Nem a jegybanki csodafegyver, a növekedési hitelprogram, hanem inkább az uniós források beáramlása mozgatja a gazdaságot – többek közt ez is kiderült a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb gazdasági előrejelzéséből, az inflációs jelentésből. Az MNB most vizsgálja, valójában milyen hatásai is voltak az unortodox lépésnek.
Akár 1200 milliárd forinttal is csökkenhet a beruházások értéke 2016 végére az MNB friss inflációs jelentése alapján, lapunk becslése szerint. A beruházási ráta a jegybank előrejelzése szerint az idén sem haladja meg a nemzeti össztermék 20 százalékát, és jövőre is épp megközelíti azt. Ezt követően viszont tovább eshet.
Önmagában a ráta lejtése nem meglepő, annak mértéke azonban a korábban finoman kommunikáltnál jelentősebb lehet. A tavasszal az uniónak leadott, idei konvergenciaprogram is tett már említést arról, hogy a beruházások visszaesése várható 2016-ban. „2016-ban már kizárólag az új, 2014–2020-as ciklus transzferei állnak rendelkezésre. Ennek következtében a 2015-ben befejeződő, EU-s forrásokból megvalósuló jelentős mértékű beruházások szintjét a 2016–2017-ben megvalósuló projektek nem lesznek képesek elérni” – írja abban a konvergenciaprogramban a kormány, amelyet korábban csak egy technikai kivetítésnek mondott, ám most egyre több jel utal arra, hogy megvalósíthatónak tart. A program egyenesen azzal számol egyébként, hogy a visszafogott beruházási aktivitás miatt kissé lanyhul a növekedés üteme is – igaz, 2017-re már bővülést és fellendülést jósolnak minden fronton.
Az uniós források lehívása a 2013-ig tartó uniós költségvétési ciklus végén hirtelen felfut – ez történt tavaly és az idén, s a zárási pánik keltette pozitív hatás kitart még valamelyest 2015-ben is. Ezt követően azonban a régi források kifutnak, az újak pedig még nem kezdenek el jönni. A jegybank szakértői szerint jövőre nagyjából a GDP egy százalékéval kevesebb lesz a beáramló összeg. Ez 2016-ban még tovább süllyed, a mértékre azonban a jegybank egyelőre nem tud becslést adni.
