Frankensteinek még nem lesznek, de az emberi embriókat átszabják

Nagy-Britannia esetében a hatóság több hónapos alapos vizsgálat után hozta meg döntését. A kísérleteket az intézetben hét napnál fiatalabb, maximum 200-300 sejtes embriókon végzik Kathy Niakan vezetésével, aki az egészséges újszülöttek világra jöttéhez szükséges gének jobb megértését várja a kutatástól. „Sajnos a genetikai okokra visszavezethető meddőség és spontán vetélés még mindig nagyon gyakori, s nem teljesen értjük ezek bioló­giai hátterét” – jelentette ki a BBC-nek.

Minden száz megtermékenyített petesejtből kevesebb mint 50 éri el a 200-300 sejtes hólyagcsíra-állapotot, 25 a méh falába való beágyazódást, és csak 13 éri el a három hónapos kort. A hólyagcsíra-állapot során a sejtek egy része elkezd méhlepénnyé alakulni, más részükből magzatburok lesz, a többiből pedig maga az embrió teste. Hogy mi irányítja ezt a választást, és milyen mechanizmusok alapján megy végbe a szétválás, máig ismeretlen, de DNS-ünk bizonyos része nagyon aktív szerepet játszik ebben az időszakban. A kutatók a hét nap után elpusztított embriók genetikai módosításával azt szeretnék megtudni, milyen beavatkozással lehetne segíteni az embrió és a méhlepény megfelelő fejlődését a vetélés elkerüléséhez.

Az engedélyezett és néhány hónapon belül elkezdődő kísérletek révén sikerülhet javítani a mesterséges megtermékenyítés és a lombikbébimódszer hatékonyságán – állítják a szakértők. Ehhez a britek is a Crispr/Cas9 módszert használják, mely szinte szövegszerkesztéshez hasonló, rossz gént kivágó, jót beillesztő beavatkozást tesz lehetővé a genomban.

A kísérletekhez a londoni kutatók szám feletti embriókat használnak majd, melyek a lombikbébiprogramok során mindenütt fölös számban keletkeznek, de nem használják fel, és néhány év tárolás után felolvasztják, tehát elpusztítják őket, mondta lapunknak az engedély őszi beadását követően ­Din­nyés ­András őssejtkutató. A magyar szakember megerősítette, ilyen kísérletek nem vezethetnek fazonra tervezett gyermekek születéséhez, mert a legfontosabb mai tabukat, azaz az ivarsejtek, tehát a következő generáció genetikai módosítását e kísérletek nem lépik át.

A lehetőségeket persze máshol máshogy értékelik. Németországban és nálunk tilos a humán embriókkal folytatott kutatás, Olaszországban szeptembertől szintén ez a helyzet. Amerikában állami támogatással nem folytathatók ilyen kutatások, de magánpénzből elvileg lenne rá lehetőség, s ha egyelőre nem próbálkoztak is ilyesmivel, az új technika ma már minden valamirevaló genetikai labornak rendelkezésére áll.

Figyelemre méltó viszont, hogy Craig Venter, a humán genom úttörője szerint ma még nem állunk készen az emberi embriók génjeinek tetszőleges szerkesztésére. Ehhez sokkal teljesebb információkat kell szereznünk az emberi élet szoftverjének tekinthető teljes génállományról, mielőtt azt elkezdenénk átírni.