Az AB-hez érkezett beadványok szerint a törvény sérti a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, hiszen a 2004-től megkötött összes hitelszerződésre olyan feltételeket állapít meg, amelyeket a korábban hatályos rendelkezések nem írtak elő. Az alkotmánybírák korábban kimondták, hogy az állam jogszabályi úton a fennálló szerződések tartalmát is módosíthatja, ha például a gazdasági környezetben bekövetkezett előre nem látható változások nagyszámú fél érdekét súlyosan sértik.
A beadványok szerint viszont ezt visszamenőleges hatállyal nem tehetnék meg. A bankok bizonyíthatnák, hogy a szerződések minden egyes pontjáról az ügyfelekkel egyenként állapodtak meg, és akkor a törvény rájuk nem vonatkozik. Ám ezt a bizonyítást a jogszabály nem teszi lehetővé, hiszen a bíróság számára előírt harmincnapos határidő miatt érdemi vizsgálódásra nincs lehetőség.
Ez a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét jelentheti – véli a törvényszék néhány bírája. Az pedig jogbiztonsággal kapcsolatos aggályokat vet fel, hogy sem a bankok, sem a bíróságok számára nem biztosítottak elegendő felkészülési időt, hiszen például a pénzintézeteknek harminc napon belül dönteniük kellett, indítanak-e pert.
A bankok különben azt sem tudhatták, hogy a tevékenységükre milyen hatással lesz a kifogásolt törvény, s így a kereset jogkövetkezménye, mert a fogyasztókkal való elszámolás szabályairól szóló jogszabály egyelőre csak tervezetként létezik, ami ugyancsak jogbizonytalanságot okoz.
|
A pénzintézetek peréhez kapcsolódó beadványok ügyében már egy másik összetételű testület határoz. A leendő három új tagot kizárólag a kormányoldal jelölte
Reviczky Zsolt |
Egyszerű lesz a helyzet, ha az AB az indítványokat elutasítja. Ebben az esetben a törvényszéknek a hatályos szabályok szerint kell eljárnia, így legkésőbb 2015 januárjában elsőfokú ítéletet hirdethet. Azt természetesen a bankok még megtámadhatják, és ha elmennek a Kúriáig, jövő tavaszra akkor is végleg lezárulnak ezek az ügyek.
De ha az alkotmánybírák a kifogásolt törvény egyes pontjait megsemmisítik, az hatással lenne az összes eddig meghozott ítéletre, hiszen a szerződéses feltételek tisztességtelenségére vonatkozó vélelem dőlhetne meg. Ez a már esetleg jogerősen lezárt ügyekben is – nem valószínű, hogy túl sok ilyen lenne – megteremtené a perújítás lehetőségét, a folyamatban levő pereket pedig le kellene zárni, hiszen megszűnne a jogszabályi alapjuk.
Akkor a kormánynak más megoldást kellene keresnie a devizahitelesek megsegítésére, vagyis: kezdődhetne minden elölről. Nem valószínű azonban, hogy ez a forgatókönyv válik valóra, mert az AB-n napokon belül jelentős többségbe kerülnek azok a bírák, akiket a Fidesz egyoldalúan, az ellenzékkel való egyeztetés nélkül jelölt és választott meg.
Így csaknem kizárt, hogy szembemennek a kétharmad elképzeléseivel, és inkább érveket keresnek majd arra, miért nem alkotmányellenes, ha a jogalkotó törvényben mondja ki, hogy a bankok visszaéltek a helyzetükkel – egyoldalú szerződéses feltételek alkalmazásával –, megkárosították az ügyfeleiket, és ennek a vélelemnek a megdöntésére tisztességes eljárásban gyakorlatilag nincs lehetőségük.
MSZP: egy igen, egy nem, egy talán
Nem vesz részt az alkotmánybíró-jelöltek mai meghallgatásán az MSZP, amiért az igazságügyi bizottságban csak a Fidesz jelöltjei fejthetik ki elképzeléseiket. Ám a szocialisták közölték véleményüket a három jelöltről. Czine Ágnesről úgy vélik, felkészült bíró, alkalmas a tisztség ellátására. Aggályuk, hogy megválasztásával helyette új vezetőt kell kinevezni a Fővárosi Ítélőtábla büntetőkollégiumának élére, ahol a legtöbb jogerős ítélet születik a politikai érintettségű büntetőügyekben.
Sulyok Tamással kapcsolatban megjegyzik: Trócsányi László igazságügy-miniszter tanszékén oktat, és vele közösen publikál, ám remélik, ez nem akadályozza abban, hogy szakmai meggyőződése alapján döntsön.
Varga Zs. Andrást viszont elfogadhatatlannak tartja az MSZP, mondván: Polt Péter legfőbb ügyész általános helyetteseként közvetlen felelősséggel tartozik azért, hogy az ügyészség „a Fidesz politikai érdekeinek szolgálatában (...) koncepciós eljárásokat folytatott és folytat ma is”. (B. D.)
