Azt, hogy ma Magyarországon önálló köztársaság a Sziget, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nagyon sok roppant különböző ember elképesztően jól érezheti magát együtt. Tömeg ide, negyven fok oda, nincs gyűlölködés, kirekesztés, csak megértés, együttműködés és pörgés. A fesztivál színházi, utcaszínházi és klasszikus zenei interaktív programjain jártunk.

Bár negyven fokban a túlélés az ember egyetlen vágya, kihagyhatatlan a „legemberléptékűbb” nyári fesztivál: a Baranya megyei Ördögkatlan. Szombaton már a nyolcadik „mezítlábas” összművészeti eseménysorozatuk zárult Kiss Mónika és Bérczes László főszervezésével.

A legtöbb popsláger szövege nem mérhető szépirodalmi mércével. Hogy néhány közülük milyen színvonalú, arra világít rá az egyik legjobban sikerült nyári videosorozat, A vers mindenkié. Ebből is a legnézettebb a majdnem 700 ezer kattintást elérő, Gálvölgyi János szavalta Bulibáró.

Csak tizennyolc éves, máris sorra kapja a szerepeket Coco König a világhírű Luc Bondy előadásaiban. A félig magyar származású Coco nemrég forgatta első filmfőszerepét is, az Edelényi János rendezte A gondűzők munkacímű moziban, amelynek Brian Cox a férfi főszereplője.

A Bajnai-kormány pénzügyminiszterét beszippantotta a Művészetek Völgye, kötelességének érezte, hogy az anyagi nehézségeken átsegítse. Beszállt a fesztivált működtető nonprofit kft.-be. Azt mondja: az új vezetés célja nem más, mint hogy fiatalabb generációkat is bevonzzanak, és segítsék felvirágoztatni a fesztiválon kívül is a Völgyet. Tegnap az alapító Márta Istvánt kérdeztük, ma Oszkó Pétert.

Csendben háttérbe vonult a Művészetek Völgyében Márta István, és fiatalabb csapatnak adta át az operatív munkákat. Az alapító most Mártapista udvart visz: TörzsKávéHáz a 25 évhez címmel. A beszélgetésből kiderül, milyen szerepe van a Völgyben Oszkó Péternek, milyen változást hozott a fiatalabb vezetés, és lesz-e rockfesztivál Kapolcson.

Egyikük balerinának indult, és képzőművész lett, másikuk a rajztanárok kedvence volt, most mégis a Magyar Nemzeti Balett művésze. Terápiás tányérokról, leltárba vett tetoválásról, Csaba királyfi legendájáról meg az érvek, viták hiányáról beszélgettünk Hitka Viktóriával és Apáti Bencével.

Félig komoly opera. Ez a műfaji meghatározása a Remek hang a futkosásban című kisoperának, amelyet a zeneszerző Sáry László 75. születésnapjára rendez Balázs Zoltán. A Maladype Színház vezetőjével nemcsak a szerdai bemutatóról beszélgettünk, hanem a Sztálin elleni vádiratkönyvről, a függetlenek működési pályázatáról és a hétévenkénti megújulásról is.

88 éves korában elhunyt a magyar operettjátszás kiemelkedő alakja, Mednyánszky Ági, Bársony Rózsi-emlékgyűrűvel és Gobbi Hilda-díjjal kitüntetett színésznő.

A modern franciaországi bábjátszás atyja, így is emlegették Blattner Gézát, aki az 1929-es bábkongresszuson szöveg nélküli avantgárd számaival söpörte be első sikerét Párizsban. Állítólag azért engedték őt és magyar társait fellépni, mert a szervező nagyothallóként nem vette észre, hogy alig beszélnek franciául – meséli a Blattner – Egy bábos életútja című kötet szerzője. Lőrinc Lászlóval többek között árnyjátékról, marhabél lámpaburáról és az évtizedekig írt könyvről beszélgettünk.

Öt év után újra Magyarországon rendezett Kovalik Balázs a Wagner-napok szombati premierjére, A bolygó hollandira készül a Művészetek Palotájában. A rendezővel művészsorsokról és mosógépekről beszélgettünk, valamint arról, hogy miért nem rendez az Operában.

Kaldeneker György, a Lekvárosház alapítója rebarbarából és piros bogyós gyümölcsből készít szörpöt.

Megosztottság, bojkott, szolidaritáskérdés. Ezekkel jellemezhető leginkább az elmúlt színházi évad. Az igazgatói posztokon kisebb volt a mozgás, de a botrányoktól hangosabb volt a szezon, mint az előadások hírétől. Pedig bemutattak jó néhány kiemelkedő produkciót.

Hörcsöggel bohóckodik, apukája nyakába csimpaszkodik, óvodás ballagótarisznyával büszkélkedik. Ugyanolyan, mint más hatéves kislány. Azért mégis különbözik tőlük. Kiállítása lesz a Louvre Art Salonjában. Barabás Lujza – aki bámulatosan bánik a színekkel és a formákkal – június 12-én felnőttekkel állít ki Párizsban.

Meglepődtünk, hogy csak 950 regisztrált vendége volt a Kórusok Éjszakájának a józsefvárosi Palotanegyedben. Jóval többnek tűnt. Biztosan sokan az ingyenes helyszíneket választották. Egy hosszú lépéssel ott teremtek a téren, erkély alatt, és úgy hörpölték a kultúrát.

Majd jövőre többen lesznek, pár év múlva meg, aki csak tud, várja a Színművészek Normafa-túráját – ebben biztos az ötletgazda Papp János színész. Akárcsak abban, hiába polarizált a színésztársadalom is, menekülési útvonalnak mindig megmaradnak az egészséges civil kezdeményezések.

Egy kommentnek köszönhető, hogy Fischer Ádám a Szabadságkórust vezényli. Civilek tömegét, akik együtt énekelve nyilvánítják ki nemtetszésüket egy-egy politikai döntésről. A karmestert arról kérdeztük, miért csak az utcán és a Művészetek Palotájában vezényel Magyarországon.

„Szubrett voltam világéletemben. Nem egy díva! De rábeszélt Fehér Balázs Benő: pont ilyennek képzelte Arkagyinát, mint én” – meséli az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Oszvald Marika, aki élete első prózai szerepére készül. A Sirályt egyszerre próbálta az operettszínház Csínom Palkó-produkciójával.

A rendezvény két hét múlva kezdődik, a vele kapcsolatos vihar azonban már hetek óta tart. Az idei, 15. Pécsi Országos Színházi Találkozóval (POSZT) kapcsolatban egyelőre színházról nemigen, kultúrpolitikai harcokról annál több szó esik. Most azok a társulatok és főként nézőik bűnhődhetnek, amelyek és akik a versenyben nem, a fesztiválon azonban részt akarnak venni.