Felfüggesztett szegregációs per
A bíró tegnap tanúként hallgatta meg Balog Zoltánt. A humánminiszter korábban több ízben is kifejtette, mennyire támogatja azt a „felzárkózást” segítő munkát, ami a görög katolikusok által 2011-ben újranyitott cigányiskolában folyik. A telepen korábban is működött szegregált iskola, ahol igen rossz minőségű oktatás zajlott, az elkülönítés miatt a CFCF pert fontolgatott az akkor még önkormányzati fenntartó ellen, 2007-ben.
A városvezetés azonban a pervesztéstől tartva – hiszen a gyerekek elkülönítését a közoktatási és az egyenlőbánásmód-törvény is tiltja – bezárta az iskolát. Iskolabuszt indítottak, amely a város más iskoláiba vitte a telepi gyerekeket. Az akkori szocialista városvezetés tett ugyan lépéseket, de azok előkészítetlenek voltak, nem tudták meggyőzni a többségi iskolákat, s ez utóbb konfliktusok melegágyává vált.
A 2010-es választások után a fideszes városvezetés intézményeket zárt be Nyíregyházán, de egy iskolát újranyittatott: a telepi cigányiskolát, s pénzhiányra hivatkozva leállította a deszegregáció kulcselemének tekinthető iskolabuszt. Pedig a buszüzemeltetés költségeit átvállalta volna egy civil szervezet, a Roma Oktatási Alap. Kovács Ferenc polgármester eredménnyel győzködte a görög katolikusokat.
A CFCF minden eddigi ügyében akkor fordult bírósághoz, amikor közös megegyezésre nem volt hajlandó a fenntartó. Így volt ez a görög katolikusok esetében is, akiknek felajánlották a megegyezés lehetőségét. Tárgyaltak a püspökkel, akinek kifejtették, hogy támogatnak minden, tanórán kívüli felzárkóztató programot, tanodát, óvodát, bölcsődét. A görög katolikusok azonban ragaszkodtak az iskola megnyitásához. Így pereltek.
A polgárjogi mozgalmak tele vannak olyan történetekkel, amikor a szegregáció áldozatai maguk állnak ki elnyomott helyzetük mellett. Ez történt tegnap is. A tárgyalás előtt a bíróság épülete előtt tíz-tizenkét asszony jelent meg, gyerekeik a görög katolikus iskolába járnak. Nekiestek az alapítvány munkatársainak.
– Lelkileg építik itt a gyerekeket – mondta egyikük. Egy nő közbevágott:
– Hogy fogadták el a magyarok a gyerekeinket? Sehogy!
– Ha becsukják az iskolát, maga állja majd a ruháztatás, a buszoztatás költségeit? – kérdezte egy másik asszony az alapítvány igazgatóját, Mohácsi Erzsébetet, aki hiába is próbált válaszolni, hangja alig hallatszott a sokadalomban, ahol még a szabad iskolaválasztás jogát is felemlegették.
A tárgyalás előtt volt egy másik demonstráció is: a Hallgatói Hálózat, illetve a néhány napja roma származású egyetemistákból alakult Cigány Hallgatói Hálózat aktivistái is megjelentek. „Mindenkit a hátsó padba!”, „Rosszabb oktatást, le a minőséggel!” – ilyen, a szegregált oktatás milyenségére utaló táblákkal tiltakoztak Balog Zoltán oktatáspolitikája ellen.
Feszült hangulatban indult hát a tárgyalás. A tanúként meghívott miniszter és a görög katolikusok azt akarták elérni, hogy a tárgyalást függesszék fel. A megegyezés tető alá segítése érdekében a miniszter egyoldalas megállapodástervezetet küldött szét vasárnap éjszaka. E tervezetet azonban a CFCF kuratóriuma nem fogadta el, mert az nem tartalmazta az iskola bezárásának lehetőségét.
– A CFCF célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű roma gyerekek a mai globalizálódó világban minőségi oktatáshoz jussanak, mert az oktatás az egyetlen kiút a nyomorból – mondta a bíróságon Farkas Lilla, az alapítvány ügyvédje, hozzátéve: a minőség és a szegregált iskolai környezet egymást kizáró fogalmak. – A legjobb szándékú elkülönítés sem lehet olyan jó, mint az integrált oktatás – tette hozzá. Az alapítvány álláspontja: az elkülönített felzárkóztatás a jelenlegi jogszabályok alapján tilos.
A görög katolikusok ügyvédje erre úgy reagált: mindez parasztvakítás, a per nem az iskoláról, szülőkről és a gyerekekről szól, hanem a jogszabályokról. – Mi szükség erre a tárgyalásra? – kérdezte, utalva arra, hogy a görög katolikusok mindent megtesznek a gyerekekért, ezért peren kívüli megállapodást szorgalmaznak.
Mohácsi Erzsébet ennek kapcsán kifejtette: nem zárkóznak el a peren kívüli egyezségtől, de annak van egy feltétele: az iskola bezárása.
Mielőtt a miniszter meghallgatása elkezdődött volna, az addig a tárgyalóteremben helyet foglaló telepi szülőket a görög katolikusok ügyvédje kiküldte a teremből. Így aztán az engedelmesen távozók nem hallhatták, miért kardoskodik Balog Zoltán a gyerekeik elkülönített oktatása mellett.
Balog Zoltán elmondta, hogy az első perctől kezdve támogatta a telepi rehabilitációt, ahol 35 gyereket „szeretetben, tisztességben nevelnek a görög katolikusok”, miközben a CFCF „pénzt nem kímélve, mindent megmozgatva” támadja az ott folyó munkát. Ezt a miniszter „erkölcsileg felháborítónak tartja”. A miniszter „nagyon nagy csalódásának” adott hangot amiatt, hogy az alapítvány visszautasította a megállapodástervezetet, és ezzel „ingyencirkusz keretében” akar döntést kicsikarni. (Az ingyencirkusz a miniszteri értelmezés szerint: a magyar bíróság – a szerk.) Balog ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a gyerekek saját környezetükben kezdjék meg tanulmányaikat, és ne „idegen környezetben”, hosszú buszozással.
A bíró rákérdezett: mit jelent a felzárkóztatás a kormányprogramban, jelent-e paradigmaváltást, milyen jogszabályi környezet áll mögötte. Balog kifejtette: a felzárkózás – a felzárkóztatással ellentétben – nem paternalista kifejezés, és annak aktív szerepvállalása is kell hozzá, akinek a felzárkózásra van szüksége. Elmondta azt is, az iskolák központosításával az államnak nagyobb esélye lesz a szegregáció felszámolására.
Kérdés, hogy ha ez a kormány szándéka, akkor miniszterként miért támogatja a görög katolikusok elkülönítő iskoláját. A miniszter szerint itt a városvezetés, az egyház és a civilek egyszerre mozdultak meg, komplex programokat dolgoztak ki a felzárkózás érdekében. Kifejtette: a telepi iskolában 35 gyerekre 10 pedagógus jut, „nem egy tanító néni küzd” ennyi gyerekkel. A miniszter felzárkóztató elmélete szerint a gyerekeket saját közegükben (értsd: hasonlóan szegény roma gyerekekkel) a „pedagógiai személyzet szeretetteljes viszonyban öntudatra neveli, roma identitásukat erősíti”, és ezzel az önbizalommal felvértezve lehet kiengedni őket később a tágabb környezetbe, ahol – megfogalmazása szerint – „bántás, negatív indulatok” érhetik őket.
– Az esélyegyenlőség fontos, de a felzárkózás ennél többet jelent. Az esélyteremtést – fejtette ki. Hozzátette, hogy Hódmezővásárhelyen szerinte azért volt sikeres a közoktatási integráció, mert ott „szerencsésen lehetett meghúzni a körzethatárokat”, „ott valóban van lehetőség az együtt tanulásra”.
Arra az ügyvédi kérdésre, hogy Nyíregyháza miért specifikus ebből a szempontból, azt válaszolta: dogmatika, hogy minden városban és településen megvalósítható ugyanaz a modell. Nyíregyházán „nem volt meg az a plusz, amit Hódmezővásárhelyen Lázár János polgármester hozzátett, vagyis a pedagógusok képzését és a többségi szülők meggyőzését”.
Az alapítvány ügyvédje rákérdezett: a minisztermiért nem inkább abban segíti Nyíregyházát, hogy a korábbi városvezetés integrációs kudarcát kijavítsák. Balog erre nem adott egyértelmű választ, mindössze azt mondta, máshogy lehet ezen a problémán segíteni Sajókazán, és máshogy Nyíregyházán.
Az ügyvéd többször rákérdezett: mit vár a miniszter a „többségtől”, ha a korábban elkülönített roma gyerekek találkoznak, érintkeznek velük. A miniszter erre lényegében azt válaszolta, hogy elméletben kell megtanulni együtt élni a cigányokkal, s erre lehetősége lesz a többségnek, hiszen szeptembertől kötelező lesz az etika, illetve erkölcstan, és a cigányság kultúrája is a kötelező tananyag része lesz.
A tegnapi tárgyalás során egyértelművé vált: adott esetben van mód az iskola megszüntetésére, így a CFCF elfogadta a tárgyalási szünetre és peren kívüli egyezségre irányuló javaslatot. Az alapítvány álláspontja egyértelmű: az elkülönítő iskola jogsértő, de ha azt bezárják, és tanórán kívüli felzárkózást folytat az egyház, azt támogatják.
– Nagyon jó, amit ott csinálunk, de nyitott vagyok rá, hogy változtassunk – fűzte hozzá ehhez Kocsis Fülöp görög katolikus püspök. A Népszabadság megkérdezte tőle, miért nem a belvárosi, gyönyörűen felújított görög katolikus iskolába viszik iskolabusszal a roma gyerekeket. A püspök sokat sejtetően azt mondta, az iskolabusznak még nagy szerepe lesz a jövőben.
Ha nem egyeznek meg a felek, hat hónapon belül be kell nyújtaniuk a tárgyalás folytatása iránti kérelmet. Ha ez elmarad, az eljárás megszűnik. Egy esetleges megállapodás kapcsán a tárgyalás végén a bíró egyértelművé tette, csak jogszabályokat nem sértő egyezséget fogad el. Az eddigi bírósági – köztük a Legfelsőbb Bíróságon született – döntéseket alapul véve ez azt jelenti: az iskolát be kell zárni.
