Az ennek köszönhetően az idén Európa Tudományos Fővárosává avanzsáló Manchester a XIX. század második felében, jórészt a textilipar felvirágzása révén élte aranykorát, és a már akkor is nagy becsben tartott könyveket egy gazdag kereskedő adományozta a könyvtárnak. Ennél többet azonban nem tudnak az eredetükről.
|
A páratlan könyvritkaságokat egy gazdag kereskedő adományozta a manchesteri gyűjteménynek
Manchester Central Library és a szerz? felvételei |
Mindjárt itt az első, a kincsek leghíresebbike, Isaac Newton korszakalkotó műve, a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei) (1. kép). Ebben az 1687-ben latinul írott alkotásban fektette le az almás történetről közismertté vált tudós az általános tömegvonzás, vagyis a gravitáció törvényét, s alapozta meg a klasszikus mechanika tudományát. Itt írta le, hogy a Földön lévő tárgyak és az égitestek mozgását ugyanazon törvényszerűségek határozzák meg, továbbá, hogy az utóbbiak az elliptikus mellett akár hiperbola vagy parabola alakú pályán is mozoghatnak. A könyvtár az első kiadás mellett a szerző életében utolsóként megjelentetett, 3. kiadással is rendelkezik, de én az elsőként kinyomtatott kiadás sárguló lapjait simogathattam meg.
Mellette feküdt a tudományos előd, Johannes Kepler legnagyobb munkájának tekintett Harmonices Mundi (A világ harmóniája) című kötet első, 1619-es kiadása. A szintén latin nyelvű munkát Linzben nyomták, s a német tudós a Mars pályájának kitartó tanulmányozása nyomán ebben fogalmazta meg harmadik törvényét, mely a bolygók keringési ideje és Naptól való átlagos távolságuk közti összefüggést írja le. A könyv nagy sikert aratott, és hozzájárult Kepler növekvő hírnevéhez. Elismertsége hozzájárulhatott, hogy az ezt követő évben a boszorkányság vádjával bebörtönzött édesanyját – aki nagy hatással volt Kepler csillagászati érdeklődésének felkeltésére – 14 hónap után kiszabadíthatta. Igaz, az asszony, vélhetően a börtönben elszenvedett kínzások hatására, egy évvel később elhunyt.
Galileo Galileit nem kínozták meg, de a Földet középpontba helyező ptolemaioszi világkép helyett heliocentrikus rendszert hirdető tanait az inkvizíció betiltotta, a tudóst ezek megtagadására kényszerítette, és haláláig házi őrizetben tartotta. A pápa ösztönzésére írt nevezetes mű, az 1632-ben Firenzében megjelent, és először még az egyházi méltóságok által is elfogadott Párbeszédek: a két legnagyobb világrendszerről 1661-ben már angolul is olvasható volt (Dialogue Concerning The Two World Systems). Hihetetlen érzés volt e legendás, 1835-ig indexen lévő és a tudományra oly nagy hatást gyakorló könyv első szigetországi kiadásába belelapozni. Jellemző, hogy a hírhedt per ítéletét a katolikus egyház csak 1992-ben érvénytelenítette.
A legrégibb gyöngyszem az illusztrációival szinte művészi élményt adó De Humanis Corporis Fabrica (Az emberi test működéséről): Andreas Vesalius (2. kép) 1543-ban megjelent forradalmi anatómiai munkájának 1555-ös, javított kiadása. A Brüsszelben született tudós embereken végzett boncolásai alapján újította meg a római korból maradt galenusi ismereteket, és az V. Károly császárnak ajánlott könyvben számos később híressé vált rajzot is közölt az emberi testről. Ezeket Tiziano egyik tanítványa, Jan Stephen van Calcar jegyezte. A modern orvoslás alapjának tekintett egyedülálló műről – ahogy Vesalius már életében megjósolta – idővel számos kalózmásolatot készítettek. A könyvtár azonban egy a szerző életében megjelent, eredeti példányt mutatott be.
John Daltonnak előnye van Manchesterben, ugyanis a híres fizikus és kémikus ebben a városban született. Az anyag atomelméletének kidolgozóját a modern tudományos fizika egyik megalapítójaként tiszteljük. Már első könyve, az 1793-ban, a városba költözése előtt egy évvel megjelent Meteorological Observations and Essays (Meteorológiai megfigyelések és esszék) – melynek első, aláírt kiadását tarthattam a kezemben – is tartalmazza több későbbi felfedezésének magvait. Megközelítésének eredetisége ellenére a mű akkor nem vonta magára más korabeli tudósok figyelmét.
Az én pillantásomat viszont azonnal odavonzotta John Speed csodálatos térképe a halála után megjelent, 1660-as Map of England című kötetből. Róla azt érdemes tudni, hogy 1627-ben adta ki a világ legnevezetesebb részeinek látképe című atlaszát, melyben Magyarország díszes térképén túl hazánk lakóiról és fontosabb városairól, látnivalóiról is hírt adott.
Az angolok nemcsak a füvet nyírják 400 éve, de övék a világ leghosszabb ideje megjelenő botanikai közlönye is. A William Curtis által 1787. február elsején indított és máig a Királyi Botanikus Kert által kiadott folyóirat (4. kép) csodálatos rajzai kezdetben kézzel festett rézkarcos nyomatok voltak, melyeken akár harminc munkatárs is dolgozott. A nagyközönségnek szóló hajdani illusztrációk a tudományos ismeretterjesztés klasszikus példái. Szépségüket immár szemtanúként is igazolhatom.
