Hat év alatt nulláról 51 százalékra nő a cafeteriát sújtó közteher mértéke. A korábbi adóemelés után a SZÉP-kártya bevezetése megmentette a rendszert a durva visszaeséstől, kérdés, jövőre bírja-e a meccset a juttatás a családi adókedvezménnyel.

Nem kapják meg a kkv-k az uniós pénzek 60 százalékát, de ennek nem is lenne sok értelme. Tanulmányok szerint ugyanis a közvetlenül a vállalkozásoknak juttatott vissza nem térítendő pénzek nem hasznosulnak, akár a szélbe is lehetne szórni a százmilliárdokat.

Nem sok jót látnak jövőre a magánszemélyek a szlogenben jobban teljesítő Magyarországon: emelkedik a cafeteria adóterhe, és a családi kedvezmény beígért bővítésére is várni kell. Lesz azonban pálinkaadó és extra chipsadó a szeszeken a parlament elé kerülő adótörvényekben.

Hiába nőtt jelentősen – nagyobb részt papíron – a foglalkoztatottak és az adófizetők száma, a hárommillió nyugdíjas járadékához érdemben továbbra is alig kétmillió dolgozó járul hozzá befizetéseivel, és a helyzet ennél csak rosszabb lesz.

Jelentősen megváltozott a nyugdíjbiztosítások piaca, amióta az adókedvezménnyel támogatott termék tavaly elkezdte piszkálni a biztosítók érdeklődését. A termék olcsóbb lett, de szkeptikusok szerint tömegtermék nem lesz belőle, ahhoz ez még kevés.

Tavaly több százmilliárd forinttal szállt el az önkormányzatok működési költsége. Az idén sokkal több pénzt költenek a helyhatóságok a választások miatt, kérdés, még egyensúlyban maradnak-e az adósságuk átadása után. Ha nem, nagy lesz a gond.

Heteken belül megkezdődhet a felszámolások elektronikus értékesítési rendszerének tesztje, januárban pedig indulhat az éles üzem. Elvileg több pénz folyhat be így a felszámolásra jutott cégek vagyonából, s ez jó lesz a hitelezőknek.

Két év után ismét nekifut a könyvesszakma a kötött áras értékesítés bevezetésének. Legutóbb azért akadt el a szabályozás parlamenti benyújtása, mert az egyik komoly erővel rendelkező piaci szereplő sikeresen megfúrta azt, most azonban hatpontos javaslatcsomaggal állt elő a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE).

Egy hajszálnyival van az offshore-helyszínné minősítéstől Magyarország. Tavaly az átlagos nyereségadó-terhelés 10,1 százalék volt, vagyis alig valamivel haladtuk meg a bűvös határt. Valójában az adókedvezmények okoznak adóparadicsomi állapotokat, a filmek és a sport támogatása óriási üzlet a profitábilis cégeknek.

A héten volt minden, titkos ellenőrök, végrehajtás, pancsolt bor, és még Hernádi Zsolt is visszatért és szelfizett egyet a Mol-székház előtt egy negyvenkilós Bubival. Ej, de szép az ősz, forintosodjék hát a devizahitel!

Nem a jegybanki csodafegyver, a növekedési hitelprogram, hanem inkább az uniós források beáramlása mozgatja a gazdaságot – többek közt ez is kiderült a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb gazdasági előrejelzéséből, az inflációs jelentésből. Az MNB most vizsgálja, valójában milyen hatásai is voltak az unortodox lépésnek.

Kevesebb mint ezer ember gondja a végkielégítés-adó – mégis a közteher-szabályozások állatorvosi lova. Most ismét új tervvel állt elő a kormány, amely szerint azoknak mégiscsak óriásadót kell fizetni, akik menedzserszerződésük miatt voltak jogosultak nagyobb összegekre.

Készülnek a könyvpiaci szereplők az Alexandra utáni üzleti életre – legalábbis ez derül ki a szakma környékén tapasztalható mozgolódásokból. A legnagyobb nyertes a Libri-Shopline Csoport lenne, ha a Matyi Dezsőhoz köthető hálózat bedőlne. Ám kisebb kiadók, névtelen levelezgetők is belefolynak a történetbe.

Fejfájást és extra munkát is okozhat több cégnek, ha tavaly, hallgatva az adóhatóság állásfoglalására, kkv-nak minősíttette magát. Most ugyanis a hatóság változtatott azon, hogy szerinte ki minősülhet kicsinek vagy nagynak. A besorolás fontos, hiszen ezen múlhat, hogy egy társaság megkaphat-e bizonyos uniós támogatásokat, részt vehet-e könnyített közbeszerzési eljárásokban, igénybe vehet-e adókedvezményeket.

Tovább nyílt az olló a szegényebbek és tehetősebbek között, derül ki a NAV bevallási adataiból. Több a minimálbéres, kevesebb az átlagbéres, és megugrott a felső két jövedelemsávban lévők száma.

Tegnap sem hallgatta meg Matolcsy György jegybankelnököt az Országgyűlés költségvetési bizottsága az MNB által megvalósított befektetésekről. A testület napirendi pontjában az elmúlt évek valamennyi prominense szerepelt meghívottként, akik az MNB-ben ilyen-olyan tisztséget betöltöttek, így a felügyelőbizottság volt tagjai, Járai Zsigmond vagy Róna Péter – Járai annak idején a legpuhább székben is ült, Simor András előtt volt MNB-elnök.

Béremeléssel és létszámbővítéssel számol a közszférában a kormány –derül ki a kabinet költségvetési köriratának morzsáiból. Ahhoz, hogy erre legyen pénz, száguldania kell a gazdaságnak, ugyanis nagyjából 300 milliárd forint extra kiadás terhelheti 2015-öt. Mindezek alapján kizárható az szja vagy a társasági adó csökkentése is.

Meglepő javaslatot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek a 98 százalékos különadó szabályozása rendezéséről. Át akarták vágni a gordiuszi csomót, de úgy tűnik, egyelőre elég életlen a kard ehhez a művelethez.

Tíz év alatt 29 cég ment tőzsdére Budapesten, köztük négy olyan van, amelynek érdemes volt induláskor megvenni a papírjait. Hatan kivonultak, páran bedőltek, néhányan simán gyanúsak. És vannak, amelyek jól működnek, mégsem érik el a kibocsátási árfolyamukat.