Az Múzeumok éjszkája idei központi helyszíne Kecskemét, ahol tavaly több mint 60 ezer látogatót regisztráltak. A megnyitót azonban Pécsett tartotta Hoppál Péter államtitkár.

Az országos közgyűjtemények között a hatvani Hatvany Lajos Múzeum rendelkezik a legnagyobb falvédő-gyűjteménnyel, több mint 700 darabbal. A legjellegzetesebbeket mutatja be most indított sorozatában a heol.hu megyei híroldal.

A Wosinsky Mór Megyei Múzeumhoz kerülnek Hradek Lajos szekszárdi lakatos műhelyének eszközei.

A macskahalmozás Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban olyan méreteket ölt, hogy már pszichológiai rendellenességnek tekintik.

Olyan képek is lapultak elfeledve a Képzőművészeti Egyetem régi fotógyűjteményében, amelyekért  ma már 10-20 ezer dollárt is fizetnek. Ezekből a lappangó kincsekből rendeztek kiállítást az egyetemen.

Hamarosan Mezőtúr tulajdonába kerülhet Kun Zsigmond néprajzi gyűjteménye, amely hat évvel ezelőtt került az alföldi városba Óbudáról.

Mégiscsak talált helyet a kormány a KOGART Alapítvány gyűjteményének, amelyről még tavaly év végén kormányhatározat rendelte el, hogy állami tulajdonú épületet kell bemutatására találni. A Várkert Bazár Testőrpalotáját.

Az ország vélhetően legpazarabb kerékpáros-képeslapgyűjteményének töredékét nemrég egy dél-balatoni löszpincében tekinthették meg a Királyi Honvédség kerékpáros-hadosztályaiban szolgált katonák üzeneteiből rendezett tárlaton. Ma már sokkal kevésbé trendi levlapot küldeni, mint száz vagy akár tíz éve, a választékra azonban nem lehet panasz.

Kárpáti Tamás jubilál: Hungarikonok elnevezésű, egészen különleges gyűjteményének 125. darabját leplezték le a héten. A kollekció sajátossága, hogy egy-egy híres ember emblematikus tárgyát felhasználva készít önálló alkotást egy művész.

Nem a Nemzeti Bank, hanem a nemzetgazdasági minisztérium vásárolja meg az Egyesült Államok volt budapesti nagykövetének, Nancy Goodman Brinkernek mintegy 150 festményből álló magyar vonatkozású magángyűjteményét.

„Kiváló emberekhez valóban nem méltó, hogy rabszolga módra órákat vesztegessenek el olyan számítások elvégzésével, amelyeket bárkire nyugodtan rá lehetne bízni, ha gépet használna.” Ezzel a mondattal fogalmazta meg elsőként a számoló masinák funkcióját a nagy német polihisztor, Gottfried Wilhelm Leibniz, aki a XVII–XVIII. század fordulóján négyműveletes számológépet épített, mely első ízben automatizálta a szorzás és osztás műveletét.

A szocializmusból megmaradt neonfeliratokért komoly küzdelem folyik a gyűjtők között. Sokan szeretnének szert tenni rájuk, különféle ambíciókkal. Legutóbb a Fénymúzeum nevű társaság tűnt fel.

A Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság 1830-ban kezdte meg működését. Saját reprezentatív terem híján közgyűléseit sokáig a pesti Vármegyeháza dísztermében tartották. 1865-ben adták át az Akadémia ma ismert palotáját. Azt az épületet, aminek a tetejéről egyszer egy szfinx pottyant le, máskor leégett a tetőzete, és a kazánja ma is a padlástérben van.

Tóth György gépészmérnök különleges varrógépgyűjteményének egyik érdekes egységéből, a Singer 20 kézi varrógépről és koppintásairól, másolatairól rendeznek kiállítást csütörtöktől a Kispesti Helytörténeti Gyűjteményben.

A második világháború alatt és után tömkelegével vittek a Szovjetunióba magyar műkincseket, a tartozás még mindig kiegyenlítetlen.

Mindössze egy napig lesz látható Mestitz Lajos híres műgyűjteményének maradéka csütörtökön a Kieselbach Galériában abból az alkalomból, hogy a kollekcióról kötet jelenik meg.