galéria megtekintése

Irány egy másik bolygó!

7 komment


Palugyai István

Stephen Hawking, a 74 éves fizikus az emberiség jövőjével kapcsolatos aggodalmait fejtegette a minap egy nyilvános előadáson. Nem gyakori, hogy egy tudós épp a tudomány vívmányaitól félti a jövőnket, márpedig korunk talán legnagyobb elméje éppen ezt tette...

Fotó: Toby Melleville / Reuters

Atomháború, globális felmelegedés, génmódosított kórokozó vírusok, és mindenekelőtt: az emberiséget leigázó mesterséges intelligencia – röviden összefoglalva ezek a híres brit tudós, Stephen Hawking apokaliptikus jövőt festő látomásainak főszereplői, melyeket egy, tulajdonképpen a fekete lyukakkal kapcsolatos nyilvános előadása „melléktermékeiként" vonultatott fel. Mielőtt azonban végképp elkeserednénk, a fizikus kiutat is kínál utódainknak. Igaz, a madárdalos, virágoskertes közegükhöz ragaszkodók számára nem biztos, hogy kellemeset. Mindenekelőtt el kellene hagynunk a Földet, hogy aztán, előbb egy közeli bolygón, majd a nagyon távoli jövőben egy másik csillagrendszerben létesítsünk kolóniákat, hogy azok segítségével lehetővé tegyük fajunk továbbélését.

 

Habár egy Földet fenyegető természetes katasztrófával Hawking csak a mostantól számított ezer évtől tízezer évig tartó időszakban számol, az emberi társadalom által előidézett csapások korábban is bekövetkezhetnek. Így, mivel Földön kívüli, önellátó emberi kolóniákra néhány száz éven belül még nem számíthatunk, az addig tartó időszakban nagyon óvatosaknak kell lennünk, nehogy túl korán elpusztítsuk magunkat.

A technológia fejlődése elháríthat bizonyos veszélyeket, ugyanakkor potenciális fenyegetést is jelent fajunkra. E véleményével Hawking nem most rukkolt elő. Már 2000-ben döbbenetes előrelátással beszélt például a génmanipulációról. Abban az évben, amikor feltérképezték az emberi genomot, egy interjúban azt mondta: ugyan az emberiség génkészletében az elmúlt tízezer év során az evolúció nem hozott jelentős változásokat, ám nem kell e természetes folyamatra várni, hogy ezek bekövetkezzenek. Hawking szerint a következő ezer évben valószínűleg lehetőségünk lesz az emberi DNS teljes átszabására, ami akár agyunk kapacitásának felturbózásával is járhat. Ha betiltják is az emberkísérleteket, az állatokon és növényeken végzett kutatásokat gazdasági megfontolásokból folytatni fogják, és valakik valahol az elért eredményeket nagy valószínűséggel embereken is ki fogják próbálni. Ezt egyébként egy diktatórikus rendszer igencsak felgyorsíthatja.

A dizájnbébik veszélyével az elmúlt két évben kifejlesztett új génszerkesztési eljárás óta sokan foglalkoztak, de Hawking – elhárítva magától, hogy védené a génmanipulációt – már 15 éve megjósolta, hogy fel kell készülnünk erre az eshetőségre is. Másfél évvel később egy német hetilapnak viszont éppen azt sugalmazta, jobban tennénk, ha mihamarább módosítanánk génjeinket, mielőtt a szuperintelligens számítógépek leköröznek bennünket, és átvennék a hatalmat fölöttünk. Mint a négy éve magyarul is megjelent, Hawkingról készült Kitty Ferguson-könyvben is olvasható, ekkor már így írt: „Ha rendkívül bonyolult vegyületek képesek az emberi intelligenciát létrehozni, akkor elektronikus áramkörök révén a számítógépeknek is képessé kell válniuk intelligens tettekre. Az intelligens gépek ezután már tervezhetnének még intelligensebb gépeket, majd meg is alkothatnák azokat."

Jóslat a kerekes székből: Stephen Hawking és lánya, Lucy
Jóslat a kerekes székből: Stephen Hawking és lánya, Lucy
Reuters

Mostani Reith-előadásában (erről lásd keretes írásunkat) a fizikus még egyértelműbben fogalmaz:

„Úgy vélem, a mesterséges intelligencia az emberi faj végét jelentheti."

A technika ilyen irányú fejlődése persze sok vonatkozásban segítette a minden szempontból gépektől függő, géphangon kommunikáló tudóst. A mesterséges intelligencia további kutatását mégis végzetes hibának tartja. A BBC mindenesetre ironikusnak nevezte, hogy épp a tudomány ilyen prominens képviselője nevezte a tudományos haladást a ránk fenekedő új veszélyek legfőbb forrásának.

Hawking a baljós következmények ellenére biztos abban, hogy a fejlődést az emberiség nem fogja megállítani vagy visszafordítani. Optimizmusát az a hit táplálja, hogy képesek leszünk felismerni és ellenőrzés alatt tartani a veszélyeket. Tanácsa a fiatal kutatóknak: sose veszítsék el a hatalmas és komplex világunk megismerhetőségébe vetett hitüket.

„Csodálatos időben élhettem és kutathattam az elméleti fizikát!"

– jelentette ki. „Semmi sem hasonlítható ahhoz a pillanathoz, amikor felfedezünk valami újat, amit addig senki nem tudott." A jövő tudósainak az ismeretlen keresése közben azonban soha nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a műszaki-tudományos haladás megváltoztatja a világot, ezért segíteniük kell, hogy a széles közvélemény is megérthesse ezt a változást. „Fontos, hogy a fejlődés jó irányt vegyen. Egy demokratikus társadalomban mindenkinek rendelkeznie kell egy alapvető tudással a tudomány megértéséhez, hogy képes legyen dönteni a saját jövőjéről. A tudósoknak ezért világos magyarázatokat kell adniuk kutatásaikról, és ki tudja, a végén még maguk is megértik, amit csinálnak."

Fotó: Reuters

Előadása igazából a fekete lyukakról szólt, melyekre szerinte igaz a mondás, hogy a képzeletet csak a valóság múlhatja felül, hiszen ezeknél az űrbéli képződményeknél a sci-fi írók sem tudtak meglepőbb dolgot álmodni. Az egykori csillagot, amely óriási gravitációjával még a fényt is magához vonzza, meglepő módon a második előadásban a depresszióval párosította. „Előadásom üzenete, hogy a fekete lyukak nem is olyan feketék, mint ahogy leírták őket. Nem örök börtönök, mint ahogy azt korábban gondolták. A dolgok kijuthatnak a vonzáskörén kívülre és esetleg egy másik univerzumba. Ha valaki (egy depresszióban szenvedő) úgy érzi, hogy egy fekete lyukban csücsül, ne adja fel – van kiút!"

Egy orvosi csoda

Stephen Hawkingot, aki sokak szerint a világ egyik legokosabb embere, és Einstein óta a legzseniálisabb elméleti fizikus, 1963-ban támadta meg a mind­máig gyógyíthatatlan idegrendszeri sorvadásos betegség, a Lou Gehrig-kór vagy ALS (amiotrófiás laterális szklerózis). Ez az agy és a gerincvelő idegsejtjeinek folyamatos és végleges pusztulását okozza. Kezdetben csak köhögés és mozgászavarok jelentkeztek, például többször elesett. Eleinte esernyőnek álcázta a botját, ám hamarosan tolószékbe kényszerült. Orvosai akkor azt mondták neki, hogy jó, ha 2-3 évig él a betegségével, hiszen az e betegséggel diagnosztizált páciensek mindössze 5 százaléka éli túl egy évtizeddel a kór felismerését, és a pácien­sek túlnyomó többsége a diagnózist követő egy éven belül meghal. Hawking most 75. életévébe lépett, és ugyan már csak két ujját tudja mozgatni, de köszönhetően speciális (arcizmai mozgatásával irányított) beszédgenerátorának és a számára kifejlesztett tolószéknek, így is képes kommunikálni a környezetével.

Mióta betegségét 21 éves korában diagnosztizálták, Hawking is folyamatosan harcol a kórral, sőt a világ megismerésére és másokkal való megismertetésére irányuló eltökéltsége is ennek a hatalmas kihívásnak a feszítő erejéből táplálkozik. Ezért lánya, az író és újságíró Lucy, aki több gyermekeknek szóló tudományos ismeretterjesztő könyvénél szerepelt társszerzőként, az előadás után apja hihetetlen konokságát és betegségével szembeni irigylésre méltó kitartását hangsúlyozta, amihez összes tartalékait, energiáját és kivételes szellemi erejét képes összpontosítani. Ráadásul mindezt nemcsak a túlélése érdekében, hanem azért, hogy rendkívüli tudományos munkát végezzen, könyveket írjon, előadásokat tartson, beteg embereket inspiráljon, családapa legyen, barát és kolléga. Hawking segített tanácsaival a róla szóló, tavaly bemutatott mozifilm elkészítésekor, és szerepelt olyan népszerű sorozatokban is, mint a Simpson család vagy az Agymenők. Életerejének forrását az előadás első része után egy kérdésre válaszolva két szóval meg tudta nevezni: munka és humor.

Előadás a világról

A BBC 1948 óta minden évben felkér egy neves személyiséget, hogy fejtse ki gondolatait a világról. Az eseményt a brit közszolgálati média első vezérigazgatója, Sir John Reith emlékére Reith-előadásnak nevezik. A sort a Nobel-díjas matematikus-filozófus Bertrand Russell nyitotta, de szerepelt előadóként egyebek mellett Robert Oppenheimer és Daniel Barenboim, a Nobel-díjas nigériai író, Wole Soyinka és a szintén Nobel-díjas biológus, Peter Medawar, vagy a Royal Society korábbi elnöke, a csillagász Martin Rees is, hogy csak néhány nevet említsünk a rangos névsorból. Tavaly Hawkingot kérték fel, hogy tartson előadást a tudomány és művészet jeles képviselői előtt, de a november 24-re kitűzött eseményt a törékeny egészségű zseni hirtelen rosszabbodott állapota miatt el kellett halasztani. Az új időpontot a fizikus 74. születésnapja, január 8. előestéjére tették, és az előadás első részét a BBC e héten szerdán sugározta, a másodikra február 2-án kerül sor. Jóllehet Hawking az előadásokban csupán fekete lyukakkal kapcsolatos nézeteit fejtette ki, a hallgatóság kérdéseire adott válaszokban azonban más dolgokra is kitért, melyek több részlete már a sugárzás előtt kiszivárgott.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető