galéria megtekintése

Jönnek a szívtelen disznók!

0 komment


Palugyai István

Amerikai kutatók tavaly legalább húsz esetben ültettek emberi szöveteket tartalmazó állati embriókat sertésekbe és juhokba. Nincs menekvés: itt a kimérák korszaka.

A szövetségi és állami támogatások tilalma ellenére a magánintézményekben lehetőség van az emberi szövetek génjeinek módosítására az USA-ban. Így a CRISPR/Cas9 nevű, minden eddiginél pontosabb génszerkesztési technika, valamint az őssejt-kutatások előnyeit kihasználva, több amerikai egyetem meglehetősen vitatható kísérletekbe fogott (magántámogatásokból).

Kibelezett sertések a vágóhídon - érhetnek még meglepetések
Kibelezett sertések a vágóhídon - érhetnek még meglepetések
Népszabadság

Emberi őssejteket fecskendőztek sertés és juh embriókba, melyekből kivágták a megfelelő géneket. Ezután úgy manipulálták az őssejtek génjeit, hogy azokból – a kutatók igényeinek megfelelő – emberi szerv fejlődjön ki. Végül az embriókat beültették egy juh vagy egy sertés méhébe és így az állat emberi szervvel születik. Ezeket azután reményeik szerint be tudják ültetni az erre szoruló emberekbe.

 

Daniel Garry, a Minnesotai Egyetem "kiméra projektjének" vezetője szerint olyan állatokat is elő tudnak majd állítani, melyeknek nem lesz szívük, sőt állítása szerint vázizmok és vérerek nélküli sertések is előállíthatók már.

Az MIT Review szerint szerencsére még egyetlen ilyen kiméra sem született meg és évek telnek még el, amíg az emberi alkalmazás biztonsági feltételeit megteremtik.

Nem tudja, mi vár rá
Nem tudja, mi vár rá
Népszabadság

Az orvosi kutatásokat felügyelő National Institute of Health már szeptemberben kijelentette, hogy nem finanszíroznak ilyen kísérleteket és nagy figyelemmel kísérik e munkák társadalmi és tudományos következményeit.

Mindeddig hivatalosan egyetlen tudományos közlemény sem jelent meg az ilyen kutatások pontos leírásával, az azonban tény, hogy a hibrid embriókban lévő emberi sejtek száma roppant kevés és mindössze néhány centiméteres nagyságig hagyták ezeket növekedni.

Frankensteinek még nem lesznek, de az emberi embriókat átszabják

A brit hatóság - a világon elsőként - zöld utat adott az új londoni orvosbioló­giai intézet kérelmének: kutatási célból génmódosítási kísérleteket végezhetnek emberi embriókon. Rögtön el is szabadultak az indulatok. Palugyai István cikkét itt olvashatják: >>>>

A szervátültetésekre a világon szinte mindenütt gyakran éveket kell várni. Az átlagéletkor kitolódásával egyre kevesebb az egészséges szerv.

Az USA-ban például 123 ezer ember vár új szervre, s nekik minden bizonnyal sokat segíthetne, ha gyorsabban kaphatnának szervet, akár ilyen módon is.

Az etikai szempontok azonban számos komoly aggályt vetnek fel és sokan már H.G. Wells látomásszerű regényét, a dr. Moreau szigetét emlegetik.

Martin Bobrow, a Cambridge-i Egyetem genetikusa ugyanakkor hozzátette, ha senki nem próbálja meg az orvosbiológiai szempontból jelentős értéket is képviselő kísérleteket, soha nem tudjuk meg, hogy a kockázatok hatalmasak, elhanyagolhatóak, vagy a kettő között vannak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető