Pontosabban kellene. Az adókedvezményekkel azonban ezt a terhet is lehet még csökkenteni – és ezt a társaságok meg is teszik. Tavaly 104 milliárd forint kedvezményt érvényesítettek a cégek, így az adózás előtti eredményből számított 433 milliárd forint adót sikerült 329 milliárdra lenyomni. Ezzel az átlagos adóterhelés 10,1 százalék volt tavaly. Az adókedvezmény ösztönző rendszer volna: beruházásokra, fejlesztésre, kutatásra vagy több munkavállaló alkalmazására késztet egy vállalkozást, ha ehhez a tevékenységhez jobb adózási feltételt kínál az állam.
De egyre kevésbé élnek ezzel a lehetőséggel a társaságok. A legnagyobb leírások, a sport-, művészet- és filmtámogatások nem kötődnek a vállalkozás működéséhez. A fejlesztési kedvezmény és a kis- és középvállalkozások eszközbeszerzéséhez kapcsolódó kamattámogatás kedvezménye összesen csak 30 milliárd forinttal csökkentette a befizetendő adót. A maradékot – több mint 70 milliárd forintot – az állam a film, az előadó-művészet és a látványcsapatsport támogatására költötte.
Ekkora volt a jótékonykodó társaságok által igénybe vett társaságiadó-kedvezmény. A legtöbbet a focit és egyéb csapatsportokat támogató cégek szakítottak, 48 milliárd forintot, ezt 15 milliárddal az előadó-művészet támogatása követte, a filmesek tízmilliárdot kaszálhattak. A sport- és egyéb támogatási rendszerben a támogatók kétszer írhatják le az adott összeget. Egyszer az adóalapból és egyszer az adóból. Az adóalap-csökkentés lényege, hogy a társaságnak nem kell külön adóznia a nyújtott támogatás után.
Emellett az adóból még egyszer igénybe lehet venni a kedvezményt, amely révén gyakorlatilag az állam jutalmat fizet a társaságnak – egymilliárd forint adóalapú cég 90 milliós támogatás mellett az adóját 145 millióról 38 millióra csökkenthette így. A cég maga valójában csak egy befektetést csinált fölös pénzéből, amelynek hozama épp egyenlő a társasági adó mértékével. A hozamot az állam fizeti ki adókedvezmény formájában. Ez a nagyvállalatok esetében 19 százalék – jellemzően ez a kör élt is a támogatás lehetőségével. Filmet nagyjából 200, előadóművészt 600, sportot pedig majd 4900 cég támogatott tavaly.
|
A Pancho Aréna, 3,8 milliárd forintos költségéből 2,7 milliárdot az úgynevezett látványsportágak támogatóinak társaságiadó-kedvezményt nyújtó program (TAO) keretében hívtak le
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az arányok változni fognak – a sport támogatási szabályai ugyanis szigorodtak, míg a filmtámogatások kedvezőbbek lettek, és jövőre még inkább azzá válnak. Jövőre a filmtámogatásoknál a közvetlen költségek 25 százalékát adókedvezményként lehet leírni (akkor is, ha részben külföldön készül a film). Mindez azt jelenti, hogy egy külföldi vállalkozás számára a magyarországi adózás nagyságrendekkel jobb lehet, mint egy offshore-helyszíné.
Csak egy itteni cég kell megfelelő eredmény kimutatásával. Az adóalapot így jelentősen lehet csökkenteni a támogatásokkal. És a vállalkozás nem is vádolható azzal, hogy kijátszana uniós nyereségadó-szabályt – legalábbis, amíg nemzetközi szinten mindez nem szúr szemet. Ha igen, marad a hagyományos megoldás: az adót be kell szedni, majd a költségvetésben leírni, hogy a sportra és a filmiparra milliárdokat szán a kabinet.
