Újra közös énekléssel demonstráltak a történelemhamisítás és gyűlöletkeltés ellen a Szabadság téren. A nemzetközi hírű karmester, Fischer Ádám hívására mintegy ezren gyűltek össze a sasos-arkangyalos szobornál.

A venezuelai legfelső bíróság megtiltotta, hogy a vasárnap óta caracasi látogatáson lévő  Felipe González volt spanyol kormányfő felkeressen a börtönben ellenzéki politikusokat, illetve jelen legyen azok keddi és szerdai bírósági meghallgatásán. A nem kívánatos személynek nyilvánított volt spanyol politikus ezért megszakította caracasi látogatását és kedden a kolumbiai főváros, Bogota érintésével hazaindult. Venezuela téma a kétnapos brüsszeli EU–Latin-Amerika csúcson is.

2015 szeptemberéig készítsen jelentést az Európai Bizottság arról, hogy fennáll-e az uniós értékek rendszerszerű megsértésének veszélye Magyarországon – ez áll az Európai Parlament szocialista, liberális, szélsőbaloldali és zöld frakcióinak lapunk birtokába került közös határozati javaslatában. Az EP szerdán szavaz a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalásról.

Ahogy elszállt Erdogan török elnök egója, szárnyalt egyre magasabbra hatalmi ambíciója. Valószínűleg emiatt úszott el a vasárnapi választásokon pártjának abszolút többsége.

Miközben a kormányfő virágot szórt, államfőtől szokatlan módon kampányol volt pártja mellett Recep Tayyip Erdogan – állítja a török ellenzék. Vasárnap Törökországban parlamentet választanak, de ez valójában népszavazás lesz Erdoganról.

Műhelytanácskozást tartottak kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában az úgynevezett illiberális demokráciákról a Magyarországi Európa Társaság szervezésében, a Nyitott Társadalom Alapítvány és a német liberális Naumann Alapítvány támogatásával.

Lantos Csaba milliárdos üzletember szerint az unortodoxiának van létjogosultsága, de olyan helyzetre vágyik, amikor kevesebb a harc és a konfliktus. A lapunknak adott interjúban azt mondta: konszolidáltabb politika kellene, szerinte se nem polgári, se nem konzervatív, ahogy a kormány a nagy területeken változtat. Forradalom pedig nem volt 2010-ben – véli.

Nehéz helyzetbe került Robert Fico szlovák kormányfő. Néhány napja volt eldönteni, hogy eleget tesz-e Vlagyimir Putyin meghívásának, és elutazik-e Moszkvába a Nagy Honvédő Háború (az oroszok ezt a kifejezést használják a második világháború megnevezésére) befejezésének hetvenedik évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségre, vagy Andrej Kiska államfőhöz hasonlóan ő is talál valamilyen elegáns kibúvót, és otthon marad.

Alacsony szintű korrupció, kis társadalmi különbségek (kevés szegény és gazdag, nagyon széles középosztály), transzparens állam, erős szolidaritás, intenzív párbeszéd és konszenzuskeresés a hatalom és a „nép”, illetve az egyes szakmai és társadalmi csoportok között, magas adók és bőkezű szociális juttatások, női esélyegyenlőség, felelősség a környezet és a jövő nemzedékek iránt – nagyjából ezekkel a jellemzőkkel írható le az „északi modell”, vagyis a skandináv államokban kifejlesztett emberarcú kapitalizmus.

A populista pártok térnyerése, az antidemokratikus gondolatok erősödése, a liberális demokrácia értékeinek elutasítása – ez mind aggodalmat kelt az európai demokratákban. Illiberális demokráciák – Mit tehet az EU? címmel rendezett konferenciát a Magyarországi Európai Társaság (MET).

– Ha egy tagállam megsérti az európai érdekeket, az EU-nak nem kellene félnie használni a rendelkezésére álló jogi eszközöket. Ha fél, ez csak a gyengeség jele – mondta lapunknak Jean-Marie Cavada francia liberális  EP-képviselő, aki az Illiberális demokráciák című tanácskozáson szólalt fel Budapesten.

Nem kér elnézést és magyarázatot sem ad a Burgtheater a vasárnapi fesztiválszereplésükön történt akciójára a Nemzeti Színháznak írt levelében - közölte a budapesti teátrum csütörtökön az MTI-vel.

„Bírálni csak akkor lehet, ha a bírált fél megengedi? Hol vagyunk? Észak-Koreában?” – firtatja valaki a Der Standard honlapján a bécsi Burgtheater vasárnap botrányba fulladt magyarországi vendégelőadása után.

Kim Dzsong Un rezsimjének Park Gün Hje dél-koreai elnök ajánlotta figyelmébe azt a fejlődést, amelyet Magyarország járt be a rendszerváltás után. 

A napnál is világosabb, hogy Bibó Istvánnak ma miért nem lehet helye a hivatalos szellemi panteonban, noha a rendszer jelenlegi vezetői az őróla elnevezett szakkollégiumban kupálódtak ifjúkorukban.

Akinek van szeme, látja, mivé lett a köztévé, nem érdemes rá szót vesztegetni. De arra igen, hogy mi lesz, ha más világ lesz.

Míg a világ az Iszlám Állam (IS) kegyetlen akcióira figyel, a Nyugat fő közel-keleti szövetségesének számító Szaúd-Arábiában megszokott mederben folynak a lefejezések és korbácsolások. A célkeresztben gyakran rezsim- és valláskritikát megfogalmazó aktivisták állnak.

Ha a keleti blokkban a rendszerváltás utáni évtizedek nagy vesztese a leglaposabb felzárkózási (valójában inkább leszakadási) pályát befutó Magyarország, akkor a legnagyobb nyertes egyértelműen a szinte reménytelen helyzetből mára az európai középhatalmi státusz előszobájáig jutó Lengyelország.