Felfüggesztették a bírósági tárgyalást, és a megegyezést tűzték ki célul a vitában álló felek a nyíregyházi görög katolikus iskolát érintő szegregációs perben. Mint ismert, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) tavaly első ízben perelt be egyházi iskolafenntartót, mert az a szervezet szerint a hatályos törvényeket megsértve elkülönítve oktatja a hátrányos helyzetű roma kisiskolásokat Nyíregyházán, a Guszev-telepen.

Egyezségre jutottak a felek a keddi tárgyaláson, ezért a Nyíregyházi Törvényszék hat hónapig szünetelteti a helyi görög katolikus iskola bezárását kezdeményező Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, illetve a fenntartó Hajdúdorogi Egyházmegye és az önkormányzat közötti polgári peres eljárást.

Komoly támogatásoktól eshetnek el azok az önkormányzatok, amelyek július elsejéig nem készítenek esélyegyenlőségi programot. Elvileg legalábbis. A megvalósítást illetően lehetnek kételyeink.

Roma napot ünnepeltek a világhírű freskófaluban, Bódvalenkén pénteken. A szlovák határhoz közeli kétszáz lelkes, főként cigányok lakta település élete 2009-ben vett gyökeres fordulatot azzal, hogy útjára indította projektjét a korábban tolmácsként dolgozó Pásztor Eszter.

A negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatosan módosítanak egyes törvényeket, ezzel többek között az elkülönítés lehetőségét teremti meg a kormány.

A Magyarországot elmarasztaló keddi, strasbourgi döntés nyomán az Amnesty International arra szólítja föl az európai államokat, hogy számolják fel a roma diákok iskolai elkülönítését.

Karácsony előtt néhány nappal a társadalmi felzárkózásért és az oktatásért is felelős miniszter sajtónyilatkozatban állt ki a szegény, roma gyerekek elkülönített oktatása mellett. Balog Zoltán azt mondta: „nem szegregáció, hanem felzárkóztatás zajlik a nyíregyházi Huszár-telepi romaiskolában, ezt pedig támogatni kell”.

Milyen érvek sorakoztathatók fel az integrált oktatás mellett, és miért zsákutca a felzárkóztatás jelszava mögé bújtatott szegregáció? Erről a per során tanúként meghallgatott Kertesi Gábor beszélt.

Nem szegregáció, hanem felzárkóztatás zajlik a nyíregyházi Huszár-telepi romaiskolában, ezt pedig támogatni kell - jelentette ki Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szombaton a szabolcsi megyeszékhelyen.

Az Egri Törvényszék első fokon elmarasztalta a Gyöngyöspatai Önkormányzatot és általános iskoláját.

A bohóc-színész, aki sosem fért a hagyományos keretek közé és a kertész, aki nem lett oroszlánszelídítő. Feuer Yvette és Bálint György (azaz Bálint gazda): mindketten szegénységben élő embereken segítenek különböző eszközökkel. Kiderül az is, mi kerül a Fehér Ház asztalára, és hol terem a legfinomabb őszibarack. Páros interjú

A választási részvétel előfeltételeként bevezetett regisztráció körül a lehetséges következményekhez képest igen gyenge társadalmi diskurzus alakult ki, csekély kritikával és még csekélyebb „ellenállással”. Pedig a hatalmon maradás eszközének tekintett intézkedés nem mellékesen az alacsony jövedelműek, a képzetlenek, a preferenciáikban bizonytalanok, a kirekesztettek és a cigányok politikai jogfosztásával, politikai megsemmisítésével jár.

Az oktatási intézmények államosítása növeli vagy csökkenti a szegény gyerekek esélyeit?

A tömeges iskolaátadást megelőző időszakban az egyházak jellemzően az érettségit adó középiskolai oktatásban jártak élen. A szakiskolák, ahová jellemzően hátrányos helyzetű gyerekek járnak, nem voltak számukra vonzóak. Az általános iskoláik is jellemzően az elitoktatásra rendezkedtek be. Az egyházi iskola szinte státusszimbólummá vált, garantálta a jó színvonalú oktatást.

Jászapáti átadta az egyháznak jól felszerelt iskoláját, míg a másikban még az augusztusi nagytakarítást is a szülőknek kellett elvégezniük. Szülők szerint csak ürügynek használják az ombudsmani vizsgálatot a településen.

Az ezredforduló környékén Ladányi János szociológus adatai szerint Magyarországon mintegy 700 ezren éltek szociális, gazdasági és lakóhelyi értelemben tartósan kirekesztett körülmények között. A cigányok aránya körükben becsülhetően 30 százalékot tett ki. Napjainkra a kilátástalan mélyszegénységben tengődők száma legalább egymillióra nőtt.

Jelentős változások előtt áll a tanárképzés a Magyar Nemzet által nyilvánosságra hozott kormányrendelet-tervezet szerint. 2013 őszétől felmenő rendszerben szétválasztanák az általános és a középiskolai tanárok képzését, nagyobb szerepet kapna a szakmai gyakorlat.