A kispesti Ammory-Car Kft. vezeti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feketelistáját. A hatóság minden negyedévben közzéteszi, kinél állapított meg nagy összegű adóhiányt. A listára a vállalkozások 100 millió feletti, a magánszemélyek 10 millió feletti eltitkolt adóval kerülhetnek fel.

Látszólag kíméletlen ortodoxia övezi a bajai, másként dunai halászlé receptjét. Odáig menően, hogy az Alaplé becenév azonnal ráragadt arra a vigyázatlan fiatalemberre, aki „szögediesen”, azaz halpasszírozóval felszerelkezve mert érkezni a Sugovica partjára még az 1990-es években. Igaz, azok sem számíthatnak semmi jóra, akik a felső-tiszai korhely halászlé népszerűsítésével próbálkoznak Bácskában. Hiába kanalazták kedvvel még Krúdy Gyula hősei is a jó citromos, tárkonyos-tejfölös, kissé savanykás ízű, halovány rózsaszín halászléváltozatot, melyben a zöldpaprikagyűrűknek és a paradicsomkarikáknak is illő helye van. Baján ettől nem szökik könny a szemekbe.

„Mintha felbolydult volna a korábbi, állóvíznek tűnő struktúra.” Ezt a megállapítást tette Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a három szakszervezeti konföderáció egyesülése kapcsán.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter felmentette posztjából a Magyar Államkincstár elnökét, Kandrács Csabát (képünkön). A kincstár vezetését miniszteri biztosként Tavaszi Zsolt veszi át, feladata a szervezet középtávú stratégiájának kialakítása, kiemelt feladatainak irányítása lesz. Szerettük volna megtudni a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, milyen indokkal mentette fel a miniszter Kandrácsot, illetve a kormányzati elvárás szerint az új középtávú stratégiában mire kell nagyobb hangsúlyt fektetnie a szervezetnek, ám lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre. A kincstár vezetői gyakran cserélődnek a 2010-es kormányváltás óta: a még korábban kinevezett Kiss Ágnest Kotán Attila követte a poszton 2010 nyarán, majd helyét 2011 januárjában Thuma Róbert vette át, őt váltotta tavaly december közepétől Kandrács.

Most látom csak, mekkora szerencsém volt. Brüsszeli tudósítóként négy éven át éltem egy másik EU-tagállamban, magyar cég kiküldötteként. Az adózásnál a belgák könnyen beletörődtek, hogy Magyarországon rovom le a kötelezettségemet.

Harminc évvel ezelőtt megpróbáltam Marx Brumairejét (vagyis a Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikája című művét) metodológiai szempontból elemezni. Néhányan az akkori hallgatók közül talán emlékeznek arra, hogy abban az időben a magyarázat és a megértés, illetve a történelmi magyarázat témakörében A humántudományok episztemológiája címen tartottam szemináriumokat. Valamivel későbben pedig Orthmayer Imrével tartottunk szintén erősen ismeretelméleti irányú kurzusokat a történelemfilozófia klasszikusairól (Vico, Kant, Herder, Hegel, Marx stb.). A Brumaire-en végzett kísérletem, és az ennek eredményeit összefoglaló írásom,1 e programnak volt a része.

A szokásos május 1-jei városligeti majális előtt nagygyűlést rendez három, a közeljövőben egyesülő szakszervezeti konföderáció, ahol ismertetik a munkavállalók érdekképviseleteinek követeléseit. Az már eldőlt, hogy az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) közösen új és hatékonyabb érdek-képviseleti struktúrát alakít ki, a holnapi nagygyűlésen azonban csak az egyesülési szándékot jelentik be, de az új szervezet megalakulására várni kell. A tényleges átalakuláshoz – miután hatvannál több tagszervezetet tömörítenek – még komoly, hónapokig tartó előkészítő munkára, testületi döntések sorára van szükség.

Nemzetközi szinten is nagy port kavart a világszerte ismert, egyiptomi származású újságírónő, Mona Eltahawy cikke, amely a Foreign Policy magazinban jelent meg tavaly tavasszal Why do they hate us? címmel,1 és amelyben azt a radikális megállapítást teszi, hogy az arab világban élő nők helyzetéért a meglévő nőgyűlölet a felelős. A nőket pedig nem azért gyűlölik az arab világban, mert túl sok szabadsággal rendelkeznek – ahogy Eltahawy szerint az amerikai klisé megfogalmazza –, hanem éppen azért nem szabadok, mert gyűlölik őket.

Most először elveszíthetik az állásukat az állami szektorban dolgozók –ezt tartja az athéni parlamentben elfogadott megszorítócsomag legnagyobb újdonságának Jorgosz Cogopulosz. Az európai politikával foglalkozó Eliamep alapítvány kutatója meglepő helyzetet vázol fel: Görögországban eddig az alkotmány garantálta, hogy a közszférában a munkahelyek örökre szólnak – vagyis igazi „nyugdíjas állások”. Ezzel a hagyománnyal szakítottak a törvényhozásban, amikor kimondták, hogy a jövő év végéig 15 ezer köztisztviselőt leépítenek.

Súlyos arcsérülésekkel fekszik a kecskeméti kórházban Balogh József fideszes országgyűlési képviselő, Fülöpháza polgármesterének az élettársa. Az asszony vallomása szerint a párja ittasan többször ököllel arcul ütötte.

A hazai üzleti szféra társadalmi felelősségvállalási gyakorlatáról nyújtott átfogó képet a CSR Piac, amelyet a közelmúltban rendezett meg Budapesten a Követ Egyesület. A kiállítás központi témája a civil-vállalati együttműködés volt.

Elsősorban különleges alkalmakkor vagy katasztrófahelyzetekben lehet hallani arról, hogy ez vagy az a cég eseti támogatást nyújtott, enyhítendő a károsultak gondjain. Arról azonban keveset tudunk, mit is jelent ez valójában.

Kínai harcművész varázs-evőpálcikája ment meg az útonállóktól. Háromnapi bolyongás után egy morcos erdőlakó siet az éhező testvérek segítségére. Sikerül lebaltázni a gyerekevő óriást, és a legszerencsésebbek olyan tündérrel találkoznak az erdőben, aki tudja a hazavezető utat, majd otthon hozzá is megy apához, és mindenki boldogan él, mint egy nagy család.

A Telenor Egy telefon a társadalom szolgálatában címmel létrehozta a legfontosabb adomány- és segélyvonalak gyűjtőoldalát. Hogy a segítség biztos oda érkezzen, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Az Ärzte für die Dritte Welt elnevezésű német karitatív szervezet a nemzetközi mezőnyben kicsinek számít, különösen a svájci Vöröskereszthez és a francia Orvosok Határok Nélkül segélyszervezethez viszonyítva. Harmincéves fennállása során mégis mintegy ötezer orvost sikerült bevetésekre mozgósítania tucatnyi szegény állam nyomortanyáira a Fülöp-szigetektől Sierra Leonén át Bangladesig – hadd dicsekedjek, 1994 óta tizenegy alkalommal engem is. Hogyan csinálják?

A Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművésznője számos színházi szerepe mellett ettől az évtől a Mol Új Európa Alapítvány jószolgálati nagyköveteként is bemutatkozik. Mint mondja, biztos abban, hogy legutóbbi színpadi és filmes szerepeihez hasonlóan ez is tartogat számára új kihívásokat.