Mihály Tamás, az Omega együttes basszusgitárosa közösségi oldalán adott hangot annak a véleményének, amely szerint nem helyes, ha az Omega a felcsúti Pancho Arénában koncertezik, merthogy az a helyszín bekerült a politikai erőtérbe. Kóbor János szerint viszont az úgynevezett beatmisét a stadion megálmodója és tervezője, Makovecz Imre, valamint névadója, Puskás Ferenc emlékének szentelik. A véleménykülönbségből nyilvános vita lett.

„Én nem találok ki semmit, én mindenre rátalálok.” Joan Miró katalán festőművész gondolata a mottója a Chochol Károly 80. születésnapjára megjelent albumnak.

„A budapesti Amerikai Nagykövetség eladásra kínál nagy mennyiségű irodai bútorzatot, számítógépeket és monitorokat, nyomtatókat, telekommunikációs eszközöket, konyhai berendezéseket és rekreációs kondicionáló gépeket. A kiárusítás módja: nyilvános árverés.”

A napokban nyílt meg az A38 hajón feLugossy László képzőművész, író, performer Az utolsó bölény (nem nyert) című kiállítása. Egyebek mellett erről is beszélgettünk a magát vidáman kételkedő művészként meghatározó feLugossyval.

„Hát eljött, amire ősidők óta vártunk. Történelmi jelentőségű szerdai napnak ígérkezik 2015. április 22-e. Közép-európai idő szerint 19 órakor felbocsátjuk az emberiség első filmes üzenetét egy távoli galaxis idegen civilizációja felé.” Ez a hír terjed több internetes fórumon, de akit az a boldog reménykedés tölt el, hogy kapcsolatot találtunk valamely idegen civilizációval, az téved.

Járkálunk a keszthelyi nosztalgiamúzeumban, és vizslatjuk a régiségekkel, időtlen furcsaságokkal zsúfolt vitrineket, falakat.

Több darabban játszik, rendez, vezeti a Sanyi és Aranka Színházat, és nem tett le arról, hogy megvalósítsa filmterveit, találmányait. Lukáts Andor mindemellett azt mondja: nem lehet nem foglalkozni a politikával.

Olvassuk a Szőlőskislak nevű település honlapját, pontosabban olvasnánk, de nem nagyon akad azon olvasnivaló. A honlap a ma már Balatonboglárhoz tartozó falu múltjáról csak néhány mondatot tartalmaz. Ezek szerint 1536-ban Szőlőskislak (akkor még: Szőlőslak) a maga 16 portájával a környék népesebb települései közé tartozott, a török hadi események miatt aztán kiüresedett, és még egy 1720-as összeírás szerint is lakatlan volt.

Rokonszenves vállalkozás a Kossuth és a Mojzer Kiadó szerkesztői részéről, hogy olyan hangoskönyveket is piacra dobnak, amelyek hallgatása talán az átlagosnál is nagyobb figyelmet igényel.

A napokban került a mozikba Almási Tamás új dokumentumfilmje, a tititá. Főszereplője egy borsodi romatelepről származó, szegény sorsú fiú, aki lehetőséget kap arra, hogy a Snétberger Zenei Tehetség Központban tanuljon. Erről beszélgettünk a rendezővel. És az első magyar parasztthrillerről is.

Furcsa és gazdag kulturális élményben lesz részük azoknak, akik a közeli hetekben ellátogatnak a balatonfüredi Vaszary Villába. Láthatják a filmrendező Jean Cocteau fotósorozatát, amelyet Picassóról és barátairól készített, láthatnak Picasso-műveket és Robert Capa-fotográfiákat is.

A Csoma Szobája Alapítvány lezárta a jelentkezést az idei önkéntes munkára. Irimiás Balázs 2007-ben határozta el, hogy önkéntesek segítségével felújítja Zanglában Kőrösi Csoma Sándor egykori lakhelyét, de ma már iskolát is építenek és sztúpákat újítanak föl.

Galla Miklós játszik színházban, gyakran fellép humoros műsoraival, megint működik egykori zenekara GM több, mint 49 néven, fest, és nemrég jelent meg önéletrajzi kötete, amelyben semmit sem rejt véka alá.

Újságíró vagyok, gyakran dolgozom fotóriporterekkel, ismerem őket. Ha tetszik: elfogult vagyok velük. Naponta látom hihetetlenül kihegyezett, pörgős munkájukat, tudom, hogy amikor egy-egy eseményt dokumentálnak, milyen odaadással teszik.

A budapesti Szatyor Bár és Galériában mostanában hibát hibára halmoznak. Mondjuk mi viccesen. Mondja egy fotográfuscsoport komolyan.

Bajban lenne, aki azt a feladatot kapná, hogy utazzon el Kínába, és a néhány nap alatt készítsen jellemző fotókat az egyik legősibb civilizációról, a világ legnépesebb, nagyon sokszínű államáról. Jellemző fotókat, amelyek ráadásul a futó benyomásoknál mélyebben és érzékenyebben mutatják meg a kínai embereket is. Öt magyar fotográfus megpróbálta.

Januárban iszlám fanatikusok megtámadták a párizsi Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségét, tizenkét személyt meggyilkoltak, köztük nyolc újságírót. A támadás után az áldozatokra emlékező és a szólásszabadságot hirdető karikatúrák árasztották el a világhálót, ezekből nyílt kiállítás Budapesten.