Az első Neander-völgyi ember géntérképének feltérképezése óta beszéltek arról a kutatók, hogy valamilyen genetikai kapcsolat lehet fajunk és legközelebbi elődje között. A további vizsgálatok során kiderült, az Afrikát elhagyó modern ember génjeinek 1-4 százaléka Neander-völgyi ősöktől származik. A két faj keveredését a tudósok 50-60 ezer évvel ezelőttre tették, ám nem találtak modern emberi géneket a Neander-völgyi maradványokban. Eddig.

Nincs megállás az orvosbiológiai kutatásokban, ahol a legújabb technikai újdonságok és a mind pontosabb génszerkesztési módszerek révén naponta érkeznek a meglepő hírek. Most épp háromdimenziós nyomtatással készülő szervekről és a rákgyógyítás nagy ígéretének tűnő, génterápiával kombinált immunterápiáról.

Az elmúlt hét tudományos szenzációja a gravitációs hullámok felfedezésének bejelentése volt. Persze ahogy kevesen értették Einstein relativitáselméleteit, arra sem tennék egy lyukas garast sem, hogy a mostani hír asztrofizikai lényegét tömegek látják át.

Amerikai kutatók tavaly legalább húsz esetben ültettek emberi szöveteket tartalmazó állati embriókat sertésekbe és juhokba. Nincs menekvés: itt a kimérák korszaka.

Száz évvel azután, hogy Einstein megjósolta az általános relativitáselméletben, csütörtökön Washingtonban bejelentették, hogy felfedezték a gravitációs hullámokat. A régóta várt óriási horderejű bejelentés jelentőségét az is aláhúzza, hogy a közleményt, melyben a tavaly szeptemberi megfigyelésről beszámolnak, több mint ezer kutató jegyzi 16 országból, köztük hazánkból.

Ha nem tudjuk a közeljövőben jelentősen csökkenteni szénkibocsátásunkat, akár tízezer évekre katasztrofális éghajlati hatásokkal számolhat bolygónk.

Egy robotkar segítségével beszerelték a készülő James Webb űrtávcső utolsó elsődleges tükrét.

Nagy váltás történik a közeljövőben a Google háza táján, ami szakértők szerint a jövőben átalakíthatja az internet legnépszerűbb szolgáltatásait, a Facebooktól a Twitteren át a Skype-ig. A bűvszó most is a mesterséges intelligencia.

A brit hatóság a hét elején zöld utat adott az új londoni orvosbioló­giai intézet, a Francis Crick Insti­tute tavaly szeptemberi kérelmének, hogy szigorúan kutatási célból génmódosítási kísérleteket végezhessen emberi embriókon. A világon elsőként megadott engedély sok vitát kavar.

Stephen Hawking, a 74 éves fizikus az emberiség jövőjével kapcsolatos aggodalmait fejtegette a minap egy nyilvános előadáson. Nem gyakori, hogy egy tudós épp a tudomány vívmányaitól félti a jövőnket, márpedig korunk talán legnagyobb elméje éppen ezt tette...

Új év, új fenyegetés. Alig sikerült visszaszorítani az ebolát, itt a fura nevű Zika-vírus, amely Latin-Amerikából terjed észak felé. Mivel a kórokozó leginkább a magzatokra veszélyes, a terheseknek javasolják a fertőzött területek elkerülését, az érintett pároknak a gyerekvállalás elhalasztását.

Véletlenül fedeztek fel egy óriásbolygót, ami 140-szer messzebb kering csillagától, mint a Plútó a Naptól.