Az ügy sokkal jelentőségteljesebbé vált egy mindennapi gyilkosságnál. Igazi krimi volt, amilyet addig csak olcsó detektívtörténetekben lehetett olvasni. Minden részletében érdekes, nemcsak az áldozat múltja, a gyilkosság módja, hanem Elza szeretőjének, Schmidt Miksának a személye miatt is, akit szintén titokzatos figuraként ismertek furcsa szokásaival, amelyekben visszatetszően keveredett a halál és az erotika. Elzát – állítólag – menyasszonyi ruhában, koporsóba fektetve imádta.
Krúdyt is izgatta
A történet tanulságai, motivációi az első világháború küszöbén álló társadalom visszásságaira, feszültségeire is rámutattak. Összehasonlították például a Schmidt gyárában dolgozó munkásnők alacsony bérét azokkal a tízezrekkel, amit a bútorgyáros a szeretőjére költött. Az élet igazságtalansága szerepelhetett a gyilkosság motivációi közt is: vagyis hogy Kóbori Rózsi, a polgári iskolát végzett, iskolázott nő nehezen viselte buta és rátarti úrnője társadalmi „rangját”, hisz Elza cselédlányból lett büféslány, kokott, majd úrinő, csupán a szépségével, azaz a testével.
A gyilkosság, majd a per óriási visszhangot kapott a sajtóban, az akkor kibontakozó magyar bulvárújságírás egyik nagy sztorija lett. Sőt, az irodalomra is hatást gyakorolt. Krúdy Gyula ennek is köszönhette A vörös postakocsi sikerét, mert az olvasók tömege tévesen úgy vélte, hogy a regény Mágnás Elza karrierjét meséli el. Talán a kötet címlapján látható kocsi miatt, melynek hátuljára egy utazóládát rajzolt a címlaptervező.
Muzeális történet lett
A kíváncsiság kielégítésére a Kiscelli Múzeum nemrég nyílt kiállítását ajánlanánk, amely az eddigi legteljesebb feldolgozása a témának. A kiállítás félig-meddig hiteles helyszínen látható. Mert bár a gyilkosság nem Kiscellben történt, hanem a nő Bem rakparti lakásában, a múzeumnak helyet adó hajdani kolostorkastély a gyilkosság idején már Schmidt Miksáé volt, s Elza bizonyára többször is vendégeskedett az épületben, sőt, talán abban a szobában is, amelyben a tárlat kezdődik. Ez a nemrég kibontott helyiség ugyanis, amely az egykori trinitárius templom déli tornyának első emeleti szintjén volt berendezve, a leltárak szerint Schmidt hálószobája lehetett. Alatta, a földszinten alakíttatta ki Elza halála után a gyáros az emlékére szentelt – templomtérből lerekesztett – kápolnát, melynek persze ma már nyoma sincs.
Marosán György szerepe
A kiállítás nem túl hosszú, eredeti tárgy alig maradt, így aztán többet mesélnek róla, mint amennyit mutatnak. A kavicsos Duna-partot idéző installáción láttatnak egy vízben talált női hullát. Majd egy animáción idézik fel a történet korabeli helyszíneit. A fő látványosság pedig Elza rekonstruált ravatala, amint fehér menyasszonyi ruhában fekszik a koporsóban. Eredeti az a fogolykönyv, amelybe Nick Gusztáv adatait is beírták: előbb életfogytig tartó börtönre, majd halálra ítélték, amit a király kegyelméből változtattak végül 1915-ben életfogytiglanra.
|
Mágnás Elza halála szenzációszámba ment
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A kiállítás rendezői kiderítették, a férfi nem maradt a börtönben mindhalálig: 1929-ben jó magaviselete miatt szabadlábra helyezték. Igencsak nehezen tudott visszailleszkedni a társadalomba. A második világháború után Marosán György – egykori péksegéd – szerzett neki fűtői állást. Nick sokáig élt. A hetvenes években egy érdi szociális otthonban lakott. Kóbori Rózsi ekkor már majdnem ötven éve halott volt, 1926-ban hunyt el a márianosztrai börtönben.
Bemutatásra vár a mozikban Szász Attila Félvilág című filmje Köbli Norbert forgatókönyve alapján. Elzát Kovács Patrícia alakítja.
HOLTTEST AZ UTAZÓKOSÁRBAN. A Mágnás Elza-rejtély
Kiscelli Múzeum
Megtekinthető: október 11-ig.
