A budai Vár megújítását tűzte zászlajára a kormány, amikor meghirdette a palotát bő száz évvel ezelőtt nagyhatalmi jelképpé formáló építészről elnevezett Nemzeti Hauszmann Tervet. A tervbe vett munkálatok részleteiről egyelőre keveset tudni. Sorozatunkban azt igyekszünk bemutatni, milyen volt fénykorában a királyinak szánt palota és szűkebb környezete.

A jelenleg széles körben elfogadott elmélet szerint az ebolát 1976-ban Afrikában azonosították először, ám egy új kutatás szerint már 2400 évvel ezelőtt is feljegyezték a tüneteit az ókori Hellászban. Néhány orvosszakértő szerint a peloponnészoszi háború során, i. e. 430-ban kitört athéni pestist valójában az ebola vírusa okozta.

A városszerte ismert Mágnás Elza többek szerint rátarti bestia lehetett, de története a halála miatt bestiális. 1914-ben egy vesszőfonatú utazóládában sodorta ki holttestét a Duna a Bem rakparton. A furcsa bűnügyről, amely az irodalomba is bevonult, a Kiscelli Múzeumban rendeznek kiállítást.

Újrajátsszák a Bonaparte Napóleon sorsát megpecsételő waterlooi csata legfontosabb mozzanatait az ütközet 200. évfordulóján, június 18. és 21. között az eredeti helyszínen, a Brüsszeltől mintegy 20 kilométerre délre lévő Waterloo település melletti domboldalakon.

„Nagy úr leszek, ha egyébképpen nem is, farkam után” – írta egyik titkosírással készült levelében Balassi Bálint. A magyar nyelvű irodalom első kiemelkedő művelőjének kriptográfiai munkásságára is kitér Láng Benedek Titkosírás a kora újkori Magyarországon című, napokban – éppen a Balassi Kiadónál – megjelent kötetében.

„Számunkra a zsidók, a németek és a kőolaj a legjövedelmezőbb exporttermék.” Az 1978-ban „kiugrott” egykori román kémfőnök, Ion Mihai Pacepa által Nicolae Ceausescunak tulajdonított kijelentés talán nem pontosan így hangzott el, de a valóságtartalmában nincs oka kételkedni annak, aki fellapozza Radu Ioanid legújabb kötetét.

Erzsébetváros önkormányzata kérte fel a városvédő Óvás! Egyesületet: állítsanak össze egy kötetet a kerület zsidó örökségéről. Így jött létre az Ami látható és ami láthatatlan című tanulmánykötet. A legtöbb szerző az egyesület tagja vagy támogatója. A kerület finanszírozta a könyvet, de kereskedelmi forgalomba nem kerül. A népes szerzői csapatból hárman ültek le beszélgetni velem.

A budai Vár megújítását tűzte zászlajára a kormány, amikor meghirdette a palotát bő száz évvel ezelőtt nagyhatalmi jelképpé formáló építészről elnevezett Nemzeti Hauszmann Tervet. A tervbe vett munkálatok részleteiről egyelőre keveset tudni. Sorozatunkban azt igyekszünk bemutatni, milyen volt fénykorában a királyinak szánt palota és szűkebb környezete.

Bécs belvárosában, a kancellári hivatal ballhausplatzi épületének konferenciaterme fölött most is megtalálható az a díszes ráccsal elválasztott szellőzőkamra, amelyet a hivatal mai munkatársai lehallgatókamrának neveznek. A kiváló akusztikájú helyiségben egy keskeny, hosszú asztal mögött helyezkedett el a nagy kongresszus jegyzőkönyvét készítő tíz gyorsíró. Egy olyan kongresszus jegyzőkönyvét készítették ők, amely hivatalosan el sem kezdődött.

Az American Academy of Arts and Sciences tagjává választása után beszélgetett Berend T. Ivánnal lapunk londoni tudósítója. A jeles történész szerint az uniós tagság volt a legjobb dolog, ami a közép- és kelet-európai országokkal egész történelmük során történt. A professzor úr életének pedig az volt a legboldogabb és legtermékenyebb negyedszázada, amit régiónkon kívül, Kaliforniában élt le.

Ritkán készülnek hasonló összefoglaló kötetek a közelmúltról, mint az a vaskos könyv, amelyet három lengyel történész írt. A Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő országok változástörténetét írja le. Nehéz minősíteni, különösen olyan valakinek, aki átélte ezeket az éveket, s meglehetősen pontos életélményei is vannak ezeknek az államoknak a szocialista valóságáról.

A budai Vár megújítását tűzte zászlajára a kormány, amikor meghirdette a palotát bő száz évvel ezelőtt nagyhatalmi jelképpé formáló építészről elnevezett Nemzeti Hauszmann Tervet. A tervbe vett munkálatok részleteiről egyelőre keveset tudni. Sorozatunkban azt igyekszünk bemutatni, milyen volt fénykorában a királyinak szánt palota és szűkebb környezete.

Közel félmillió évvel ezelőtt egy ősünket meggyilkolták. Valaki két brutális ütést mért a fejére, betörte áldozata koponyáját, ami a halálát okozta.

Újra kiadták Sztálin, Roosevelt és Churchill második világháborús levelezését Oroszországban. A kétkötetes kiadványt szerdán mutatták be a moszkvai külügyminisztériumban.