Hawking az úgynevezett információs paradoxon feloldásáról beszélt a svéd fővárosban lévő KTH Királyi Technológiai Intézet hallgatósága előtt. Az információs paradoxon szerint amikor egy csillag létrehoz egy fekete lyukat, a lyukban elvesznek a csillag információi. Hawkingnak az 1970-es években felvázolt elmélete szerint bármilyen hosszú ideig figyelnénk a fekete lyuk sugárzását, semmit sem tudnánk meg annak múltjáról. Ha ez így van, a fekete lyuk belsejében lévő információ véglegesen elveszhet, amikor a fekete lyuk eltűnik. Ez pedig megsérti a kvantummechanika azon törvényét, hogy az információ nem semmisülhet meg. Az időről alkotott elképzelésünk is darabokra hullhat, ha a fekete lyukak kivételt jelentenek a világegyetem univerzálisnak tűnő törvényei alól.

„Az információ nem vész el, ha belép egy fekete lyukba” – mondta idén márciusban Dejan Stojkovic, a Buffalói Egyetem fizikusa, és Stockholmban már Hawking is arról beszélt, hogy az információ nem tűnik el, hanem a fekete lyukat körülölelő eseményhorizontban marad. (Az eseményhorizont az a határvonal, amin belül minden anyagot magába szív a fekete lyuk.)

Hawking szerint amikor egy részecske belép a lyukba, az információit a horizonton hagyja, amikor pedig kijön, újra felveszi azokat – ám ez az információ az eredeti kaotikus, ezért használhatatlan változata lesz. Azaz az információ gyakorlatilag elvész. Olyan ez, mint amikor elégetünk egy lexikont. Ha összegyűjtjük az összes égésterméket, elvileg minden információnak a birtokában lehetünk, de ezekből mégsem tudunk meg semmi hasznosat az amerikai Minnesota állam fővárosáról.