Ráadásul a választási folyamatban részt vevő szakmai szervezetek körének kijelölése, meghívásuk mindig hagy esélyt a további manipuláció számára, számos megfigyelő szerint ezt az esélyt a jelenlegi kollégiumok összeállításánál ki is használta a hatalom: a könyvkiadás kollégiumának tagjait jelölő szervezetek között például csak a kormánytól nem túl távol álló írószövetség képviselte az írószervezeteket, nem véletlen, hogy a kollégium mindegyik irodalmár tagja kötődik valamilyen mértékben hozzájuk.
A szépirodalmi kollégium tagjai közül Reményi József Tamás tavaly szakmai lelkiismeretére hivatkozva le is mondott, az előadó-művészeti kollégiumból átszervezés miatt kieső Gáspár Máté pedig
lényegében politikai nyomásgyakorlásról számolt be
lapunknak.
A hírek szerint azonban a helyzet jövőre megint változik, forrásaink megfogalmazásában tovább romlik majd, számosan attól félnek, hogy beléphet a delegálási rendbe a Fekete György elnökölte Magyar Művészeti Akadémia is, méghozzá önálló jelölő szervezetként. Forrásaink úgy tudják, a tagok egyharmadát a művészeti akadémia fogja beküldeni a kollégiumokba, és csak a maradék kétharmadon osztozhatnak majd meg fele-fele arányban a szakmai szervezetek a minisztériummal.
Próbáltuk a híreszteléseket ellenőrizni: mind az NKA igazgatóságának, mind pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának feltettük a kérdéseinket. Az igazgatóság kezelő, „végrehajtó” szervként nem tartotta magát illetékesnek kultúrpolitikai döntésekkel, esetleges jogszabályváltozásokkal kapcsolatos kérdésekben, az e tekintetben nagyon is illetékes minisztérium viszont szerda délutánig egyáltalán nem válaszolt kérdéseinkre, hiába ismételtük meg őket.
|
Fekete György. Most már nem teher
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
Tavaly-tavalyelőtt már a kultúrpolitikai sajtótájékoztatók slágertémája volt az először talán Hiller István által megszellőztetett ötlet az NKA-nak az MMA-ba olvasztásáról, és bár határozottan nem tagadták a Fidesz–KDNP politikusai, hogy gondolkoznak rajta, végül úgy tűnt, hogy csendben lekerül a napirendről. Akkoriban
főleg azzal indokolták az elképzelés elvetését, hogy az NKA apparátusának működtetése igen komoly adminisztratív terheket pakolna Fekete Györgyék vállára,
miközben az akadémia kisebb léptékű szervezési feladatokkal, például a nehezen születő Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet üzembe helyezésével is nehezen boldogul.
Ha azonban az ismét nem cáfolt hír igaznak bizonyulna, úgy az MMA anélkül szerezhetne befolyást az NKA-s milliárdok elosztása felett, hogy az adminisztrációs feladatokat át kéne venniük. És ha a kollégiumokban is folytatódna eddigi kiváló együttműködésük a kormánnyal, úgy esetről esetre kétharmaddal számolhatnák fel a kulturális alap szakmai autonómiájának maradékait.
A nemzeti kultúra fő támogatója
Még az Antall-kormány idején, 1993-ban alkottak törvényt a Nemzeti Kulturális Alap mint elkülönített állami pénzalap létrehozásáról azért, hogy ne függjön a mindenkori éves költségvetéstől a kulturális támogatás. Akkor az úgynevezett kulturális járulékból befolyó összeg volt a szétosztás bázisa. Ezt a státust az első Orbán-kormány szüntette meg 1999-ben, és az Alapprogrammá átnevezett intézményt az akkor a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának hívott hivatal költségvetésének rendelte alá.
A szocialista kormányzás alatt, 2006-ban lett megint Alappá, és 2010 elején a megszűnő kulturális járulék helyett az ötös lottóból származó bevétel egy részét kezdték felhasználni a művészeti és kulturális tevékenységek támogatásának céljára.
