budapest pályázata idén két különleges városi játékkal bővül.

Tizennyolc helytörténeti gyűjtemény várja a nagyérdeműt Budapesten, pontosabban várná: az enyhén szólva is gyenge promóció miatt jóval kevesebben látogatják e tárlatokat, mint lehetne és kellene. Pedig a legtöbbjükben egészen különleges leletek lapulnak. Egy szakember kitalálta, hogyan lehetne némi hírt verni a gyűjteményeknek.

Somogysárdon, a 18. század közepén, a Somssich-család által építtetett barokk templomban november 29-én 15 órakor lesz a Sárd történelme az egyház tükrében című kiállítás megnyitója.

A debreceni polgármesteri hivatal belső udvarán van egy kis alagsori egység, amelynek a bejárata fölött jelenleg mindössze egyetlen szó olvasható: mikrofilm. Ugyanezen a helyen több mint száz évvel ezelőtt még a városháza tömlöce működött – nem véletlenül mondja az 1985 óta itt dolgozó Papp József műszaki nyilvántartási ügyintéző, hogy itt ő lényegében életfogytiglant kapott.

Ajtótól az ajtóig – mindez lehetne akár egy új taxisvállalat szlogenje is, bújik elő belőlem az ördög a pasaréti találkozóhely felé bandukolva. Fúj a szél, és az ég alja is vihart jósol, könnyen lehet, hogy pár perc múlva jobban örülnék a személyszállításnak, mint a beharangozott sétának. Csakhogy nem erről lesz szó, hanem Szabó Magdáról. A regény szereplőiről, az igazi és a filmbéli helyszínekről, s ha már itt vagyunk Pasaréten, ígérik a szervezők, akkor felkeresünk még néhány érdekes villát, Jávor Pál lakhelyétől Várkonyi Zoltán házáig. Merthogy itt, a pár utcával körbezárt területen igencsak megnő az egy négyzetméterre jutó híres emberek (nem celeb!) aránya.

Egy anekdota szerint egyszer az „ördöglovasként” is ismert Sándor Móric gróf egy négylovas hintón kocsikázni vitte a nagyúri vendégeit, akik arra kérték, mutasson nekik valami lovasbravúrt. A gróf előbb lovával Bajna határában átugratott egy széles patakon, majd felült a hintóra, és az Őr-hegy tetején a lovak közé dobta a gyeplőt, nekihajtva ezzel az állatokat a meredek, sziklás völgynek. Sándor Móricnak egy haja szála sem görbült meg, az utasai viszont össze-vissza törték magukat.

A helytörténet oktatása olyan pluszfeladat, amelyre az iskoláknak egyre kevésbé van erejük, forrásuk, mégis nagyon fontos volna, hogy a lakóhely története megjelenjen a tananyagban, erősítse a gyerekek identitását.

A nyugalmazott iskolaigazgató elfelejtett költők után nyomoz a világhálón – noha újabban már súlyos bajok vannak a látásával –, különösen szép, régi verseket keres, s alkalmasint, egy-egy rendezvényen el is szavalja őket.

Ismét családi fotók elküldésére buzdítja Szentendre vezetése a helyieket. A Szentendrei családok pillanatfelvételei című nyári tárlat januárban folytatódik - közölte a polgármesteri hivatal munkatársa.

Szerelmes vagyok egy százévesbe. Nem egy vénkisasszonyhoz vonzódom, hanem Újpesthez, amely száz esztendővel ezelőtt, 1907-ben lett város.

A Százados utat a legtöbben a friss kenyérre nyomott cetliről ismerhetik. Pedig nemcsak az itteni kenyérgyár teszi nevezetessé, mindjárt az utca elején, hosszú kerítés mögé rejtett világban, huszonnyolc műteremlakásban közel ötven képzőművész él és dolgozik.

Macskaköves utca kúszik a Rózsadombra. A Gül baba utca, Buda fura látványossága, mely bájosan rendetlen kockaköveivel, a házaira írt évszázadokkal ejt ámulatba.

Rengeteg középkori kerámia-, vas-, bronz- és üvegtárgy mellett egy valószínűleg házikedvencként tartott leopárd foga is előkerült a Vár alá tervezett mélygarázs építését megelőző régészeti feltáráson.

Az olvasók segítségével nyomára jutottunk Kellemann vasöntödéjének, melynek neve csatornafedői révén máig fennmaradt a pesti utcákon. Mint akár más, régi öntödéké.