Lekerülhet a lepel az EU-tagállamok valódi politikájáról – ígérik a Votewatch munkatársai, akik a minap mutatták be a szervezet új honlapját. Ezen követhető, hogy adott jogszabályokról melyik tagország miként szavazott. Az internetes oldal 2009 júliusa és 2012 júniusa között történt 343 tanácsi szavazást dolgozott fel. A szervezet három éve kezdte meg az európai parlamenti képviselők voksolásainak követését; a tanácsi adatok feldolgozása fontos lépés az EU működésének áttekinthetőbbé tétele felé.

Sem a 12 fokos belga nyár, sem az eső nem kedvezett Madonnának a brüszszeli Baudouin királyról elnevezett (korábbi Heysel) stadionban. Ezzel együtt óriási show-t adott a pop 53 éves királynője, akit foglalkoztat ugyan az öregedés, de ugyanúgy ugrál-énekel-táncol-provokál, mintha nem fogna rajta az idő.

Súlyos aggodalmának adott hangot a közelmúlt román belpolitikai eseményeivel kapcsolatban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki csütörtökön fogadta Victor Ponta román miniszterelnököt. Barroso különösen a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége, és az alkotmánybíróság szerepével kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat.

Üdvözölné az Európai Bizottság vizsgálatát Romániával kapcsolatban Victor Ponta – ezt maga a román kormányfő jelentette ki, miután Brüsszelben fogadta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke. Ponta közölte: ha a bizottság bármi olyat talál, ami nem felel meg az európai elvárásoknak, akkor azonnal hajlandó lépéseket tenni, hogy ezt kiigazítsák. Ugyanakkor Ponta elutasította, hogy a román belpolitikai harcot, mely szerinte a július 29-i népszavazással lezárul, az EU összekösse a schengeni csatlakozás kérdésével.

Martin Schulz EP-elnök fogadta Victor Ponta román kormányfőt, aki szerint a miniszterelnökök keresztnevén kívül semmi hasonlóság sincs Magyarországgal.

Nincs egyértelmű lista, mit szeretne látni az Európai Bizottság a tárgyalások sikeres lezárásához; ahogy José Manuel Barroso bizottsági elnök is jelezte: az ügy politikai kérdés is. Nagy vonalakban: Brüsszel fenntartható költségvetést és gazdaságpolitikát szeretne.

Áttörésként értelmezték a június végi EU-csúcs eredményeit, a mentőcsomagok elfogadását. Azóta kiderült: a részletek kidolgozatlanok és sok az ellentmondás, így ma már mindenki sokkal óvatosabb.

Angela Merkel az eurózóna válságeposzában másodszor is engedett, s most aztán minden oldalról őt kárhoztatják. A déli uniós tagállamok kárörvendő címlapjai dicsérték az olasz Monti és a spanyol Rajoy uniós puccsát.

Olasz győzelemként, német vereségként is értékelhetők a csütörtök–pénteki EU-csúcs eredményei, de semmiképpen sem olyan egyértelműen, mint az Eb-elődöntőben aratott siker. Az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójának könnyebb napirendi pontjának számított a 120 milliárd eurós növekedésserkentő és munkahelyteremtő csomag elfogadása.

Nemcsak az EB-elődöntőben, de az EU-csúcson is sikereket értek el csütörtök éjjel az olaszok a németekkel szemben: Mario Monti kormányfő elérte, hogy az európai mentőalapokat használják majd az uniós költségvetési előírásokat betartó országok államkötvényeinek vásárlására, ha azoknak hozamai veszélyesen magasra szöknek. Monti azt is kiharcolta, hogy a mentőalapok közvetlenül a bankoknak is tudjanak pénzügyi segítséget nyújtani.

Amíg a politikai túlélésért küzdő olasz kormányfő, az óriási nyomás alatt is rezzenéstelen német kancellár asszony, a nagy lendülettel érkező francia államfő összegyűlik Brüsszelben, a magyar miniszterelnök viszonylag kényelmes helyzetből figyelheti, mivel zsarolják, gyűrik, nyomják egymást a többiek. Orbán Viktor állítólag amúgy sem túl beszédes az uniós állam- és kormányfők találkozóin.

Csütörtök éjjel az olaszok Brüsszelben is blokkoltak. Mario Monti kormányfő gyakorlatilag minden tárgyalási és zsarolási technikát felhasználva rövid távú intézkedéseket akar elérni az EU-csúcson, amik csökkentenék a piaci nyomást Itálián. Nincs deal szabadalomügyben sem, az unió jövőjéről csütörtök éjjel még el sem kezdtek beszélgetni.

Jóváhagyni nem fogják, legfeljebb tudomást vesznek Herman Van Rompuy jelentéséről, és megegyeznek az unió további integrációjának elemeiről, azok egyensúlyáról és a megvalósítás sorrendjéről – vélekedett egy brüsszeli forrásunk az Európai Tanács elnökének kedden nyilvánosságra hozott ambiciózus dokumentumáról, amelyet a csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcson vitatnak meg az uniós állam- és kormányfők.

Sosem volt távolabb egymástól az euróválság során a francia és a német álláspont, mint most. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök azért is találkozik ma este Párizsban, hogy valamilyen viszonylagos megegyezésre jussanak az uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő csúcstalálkozója előtt.

Ambiciózus tervvel álltak elő az EU vezetői az esedékes állam- és kormányfői csúcstalálkozó előtt. Tíz év leforgása alatt tulajdonképpen központosítanák a költségvetési politikát, és politikai uniót kovácsolnának. Igaz, a terv így is visszafogottabb, mint eredeti változata.

– Még nem bonthatunk pezsgőt, de nagy megkönnyebbülés ez – mondta lapunknak Glattfelder Béla, az Európai Parlament (EP) mezőgazdasági bizottságának fideszes tagja arról, hogy a testület elutasította a kezdeményezést, hogy az EU az állatjóléti stratégia részeként tiltsa be a hízott libamáj előállítását. Az unió formálódó állatjóléti stratégiáját az EP is véleményezi.

Több mint három éve tart az euró válsága. Az euró az integráció szíve, így nyugodtan mondhatjuk, hogy válsága Európa válságává nőtte ki magát.

Minden szem Görögországra és Spanyolországra szegeződik csütörtök este, hiszen az eurócsoport mai ülésén a két ország napirendre kerül. A pénzügyminiszterek már pénteki tanácskozásukon vélhetően döntenek a Magyarországnak szánt kohéziós támogatások részleges felfüggesztéséről.