„Bazári diplomáciának” nevezte egyik tanulmányában Marc Pie­rini, a Carnegie Europe kutatóintézet vezető elemzője az Európai Unió és Törökország közötti egyez­séget a menekülthullám feltartóztatására. Miért? – kérdeztük tőle.

Befellegzett az EU–Ukrajna szabadkereskedelmi és társulási megállapodásnak, miután a hollandok szerdán népszavazáson elutasították a ratifikációját. Szakértők szerint a megoldás az lehet, hogy az egyezményhez kiegészítést fűznek, amely kimondja: Ukrajna uniós tagsága nem időszerű.

Egy külügyi kapcsolatokat taglaló dokumentum szerint lehet, hogy Ankarát nem tudják felvenni a tagországok közé. A Brüsszel és Ankara között kialakult jó viszonyt persze a jövőben is ápolni kell.

Működött a korai brüsszeli fenyegetés Horvátországgal szemben – legalábbis így tűnik, miután szerdán Orsat Miljenic horvát igazságügyi miniszter Viviane Redinggel, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökével közös sajtótájékoztatóján bejelentette: Zágráb az EU jognak megfelelően módosítja az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló jogszabályt. A miniszter ígérete szerint ezt legkésőbb 2014. januárjáig megteszik.

Jóváhagyta az EU-társulási szerződés tervezetét az ukrán kormány, és a dokumentum aláírását javasolja Viktor Janukovics államfőnek.

Közép-Európa erősebb lesz azzal, hogy Horvátország csatlakozik az Európai Unióhoz – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter az után a budapesti találkozó után, amelyen lengyel kollégája, Radoslaw Sikorski mellett Orsat Miljenic, a horvát igazságügyi tárca vezetője vett részt.

A nyugat-balkáni reformfolyamatokat támogató szakértői hálózat kialakítását kezdeményezik a visegrádi négyek – jelentették be csütörtökön Varsóban a V4–Nyugat-Balkán kibővített külügyminiszteri találkozó résztvevői.

– Ha az Európai Unió és Koszovó között kell választanunk, akkor Koszovót fogjuk választani – jelentette ki Tomislav Nikolic szerb államfő Stefan Füle bővítési EU-biztos belgrádi látogatása küszöbén.

Horvátország a célegyenesbe fordult – állapította meg az Európai Bizottság rendes évi bővítési csomagjának keretében. Déli szomszédunk csatlakozási szerződését szeptember végéig 13 tagállam (köztük Magyarország) ratifikálta, így jó úton van afelé, hogy 2013. július elsejével az EU 28. tagállamává váljon.

Amíg csak létezik az Európai Unió, meglesz rá a módja, hogy a bővítésre is megmaradjon a lehetőség – azaz legalább elvben nyitva maradjanak a kapuk. A „legalább” szót azért érdemes hozzátenni, mert egy idő után kimerülhetnek a tényleges opciók a csatlakozni kívánó országok tekintetében.

Hosszú egyezkedés után Szerbia megkapta a tagjelölti státuszt a brüsszeli EU-csúcson. Déli szomszédunknak ehhez nem csak Koszovóval kellett dűlőre jutnia, hanem Romániával is. Szerbia tagjelölti státuszát a román diplomácia komndatlanul is Schengenhez kötötte. Ahhoz pedig a hollandokkal kellett egyezkedni. Az uniós adok-kapok végén mindenki szerzett valamit.

Elhárultak az akadályok Szerbia EU-tagjelölti státusza elől: Bukarestet az utolsó pillanatban sikerült meggyőzni, hogy kisebbségi aggályokra hivatkozva ne gátolja meg az erről szóló döntést az EU állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcsán. Spanyolország teszteli, mennyire komoly az uniós pénzügyi szigor, az új európai mantra pedig a munkahelyteremtés lett.

Nagy-Britannia és Csehország kimarad, de péntek reggel huszonöt tagállam – köztük Magyarország – vezetője írja alá a pénzügyi paktumot az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján. Bár a paktum tovább szigorítja az unió, elsősorban az eurózóna fiskális politikáját, Magyarországon kívül a spanyolok is kibúvót keresnek.

Belgrádban átment a parlamenten a vajdasági magyarok által jóváhagyott rehabilitációs törvény, így Budapest feltétel nélkül támogatja Szerbia uniós csatlakozását – jelentette ki Brüsszelben Martonyi János. A magyar külügyminiszter nemzeti és regionális érdeknek nevezte a bővítés folytatását. Szerbia európai integrációját azonban a budapesti bólintás még önmagában nem gyorsítja fel.

Stefan Füle bővítési EU-biztos Belgrádban annak a reményének adott hangot, hogy Magyarország nem fogja megvétózni Szerbia uniós tagjelölti státuszát a balkáni országban elfogadott kárpótlási törvény miatt.

Az EU-tagjelöltség megadását javasolta az Európai Bizottság Szerbiának azzal feltétellel, hogy a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdéséhez előrehaladást kell felmutatni a szerb-koszovói tárgyalásokon.