Valódi politikai veszélyforrást látott az Orbán-kormányra nézve a Századvég az előző ciklus elhibázott kultúrpolitikai intézkedéseiben – derül ki a vs.hu munkatársa által per nyomán megismert több ezer oldalnyi tanulmányból, amelyet a politikai intézet készített. A Századvég károsnak tartotta Fekete György MMA-elnök megosztó személyiségét, a szerencsétlenül sikerült Kerényi Imre-féle Nemzeti Könyvtár sorozatot, a kínos kitüntetéseket és bírálta az egymást váltó kulturális államtitkárokat is.

Gyorsított eljárásban, az egyetlen jelentkező ajánlatát elfogadva költ a Magyar Művészeti Akadémia 140 millió forintot leendő székhelye, a felújítás előtt álló egykori MÚOSZ-székház tervezési munkálataira – számolt be az Átlátszó.hu.

Nemzeti kultúra főcímmel, Társadalom, gazdaság, jólét alcímmel rendeztek monstre konferenciát a jobboldali kultúrszcéna prominenseinek részvételével kedden a parlamentben.

Nem tartja magát tévedhetetlennek Fekete György, de nem érzi úgy, hogy bárkitől is bocsánatot kellene kérnie. A Magyar Művészeti Akadémia elnökével az értelmiség megosztottságáról, az állam művészi kérdésekben tanúsítandó semlegességéről, valamint utódjának kiválasztásáról is beszélgettünk.

A Fidesznek a Fekete-akadémiával az a célja, hogy ellenhetetlenítse azokat, akik nem hajlandók beállni a sorba - közölte Komlósi Csaba, az LMP szakszóvivője.

A hét elején értesült róla lapunk, hogy a Nemzeti Kulturális Alap döntéseiben – a kormánnyal együtt – döntő szava lehet Magyar Művészeti Akadémiának a jövőben. Ezért, továbbá Fekete György markáns egyénisége miatt vártuk nagyon az aktuális közgyűlést.

Kétharmados többségbe kerülhet a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a kormány az idén hétmilliárd forintot kiosztó Nemzeti Kulturális Alap (NKA) minden pénzosztó testületében. Az NKA lényegét jelentő szakmai önállóság végérvényesen megszűnhet, az Orbán-kormány terve szerint Fekete Györgyék nélkül aligha lehet majd állami támogatást szerezni művészeti projektekre.

Az EMMI reagált szerdai cikkünkre.

Ismét erősödik a szóbeszéd, amely szerint a Magyar Művészeti Akadémia kiterjeszti befolyását a kultúrafinanszírozás egyik utolsó valamilyen mértékű szakmai autonómiával rendelkező szervére, a Nemzeti Kulturális Alapra (NKA) is.

Húsz százalékkal nőnek az akadémikusi életjáradékok a Magyar Művészeti Akadémián, és idén körülbelül hatmilliárd forinttal gazdálkodik a Fekete György vezette köztestület – hangzott el a csütörtök esti vigadóbeli közgyűlésen. Botrány ezúttal nem volt, a 2014-es beszámolókba, amelyekből bármi kiderülhetett volna, a sajtó nem láthatott bele.

A Pesti Vigadóban több díj és több millió forint talált ma gazdára. Az elismeréseket a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), és annak elnöke, Fekete György osztotta ki.

Már nincsenek palánkok a józsefvárosi Sorsok Háza körül. Az építkezés befejeződött, de azt, hogy mikor nyílik meg az új emlékközpont, még mindig nem lehet tudni.

Szinte követhetetlenül gazdag programot kínált a Károli Gáspár Református Egyetem kétnapos konferenciája Vallás és művészet témakörben.

Több mint kétszáz kortárs magyar alkotó munkáit vonultatja fel a Műcsarnok Itt és most című kiállítása; a Magyar Művészeti Akadémia Nemzeti Szalon sorozatába illeszkedő tárlat bizonyítja, hogy a magyar művészek a világ élvonalába tartoznak – mondta a szombati megnyitón az MMA elnöke.

A Fekete György által vezetett Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nagyobb befolyást szeretne a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pénzosztásánál a kollégiumi keretet és a miniszteri keretet illetően is.

Amióta a Magyar Művészeti Akadémia megszerezte a Műcsarnokot, tudható, hogy Fekete György elnök számára itt a legfontosabb a nemzeti szalonok rendszerének kiépítése. A tavalyi látványos építészeti szalon után most áprilisban a képzőművészeti szalon következik. Az viszont már kevésbé tudható, hogy a kezdeti „szalon” koncepció mennyit puhult közben. Sokat.