galéria megtekintése

Nem dugták vitrinbe Galilei könyvét

2 komment


Palugyai István

Nincs motozás, átvilágítás, még üvegfal sem választ el a kincsektől. Sőt meg is tapinthatom, kézbe foghatom, lapozhatom őket. Pedig a tudománytörténet valódi lépcsőit jelentő legendás művek eredeti példányai. Newton, Kepler és Galilei könyvei. És mégis mozog a Föld...

A Manchesteri Központi Könyvtár kör alakú épületében valami fűtési hiba miatt fázósan ücsörögtem, körülöttem ugyancsak dideregtek a kommunikációs szakemberek, akiket annak a kongresszusnak az előkészítésére hívtak össze, amely erre az esztendőre Manchestert Európa Tudományos Fővárosává avatja. A szünetben viszont a vendéglátók egy épületen belüli túrára invitáltak a Financial Times, a Nature és más lapok tudományos szerkesztőivel együtt. Végighurcoltak a híres zenegyűjteményen, majd az olvasótermen is, és épp kezdtem volna átkozni, hogy nem öltöztem melegebben, amikor a pinceraktárban kísérőnk előhozta az itt őrzött 70 ezer kötet legrégebbikét, a római jog összefoglalását tartalmazó Codex Justinianus (3. kép) XIII. századi másolatát. Na, ez már kezdte átmelegíteni a szívemet! Az eredeti írás csak a bőrből készült gyönyörű lapok közepét töltötte ki, attól kifelé a széleket az évszázadok során hozzátoldott jegyzetek töltötték be.

A kódex csak a mi kedvünkért került elő, ám egy emeleti teremben szürke párnákon a tudománytörténet igazi kincsei hevertek, közszemlére téve. Nem akartam hinni a szememnek, olyannyira, hogy hazaérkezésem után még vissza is írtam ottani útikalauzunknak, valóban nem másolatokat lapozgathattunk-e. De nem, Newton, Kepler, Dalton, Vesalius műveinek eredeti kiadásai és Galilei legfontosabb könyvének első angol fordítása kínálta magát a teremben, egymás mellett. Máshol az ilyen ritkaságok legfeljebb üveg mögött láthatók, Manchesterben viszont kezünkbe vehettük a több száz éves köteteket. Mint kiderült, az 1852-ben alapított könyvtár is a földrész legnagyobb multidiszciplináris tudományos konferenciája – az Euroscience Open Forum – tiszteletére rendezte a párját ritkító bemutatót.

 

Az ennek köszönhetően az idén Európa Tudományos Fővárosává avanzsáló Manchester a XIX. század második felében, jórészt a textilipar felvirágzása révén élte aranykorát, és a már akkor is nagy becsben tartott könyveket egy gazdag kereskedő adományozta a könyvtárnak. Ennél többet azonban nem tudnak az eredetükről.

A páratlan könyvritkaságokat egy gazdag kereskedő adományozta a manchesteri gyűjteménynek
A páratlan könyvritkaságokat egy gazdag kereskedő adományozta a manchesteri gyűjteménynek
Manchester Central Library és a szerz? felvételei

Mindjárt itt az első, a kincsek leghíresebbike, Isaac Newton korszakalkotó műve, a ­Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei) (1. kép). Ebben az 1687-ben latinul írott alkotásban fektette le az almás történetről közismertté vált tudós az általános tömegvonzás, vagyis a gravitáció törvényét, s alapozta meg a klasszikus mechanika tudományát. Itt írta le, hogy a Földön lévő tárgyak és az égitestek mozgását ugyanazon törvényszerűségek határozzák meg, továbbá, hogy az utóbbiak az elliptikus mellett akár hiperbola vagy parabola alakú pályán is mozoghatnak. A könyvtár az első kiadás mellett a szerző életé­ben utolsóként megjelentetett, 3. kiadással is rendelkezik, de én az elsőként kinyomtatott kiadás sárguló lapjait simogathattam meg.

Mellette feküdt a tudományos előd, Johannes Kepler legnagyobb munkájának tekintett Harmonices Mundi (A világ harmóniája) című kötet első, 1619-es kiadása. A szintén latin nyelvű munkát Linzben nyomták, s a német tudós a Mars pályájának kitartó tanulmányozása nyomán ebben fogalmazta meg harmadik törvényét, mely a bolygók keringési ideje és Naptól való átlagos távolságuk közti összefüggést írja le. A könyv nagy sikert aratott, és hozzájárult Kepler növekvő hírnevéhez. Elismertsége hozzájárulhatott, hogy az ezt követő évben a boszorkányság vádjával bebörtönzött édesanyját – aki nagy hatással volt Kepler csillagászati érdeklődésének felkeltésére – 14 hónap után kiszabadíthatta. Igaz, az asszony, vélhetően a börtönben elszenvedett kínzások hatására, egy évvel később elhunyt.

Galileo Galileit nem kínozták meg, de a Földet középpontba helyező ptolemaioszi világkép helyett heliocentrikus rendszert hirdető tanait az inkvizíció betiltotta, a tudóst ezek megtagadására kényszerítette, és haláláig házi őrizetben tartotta. A pápa ösztönzésére írt nevezetes mű, az 1632-ben Firenzében megjelent, és először még az egyházi méltóságok által is elfogadott Párbeszédek: a két legnagyobb világrendszerről 1661-ben már angolul is olvasható volt (Dialogue Concerning The Two World Systems). Hihetetlen érzés volt e legendás, 1835-ig indexen lévő és a tudományra oly nagy hatást gyakorló könyv első szigetországi kiadásába belelapozni. Jellemző, hogy a hírhedt per ítéletét a katolikus egyház csak 1992-ben érvénytelenítette.

A legrégibb gyöngyszem az illusztrációival szinte művészi élményt adó De Humanis Corporis Fabrica (Az emberi test működéséről): Andreas Vesalius (2. kép) 1543-ban megjelent forradalmi anatómiai munkájának 1555-ös, javított kiadása. A Brüsszelben született tudós embereken végzett boncolásai alapján újította meg a római korból maradt galenusi ismereteket, és az V. Károly császárnak ajánlott könyvben számos később híressé vált rajzot is közölt az emberi testről. Ezeket Tiziano egyik tanítványa, Jan Ste­phen van Calcar jegyezte. A modern orvoslás alapjának tekintett egyedülálló műről – ahogy Vesalius már életében megjósolta – idővel számos kalózmásolatot készítettek. A könyvtár azonban egy a szerző életében megjelent, eredeti példányt mutatott be.

John Daltonnak előnye van Manchesterben, ugyanis a híres fizikus és kémikus ebben a városban született. Az anyag atomelméletének kidolgozóját a modern tudományos fizika egyik megalapítójaként tiszteljük. Már első könyve, az 1793-ban, a városba költözése előtt egy évvel megjelent Meteorological Observations and Essays (Meteorológiai megfigyelések és esszék) – melynek első, aláírt kiadását tarthattam a kezemben – is tartalmazza több későbbi felfedezésének magvait. Megközelítésének eredetisége ellenére a mű akkor nem vonta magára más korabeli tudósok figyelmét.

Az én pillantásomat viszont azonnal odavonzotta John Speed csodálatos térképe a halála után megjelent, 1660-as Map of England című kötetből. Róla azt érdemes tudni, hogy 1627-ben adta ki a világ legnevezetesebb részeinek látképe című atlaszát, melyben Magyarország díszes térképén túl hazánk lakóiról és fontosabb városairól, látnivalóiról is hírt adott.

Az angolok nemcsak a füvet nyírják 400 éve, de övék a világ leghosszabb ideje megjelenő botanikai közlönye is. A William Curtis által 1787. február elsején indított és máig a Királyi Botanikus Kert által kiadott folyóirat (4. kép) csodálatos rajzai kezdetben kézzel festett rézkarcos nyomatok voltak, melyeken akár harminc munkatárs is dolgozott. A nagyközönségnek szóló hajdani illusztrációk a tudományos ismeretterjesztés klasszikus példái. Szépségüket immár szemtanúként is igazolhatom.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető