Szerbia EU-tagjelölt, de Koszovó is az előszobába készül
Szerbia megkapta a tagjelölti státuszt - erősítette meg csütörtök éjjel Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A viszonylag nyugodt EU-csúcs politikailag igazán izgalmas kérdése az volt, Románia meddig tudja akadályozni, hogy déli szomszédunk megkapja a tagjelölti státuszt.
A román diplomácia a vlach kisebbség jogaira hivatkozva gátolta meg ezt, ám valójában arról volt szó, hogy Bukarest ígéretet akar kicsikarni a schengeni övezethezhez való teljes jogú, korlátozás nélküli csatlakozásra - igaz, ezt hivatalosan senki sem erősítette meg. Ez utóbbit Hollandia belpolitikai okok miatt kifogásolja, és ahogy Mark Rutte kormányfő világosság tette az uniós állam-, és kormányfők csúcstalálkozója előtt, nem is enged ebben a kérdésben.
Így végül Románia és Szerbia egy kétoldalú kisebbségvédelmi egyezménnyel oldotta fel a helyzetet, a csúcs tervezett zárónyilatkozata szerint pedig a románok és a bolgárok szeptemberben várhatnak kedvező döntés a schengeni csatlakozással kapcsolatban. - Erős politikai akarat van, hogy szeptemberben pontot tegyünk az ügy végére - mondta Rompuy a csúcs első napjának éjszakáján tartott sajtótájékoztatóján.
A román diplomáciának tehát megérte kitartani, ígéretet kaptak a schengeni csatlakozásra. De a hollandok sem távoznak üres kézzel. A csúcsot lezáró dokumentumba ugyanis az is bekerül, hogy az igazságügyi és belügyi tanácsnak szeptemberig javaslatokkal kell előállnia és megvalósítania, amelyek biztosítják az schengeni övezet bővítésének sikerét. Diplomáciai források szerint ez annyit tesz, valamilyen szinten harmonzálni kell a határvédelmet. Ennek formája még nem tisztázott, az intenzívebb együttműködés elképzelhető a Frontex határvédelmi ügynökség keretében.
Szerbia hosszú utat tett meg a tagjelölti státuszig. Korábban Győri Enikő EU-ügyekkel foglalkozó állatitkár Brüsszelben újságíróknak reményét fejezte ki, hogy végül Szerbia „megkapja azt a státuszt, amiért megdolgozott". Az államtitkár kitért arra is, a státusz megadásával az unió azt üzenné a szerb népnek, hogy megéri együttműködni.
A szerb tagjelölti státusz megadása már tavaly decemberben téma volt az EU-csúcson, de akkor az állam-, és kormányfők februárra halasztották a döntést, több időt hagyva a szerb-koszovói párbeszédnek. A Szerbiától 2008-ban elszakadt, főleg albánok lakta országot Szerbia mellett öt uniós tagállam (Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország, Szlovákia) sem ismeri el.
A múlt hétvégén áttörést ért el Brüsszelben a szerb és koszovói tárgyalódelegáció a rendkívül technikai, de Koszovó életképességéhez annál fontosabb kérdésekben. Sikerült megállapodni a „modus operandiban" a közös, európai részétellel működő határvédelem ügyében, az unió jogállamiságot támogató, EULEX nevű missziójának működéséről a koszovói szerb területeken, és Koszovó részvételéről a regionális találkozókon. Utóbbiak olyan, balkáni tanácskozásokat jelentenek, amelyeken Szerbia is részt vesz. Ennek értelmében Koszovó felszólalhat saját nevében (eddig a koszovói ENSZ-misszió képviselte), és bár nem használhatja a „köztársaság" kitételt, neve mellett lábjegyzetben utalnak a terület jogállására vonatkozó 1244-es ENSZ-határozatra (ez szerb kérés volt) és a függetlenségi nyilatkozatot jogszerűnek ítélő nemzetközi bírósági döntésre (koszovói kérésre). A megoldások bonyolultsága jelzi, mennyire kicsi mozgásteret hagyott a két fél az uniónak bármiféle megegyezésre.
Azért, hogy Koszovó is kapjon valamit, az Európai Bizottság megvalósítási tanulmányt készít arról, hogy a tagság felé vezető úton első lépést jelentő stabilizációs és társulási megállapodás politikai, gazdasági és jogi feltételei adottak-e.
Szerbia hivatalosan 2009 decemberében jelentkezett tagnak. Legközelebb októberben kerül elő ismét a szerb tagság kérdése, amikor a bizottság javaslatot tehet a tárgyalások megkezdésének dátumára. Bizottsági források emlékeztetnek, ez a folyamat még sokáig tarthat, hiszen például Montenegró már 2010 decemberében megkapta a tagjelölti státuszt, de a tárgyalások csak idén nyáron indulnak meg. A májusban tartandó szerb választások eredménye is megkeverheti a kártyákat, azzal együtt, hogy a státusz megadása lökést adhat az európai integrációt zászlajára tűző Borisz Tadics elnöknek.
