A székház előtti tér neve hatszor változott az épület elkészülte óta – legutóbb Roosevelt térből lett Széchenyi tér –, de a funkciója is módosult, hiszen kereskedelmi központból mára emlékpark lett. Az összesen több mint tízezer négyzetméternyi nettó alapterületű palotához hátulról csatlakozik az Akadémia egykori bérháza, amely ma – átalakított formában – az MTA Könyvtár és Információs Központ otthona.
Az Akadémia épülete elkészült ugyan, de azért akadtak vele gondok. Az eredeti fa tetőszerkezet – melyet a használatbavételi engedélyben a hatóság is tűzveszélyesnek tartott – 1869-ben leégett. A vasgerendázatú új tetőt Ybl Miklós tervezte. Ennél is nagyobb gondot jelentett, hogy miként nézzen ki a Díszterem. A falakat díszítő seccóknak a tervek szerint a magyar művelődéstörténet kiemelkedő eseményeit és személyiségeit kellett volna bemutatniuk.
Csakhogy húsz éven keresztül nem tudtak megegyezni ezekről az eseményekről és a személyekről. Végül Lotz Károly oldotta meg a problémát úgy, hogy a terem egyik falán a magyar történelem három kiemelkedő uralkodóját – Szent Istvánt, a pécsi egyetemet alapító Nagy Lajost és Könyves Kálmánt – tudósok és papok társaságában ábrázolta. A túloldalon Mátyás király ül híres Corvina Könyvtárában tudósai között. Két oldalról Zrínyi Miklós, illetve Pázmány Péter, a nagyszombati egyetem alapítója látható a XVII. század kiemelkedő fejedelmeivel és íróival.
A Díszterem kialakítása 1886-tól 1892-ig tartott. Az első reprezentatív helyiség azonban nem ez, hanem a felolvasóterem volt, ahol Ligeti Antal négy festménye Magyarország (szép)irodalmi művekből híressé vált történelmi várait – Trencsén, Szepes, Hricsó és Szigliget – mutatja. A harmadik emeleti termeket a kor legmodernebb technológiai megoldásainak alkalmazásával eleve múzeumi térnek szánták. Felülről, üvegtetőn keresztül kapják a fényt, a szellőzést és a fűtést a padló alá rejtett légbefúvó rendszer biztosította.
 |
| Móricz-Sabján Simon |
Egykoron ezekben a termekben őrizték azt az Esterházy-gyűjteményt, amely az 1906-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum magját jelenti ma is. Addig Országos Képtár néven az Akadémián mutatták be ezeket a kincseket – valójában ez volt az ország első nyilvános képtára. Az Esterházyaktól származó rajzok és festmények között voltak Leonardo, Raffaello, Correggio, Rembrandt és Tiepolo művei, több száz holland és flamand kép, valamint jó néhány kiemelkedő spanyol festmény: Ribera, Murillo, Goya alkotásai. (Az Esterházy-gyűjtemény helyére a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Arcképcsarnoka került, amely aztán 1939-ben visszaköltözött.)
Egyébként nem csak a képtárnak adott helyett a harmadik emelet: itt működött Benczúr Gyula festészeti mesteriskolája, de egy ideig a Női Festőiskola is. A harmadik emelet a második világháború után raktárként üzemelt, 1992-től használják újra múzeumként a tereket –az MTA saját kollekcióját mutatják be. Itt látható az MTA-t jelképező Allegória, a Széchenyi István által rendelt Borúra derű, Johann Nepomuk Ender 1831-es festménye – a nőalak vonásai Széchenyi nagy szerelmét, Crescence Seilernt idézik. (A Művészeti Gyűjtemény hétfőn és pénteken látogatható, Ender művén túl Munkácsy Mihály, Barabás Miklós, Székely Bertalan és Izsó Miklós alkotásaiban gyönyörködhet a betérő.)
A kezdetekkor volt némi zavar abban, hogy pontosan mire használják az épületet. Épült például egy főtitkári lakosztály, de azt nem az akkori főtitkárnak, Arany Jánosnak ajánlották fel, hanem bérbe adták. Arany Jánosnak a bérházban kínáltak lakrészt, amit nem fogadott el, gyalog járt be régi Üllői úti lakásáról. Nem repesett azonban az örömtől, és ezt az Ártatlan dac című versében ki is fejezte. A költeményt – amelynek első két sora: A Tudománynak háza vagyon: Ennek örűljek hát ma nagyon? – a nevezetes Kapcsos könyvbe másolta be.
1867-ben Eötvös József első elnöki intézkedései közé tartozott, hogy Arany János beköltözhetett az őt megillető főtitkári lakosztályba – ahol ma is látható az a cserépkályha, amely mellett sokat melegedett, illetve egy féltőn óvott karosszék is őt szolgálta. Arany a főtitkári lakban maradhatott haláláig, sőt azt is megengedték, hogy özvegye is ott éljen.
Az épület külseje időnként módosult. Mekota Ervin műszaki tanácsadótól tudjuk, hogy rizalitjának sarkait eredetileg szfinxek díszítették, ám az egyik (egy viharban) a XIX. század végén lepottyant, és balesetveszélytől tartva a többit is leszedték. Az épület homlokzatait jeles tudósok szobraival ékesítették, így emlékeztek meg Leibnizről, Galileiről, Descartes-ról, Révai Miklósról, Newtonról és Raffaellóról – őt azonban háborús sérülései miatt 1950-ben leszedték. Helyére Lomonoszov szobra került – máig az orosz tudós-költő áll azon a helyen.
|
A százötven éves, neoreneszánsz épület az építészeti értékek mellett olyan kincseket is őriz, mint Radnóti Miklós bori notesze
Móricz-Sabján Simon |
A Kéziratok és Régi Könyvek Gyűjteményének vezetője, Babus Antal láthatóan büszke arra, hogy az általa igazgatott részleg az MTA legrégibb, folyamatosan működő (1861-ben alapított) osztálya. A gyűjtemény része az MTA-t alapító Széchenyi István hagyatékának döntő része. Ugyanitt található Arany János számos kézirata, Kapcsos könyve, Shakespeare fordításai, Petőfivel folytatott levelezése. De itt őrzik Csokonai Vitéz Mihály és Ady Endre hagyatékát, Bolyai János Appendixét saját kezű bejegyzéseivel, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós és Pilinszky János hagyatékát is.
A régi könyvek tárában van Mátyás király könyvtárából egy Corvina, a Carbo-kódex. Összesen 1200 ősnyomtatványt – azaz 1500. december 31. előtti szedésnyomással, vagyis összerakható és szétszedhető betűkkel készült nyomtatványt – őriznek. Ezen a téren ez a második leggazdagabb gyűjtemény hazánkban.
– Gutenberg fő műve a 42 soros Biblia. Ennek egyik 1456 körül, Mainzban készült példányából egyetlen oldalt őrzünk. Gyönyörű nyomtatvány, a levél két oldalára nyomatott szöveg tökéletesen fedi egymást, ha a fény felé fordítjuk a lapot – értékeli a gyűjtemény másik becses darabját Babus Antal, aki azt is elárulja, hogy a ritkaságot egy budapesti gyökerekkel is rendelkező kereskedő adományozta 1921-ben az Akadémiának.
Az egyik ősnyomtatvány története kifejezetten megható. Kézzel írott bejegyzése adja különleges értékét: Madách Imre adományozta 1862. augusztus 23-án az Akadémiának. Az Alsósztregován igen szerény anyagi körülmények között élő költőt – akinek Az ember tragédiája című műve egy évvel korábban jelent meg – Rómer Flóris, a Kézirattár első vezetője és Kubinyi Ferenc régész látogatta meg otthonában. Ennek emlékére a saját könyvtárából ajándékozta a kötetet Madách a tudóstestületnek.
Az Akadémia titkait feltáró bejárás során belepillanthattunk Ady saját kezével írt, Elbocsátó szép üzenet című versébe, de ami igazán megrendítő, az Radnóti Miklós bori notesze. 1944 szeptemberében indult Borból a gyalogmenet a nyugati határ felé. November negyedikén érte a halálos lövés a költőt, akit tömegsírba hantoltak – a Szerbiában vásárolt notesszal együtt. Ez a notesz tartalmazza a Hetedik eclogát, a Levél a hitveshez-t, a Razglednicákat és más költeményeket. A notesz első oldalán, öt nyelven a következő sorok állnak: „Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére, Budapest VII., Horánszky u. 1. I.”
– Ez a notesz másfél évig volt a föld alatt. Amikor 1946 júniusában exhumálták a tömegsírt, a kabát belső zsebében találták meg. A sors különös kegye, hogy előkerült ez a notesz, hiszen Radnóti öt költeménye csak itt található meg. A többit a gyalogmenet elindulása előtt lemásolta és odaadta Szalai Sándor, későbbi szociológus akadémikusnak, aki hazahozta és megőrizte a verseket. A kizárólag a bori noteszben fennmaradt öt vers a Gyökér és a négy Razglednica – tájékoztat Babus Antal.
Egy utolsó történet Arany Jánossal kapcsolatos. Fia, Arany László (Laci te, Hallod-e? Jer ide, Jer, ha mondom, Rontom-bontom – írta neki Petőfi Sándor) korai halála után özvegye, Szalay Gizella feleségül ment a nála húsz évvel fiatalabb irodalomtörténészhez, Voinovich Gézához. Az akadémikus a második világháború idején úgy érezte, hogy Arany János hagyatéka nagyobb biztonságban van az ő villájában, mint az Akadémia székházában. Abban igaza volt, hogy a székház több találatot is kapott, de az ő villája sem úszta meg. Arany János hagyatékának jelentős része megsemmisült. A Kapcsos könyv azonban megmenekült.
Elnökgaléria
Egy 1835-ben elfogadott szabályzat kimondta, hogy kizárólag elhunyt kiválóságokról készült portrék függeszthetők ki a termekben; ezeket a legtöbb esetben a családok ajándékozták vagy finanszírozták. Mintegy tíz év óta azonban a Tudósklub egyik termének falait a közelmúlt elnökeiről (Szentágothay Jánosról, Berend T. Ivánról, Kosáry Domokosról, Glatz Ferencről, Vizi E. Szilveszterről, Pálinkás Józsefről) készült arcképek borítják.
