Az érdekérvényesítő képességünk az EU-ban most abban jelenik meg, hogy sikerként tudjuk ünnepelni, hogy elkezdtünk részben megoldani olyan problémákat, amelyeket mi magunk okoztunk, és amelyekre semmi szükség nem volt – mondta a Népszabadságnak és a Hvg.hu-nak közösen adott interjújában Bajnai Gordon voltminiszterelnök, Orbán Viktor kormányfő múlt heti brüsszeli látogatásával kapcsolatban. A Haza és Haladás Egyesület elnöke úgy véli, hogy a magyar kormány hatalmi, és nem nemzeti érdekekből nyitott frontot az Európai Bizottsággal szemben. Kifejtette: az, hogy a bírák korábban menjenek nyugdíjba, illetve hogy a médiát erősen függő helyzetbe hozta a kormány, nem a magyar nemzet érdekeit, hanem hatalmi megfontolásokat szolgál.

Veszítettünk érdekérvényesítő képességünkből az EU-ban – mondta Bajnai Gordon a Népszabadságnak és Hvg.hu-nak közösen adott, európai ügyeket taglaló interjújában. A volt miniszterelnök a magyar gazdaságpolitikában radikális fordulatot ígér, melyben visszatérne a józan ész és a szakértelem. A Haza és Haladás Egyesület elnöke is lobbizott Brüsszelben a magyar kohéziós források megmentéséért.

Az internet új piacot teremtett a drogoknak, és alaposan átalakítja a kereskedelmet.

–Nincs szükség további intézkedésekre – mondta lapunk kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság hétfői közleménye szerint további intézkedések kellenek, hogy Magyarország idén is három százalék alatt tudja tartani a hiányt, és így kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. A kormányfő kifejtette: a decemberben elfogadott költségvetési törvény teljesen kielégíti a bizottság kéréseit. Orbán hangsúlyozta, nincs olyan bevételi paragrafusa a költségvetési törvénynek, amely ne lenne reális. Elismerte, az elektronikus útdíjjal és a pénztárgépek bekötésével kapcsolatban felmerültek kérdések, de szerinte mindkét intézkedést a törvényben foglaltak szerint hajtják végre, és azok a tervek szerinti bevételeket hozzák majd.

Nincs szükség további intézkedésekre – mondta lapunk kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság hétfői közleménye szerint további intézkedések kellenek, hogy Magyarország idén is három százalék alatt tudja tartani a hiányt, és így kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. A kormányfő kifejtette: a decemberben elfogadott költségvetési törvény teljesen kielégíti a bizottság kéréseit.

Csak az utolsó pillanatban nevezi meg a kormányfő Simor András utódját. Brüsszelben Orbán Viktor azt is kifejtette, az IMF-hitel története a végéhez közeledik, s az EU nem köthet bele a gazdasági intézkedések minőségébe, ezért ki kéne engednie bennünket a túlzottdeficit-eljárás alól.

Nem azért jön Brüsszelbe, mert ég a ház, hanem, mert van mit megbeszélni – ez az általános brüsszeli vélekedés írja le leginkább az Orbán Viktor miniszterelnök szerdai látogatását megelőző hangulatot.

„Az EU nincs jó állapotban. Jobban kell csinálnunk” – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a múlt hét végén, reagálva David Cameron brit kormányfő beszédére, amely komoly kihívást intézett az unióhoz: vagy megváltoztok, vagy kilépünk! A Cameron-beszédre érkezett első reakciókból is érezni lehetett, hogy a brit politikus által megfogalmazott kritika jogos. Az viszont már senkinek sem tetszett, hogy Cameron nem akar a reformok élére állni, hanem inkább megzsarolja kollégáit. Kérdéses tehát, hogy a beszéd ösztönözni tudja-e az EU reformját.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a 2012-ben bevezetett telefonadó ügyében. A bizottság értékelése szerint az intézkedés szembemegy az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló irányelvvel.

Brüsszelben úgy értékelik, belpolitikai célokat szolgál David Cameron brit miniszterelnök beszéde, de ettől még veszélyes precedenst teremthet.

Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminisztert választották meg hétfő éjjel az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport élére. Az elnöki poszton a luxembourgi miniszterelnököt, Jean-Claude Junckert váltja, aki fáradtságra hivatkozva már fél évvel ezelőtt távozott volna, de eddig nem sikerült megegyezni utódjáról.

– Még mindig aktívak és érdekeltek vagyunk a Klubrádió ügyében. Nem adjuk fel, és éppen ehhez kaptunk ma támogatást – mondta Neelie Kroes médiaügyekkel is foglalkozó EU-biztos lapunk kérdésére arról, mi várható a brüsszeli testület részéről a rádió ügyében. Az Európai Bizottság alelnöke azon a sajtóeseményen beszélt erről, amelyen bemutatták azt a jelentést, melyet a volt lett államfő, Vaira Vike-Freiberga vezette magas szintű munkacsoport dolgozott ki az európai sajtószabadság és pluralizmus megvédése érdekében. A biztos eredeti aggályaihoz képest módosított magyar médiaszabályozásra vonatkozó újságírói kérdésre Kroes közölte: – Még mindig nem vagyok elégedett.

Ismét téma volt Magyarország az Európai Parlament állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottságában, amely ezúttal a média helyzetét tekintette át. A román társjelentéstevő szerint jogi garanciákat kellene alkotnia a kormánynak a sajtószabadság megőrzésére, hogy a bírálatok elcsituljanak.

Ismét téma lesz a magyar média helyzete az Európai Parlamentben: ma az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottsága tekinti át azt a munkadokumentumot, amit a testület portugál jelentéstevője, Rui Tavares készített a magyar médiaszabályozásban történt változásokról.

Az elmúlt hónapokhoz képest viszonylag nyugodt találkozót várnak uniós tisztségviselők az eurózónás pénzügyminiszterek hétfői ülésén.

Problematikus terület az NMHH kinevezési gyakorlata, nincs garancia a közmédia szerkesztőségi és pénzügyi függetlenségére, és kifogásolható, hogy az MTI a közmédia kizárólagos hírszolgáltatója – szerepel abban a jelentésben, amely hétfőn kerül az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottsága elé.

Az Európai Parlament döntése értelmében jövő januártól csak szigorú feltételek mellett adhatnak minősítést az uniós államokról és vállalatokról a hitelminősítők. A saját, uniós hitelminősítő létrehozása ezzel végleg lekerült a napirendről.