Példátlan csoportos leminősítéssel fenyegette meg hétfőn este a Standard & Poor’s (S&P) az eurózóna tizenöt országát arra az esetre, ha az unió vezetői képtelenek lennének a csütörtökön kezdődő csúcson meggyőző, hiteles megállapodást tető alá hozni a közösség adósságválságának megoldására.

Magyarország figyelemre méltó reformokat indított útjára, és Németország támogatni fogja ezek végrehajtását – mondta Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján a Parlamentben. Orbán hangsúlyozta: Magyarország egyetért azzal a német állásponttal, amely szerint az államadósságot annak kell visszafizetnie, aki felhalmozta, ez „erkölcsileg helyes és gazdaságilag kivitelezhető” álláspont.

Szerződésmódosítás automatikus büntetésekkel – állapodott meg az óriási nyomás alatt tárgyaló Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök hétfőn Párizsban. Az eurózóna két legnagyobb gazdaságának vezetője válságkezelő javaslattervezetben egyezett meg, amelynek tartalmát szerdán levélben küldik meg Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének, hogy aztán a csütörtökön és pénteken Brüsszelben összegyűlő állam- és kormányfők megvitassák.

Belgrádban átment a parlamenten a vajdasági magyarok által jóváhagyott rehabilitációs törvény, így Budapest feltétel nélkül támogatja Szerbia uniós csatlakozását – jelentette ki Brüsszelben Martonyi János. A magyar külügyminiszter nemzeti és regionális érdeknek nevezte a bővítés folytatását. Szerbia európai integrációját azonban a budapesti bólintás még önmagában nem gyorsítja fel.

Kisebbfajta csoda, ha lesz döntés – így kommentálta egy diplomata nemrég lapunknak azt, hogy december elején dőlhet el, megkapja-e az Európai Uniótól Szerbia a tagjelölti státuszt, illetve Montenegró kap-e dátumot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

A fiskális unió felé mozdul el az EU, a kérdés, hogyan nyúlnak majd bele a tagállamok adó- és költségvetési politikájába. Merkel és Sarkozy már mindenben megegyezett, de az unió többi tagállamának még egy hete van, hogy pontot tegyen a végső alkudozásra.

Megkezdődött Európa fővárosaiban a jövő pénteki uniós csúcs előtti végső alkudozás; ezt Nicolas Sarkozy francia elnök csütörtök esti touloni és Angela Merkel német kancellár pénteki, a Bundestagban elmondott beszéde vezette fel.

A következő tíz nap kritikus időszak lesz az Európai Unió válságra adott válaszainak kidolgozására és lezárására – fokozta a várakozásokat Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa az unió gazdasági és pénzügyminisztereinek szerdai ülése előtt tett nyilatkozatában. Korábban a Financial Times egyik publicistája fogalmazott úgy, hogy a szerződésmódosítással kecsegtető december 9-i csúcsig eldől az eurózóna sorsa.

Komolyan vették Belgiumban a pénteki leminősítést: miután a Standard and Poor’s hitelminősítő rontotta a kétnyelvű királyság adósságbesorolását, a kormányt alakító hat pártnak hétvégén sikerült megegyeznie a költségvetésről és a megszorítócsomagról. Így a piacok nyomására kivételesen nem bukott, hanem létrejönni látszik egy európai kormány, ráadásul több mint ötszázhúsz napos „ideiglenes” állapot után.

– Európa a 22-es csapdájában vergődik – mondja Ulrike Guérot, az Európai Külpolitikai Tanács berlini irodájának vezetője. Pont akkor lenne szükség szorosabb integrációra, amikor kiderült, hogy a mostani intézményrendszer sem képes reagálni a válságra, amikor a dezintegrációs trendek felerősödtek.

Csalódottan fogadták csütörtökön a piacok a strasbourgi hírt, amely szerint Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök nem döntött azonnali lépésekről az euróválság kezelésében, értsd: az Európai Központi Bank (EKB) tömeges adósságvásárlásának engedélyezéséről.

Szorosabb gazdasági kormányzás nélkül nehéz, ha nem lehetetlen lesz a közös pénznem megtartása – közölte vészjóslóan José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben, mikor ismertette a testület eurókötvényekre és az eurózóna országainak fegyelmezettebb költségvetési politikájára vonatkozó javaslatait.

Magyarországon kívül még Belgium, Lengyelország, Ciprus és Málta kapcsán látja úgy az unió, hogy jövőre a költségvetési szabályok megsértését kockáztatják.

Csak az a kérdés, ki darál be minket először, az Európai Bizottság vagy a piacok? – vázolja kissé lemondóan a helyzetet egy belga újságíró. A királyságban ugyanis immár tizenöt hónapja nincs kormány, és mivel a hét végén ismét összeomlottak a tárgyalások a 2012-es költségvetés miatt, egy ideig még nem is lesz.

Az Európai Bizottságtól is segítséget kér a magyar kormány, Brüsszel szerint pénzügyi támogatásról van szó, ami egyértelműbbé teszi, hogy a kabinet milyen jellegű megállapodást akar kötni a Nemzetközi Valutaalappal. Kérdés, megkapjuk-e, amit kérünk.

A Tintin kalandjairól szóló képregények egyszerűnek tűnnek, pedig nem azok.