Ugrásra készen Matyi piacáért

Matyinak a lapunkhoz eljuttatott helyreigazítási kérelme szerint minden követelést ki tudnak elégíteni, és a Pécsi Direktnek nincs 11 milliárd forintos tartozása. (A cég tartozásállománya a 2012-es mérleg szerint ekkora, ám sajnos pillanatnyilag nem lehet tudni a pécsi vállalkozóhoz kötött társaságokról szinte semmit, mivel eddig egyetlen cége sem nyújtott be mérleget 2013-ról.)

A helyzet persze csak akkor rendeződhet, ha a Könyvbazár és a kiadók között megfelelő bizalmi viszony alakul ki. Ezt a jelek szerint igyekeznek egyes szereplők aláásni. Lapunk több olyan levelet kapott, amely ezt célozza. A Magyar Könyvterjesztők és Könyvkiadók Egyesülésén (MKKE) is „átment” például több kétes hátterű levél. Ezek arról szóltak: Matyi nem fogja kifizetni a kiadókat, s ez ellen tenni kell. Mutatja a feszültséget, hogy a Libri-Shopline Csoport a Vs.hu portál értesülése szerint kivált a MKKE-ből. A cérna a lap szerint ott szakadt el, amikor a frankfurti könyvvásáron Matias-borok kóstolására invitálta a résztvevőket az egyesülés.

„Jelenleg megfelelően működő kapcsolatban állunk a Könyvbazár Kft.-vel, a szerződésünkben foglaltaknak a cég eleget tesz, ahogy a Pécsi Direkt Kft.-vel kapcsolatban sincsenek követeléseink” – kommentálta a hírt lapunknak a Libri-Shopline Kiadó (LS) vezetője, Halmos Ádám. A kilépésnek szerinte kizárólag szakmai okai vannak: a MKKE-nek jelentős strukturális átalakításra lenne szüksége ahhoz, hogy a kiadói, kereskedői érdekképviseletet megfelelően elláthassa, és képes legyen reagálni a könyvszakmával kapcsolatos új kihívásokra – tette hozzá. Egyébként a Libri Könyvkereskedelmi Kft. az egyesülést tagja maradt, csak a kiadó vált ki.

Inkább a jogszabályokban látja a problémát Érsek Nándor, a Scolar Kiadó vezetője, alapítója. Mivel a szabályozás lehetővé teszi, hogy kereskedők is alapítsanak kiadókat, ezért az egyszerű kiadók nem tudják kizárólag a maguk érdekeit képviselni. A kereskedők több milliárd forint árbevételükkel nagyságrendekkel túlszárnyalják még a legnagyobb kiadókat is, az erőviszonyok így nem ugyanazok az egyesülésen belül. Németországban például kereskedő nem alapíthat kiadót – tette hozzá. Az Libri-Shopline Csoport határozottan tagadta, hogy neki bármi gondja lenne Matyi Dezső cégcsoportjával. Ugyanakkor minél több kiadó dühödik fel és tesz bármilyen lépést, az annál inkább gyengíti az Alexandra pozícióit – bárki is legyen a tulajdonos.

A kiadók számára első pillantásra értelmes döntés összefogni Matyiék ellen, hiszen az LS – s ezzel minden szakmai szereplő egyetért – rövid határidővel fizet, korrekt elszámolást alkalmaz és átlátható számításokat végez. Ez azonban nem minden. Kereskedelmi árrése magasabb, mint amit Matyiék ajánlanak, egy év után az eladatlan könyveket visszaküldik a kiadónak, míg az Alexandra-boltokban azok akár évek múlva is megtalálhatók – állítják a mindkét céggel kapcsolatban álló kiadók. A legfontosabb azonban az – teszik hozzá –, hogy Matyi mindenkivel megállapodik. Azzal is, aki évente egy-két könyvet ad ki. Ám a Libri-Shopline nem hajlandó elaprózni a bevételeit. Vagyis a kicsik – az Alexandra esetleges bedőlésével – kiszorulhatnak a nagy könyvpalotákból.