Balog Zoltán betartotta az ígéretét: törvényesíteni fogja a gyerekek származásuk szerinti elkülönítését. Ezzel csattanós választ ad a bíróságnak, amely szegregációnak mondta ki, hogy a nyíregyházi Huszár-telepen csak cigány gyerekeket oktatnak.

2007-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságán született egy ítélet, amelyben először állapítottak meg etnikai alapú diszkriminációt a közszférában: roma diákokat különítettek el a közoktatásban. Akkor Csehország ült a vádlottak padján.

A Debreceni Ítélőtábla ma lényegében helybenhagyta az első fokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék ítéletét, amellyel elmarasztalta Nyíregyháza önkormányzatát és a Görögkatolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjét is a Huszár-telepi iskola ügyében.

Lassan megtelik a kis udvar. Négy óra elmúlt, az iskolából ilyenkor jönnek haza a gyerekek. A közmunkának is most lett vége. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) munkatársai alkalmi vetítővásznat feszítenek ki a kerítésen. Nem itt kellene, hanem Gyöngyöspata művelődési házában, de a volt polgármesternek már, az újnak pedig még nincs aláírási joga.

Piliscsabán már meg akarták szüntetni a szegregáló iskolát, amikor a Klik az intézmény megtartása mellett döntött. A roma diákok szülei hiába döntöttek úgy, hogy akkor máshová íratják gyerekeiket, az iskolaválasztás szabadságát – egyedül tőlük – megtagadták. A bíróság szerint jogtalanul.

„Miskolcon maradunk” – ezt írták ki a napokban a borsodi város úgynevezett számozott utcáiban élők a házfalakra, s ezzel üzenték: nem értenek egyet a fideszes többségű önkormányzat úgynevezett „gettófelszámolási” terveivel.

„A jószágokat is nézzék meg!” A gazda büszkeségével indul a galamboki ház mögé, a veteményes mellé épített takaros karám felé a huszonegy éves Bogdán Csaba. Állatai között csillogó szemmel mutatja be „birodalmát.”

A Dél-Dunántúlon a kilencvenes évek első felében „divatba jött" megoldás alapján egy település a nemkívánatos – többnyire roma – családjaitól úgy szabadult meg, hogy az önkormányzat 10-20 kilométerrel odébb vásárolt portát a kiebrudalni vágyott famíliának.

„Az antiszegregrációs terv céljai: csökkenjen a városban a szegregált körülmények között élő, hátrányos helyzetű és roma lakosság száma és aránya úgy, hogy egyetlen szegregátum lakóinak száma se növekedjen.”

A Magdolna negyed program elindítói és a kerület vezetői büszkén képviselték, hogy nem a legszegényebb rétegek elüldözése a cél, hanem éppen az itt tartásuk a „feljavított” életkörülmények között. Csakhogy a negyed lakosságának nem elhanyagolható része nehezen ismeri fel, hogy itt valami jótétemény történne vele – vélik a józsefvárosi városrehabilitációs projekt tapasztalatait összegző civilek.

Megállíthatatlannak tűnik a dél-dunántúli régió rendszerváltás óta tartó hanyatlása.

Az Egyesült Államok öt életben lévő elnöke közül négy részt vesz a texasi Austinban kedden megkezdődött, háromnapos emberi jogi csúcstalálkozón.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának ismétlésre váró vezetője újabb határozott kritikát kapott a roma gyerekek oktatási integrációjának hiányosságaival kapcsolatban – tudta meg a Népszabadság.

Nagy bajban lennénk, ha az elmúlt évtizedekben nem zajlott volna le az oktatásban az a bővülés, amelyet most vissza akarnak fordítani. Az érettségizők aránya 45  százalékról 70-re nőtt. Ezt próbálják most 60-ra leszorítani. Ha így megy tovább, a következő generáció igen nagy része szakképzettség nélkül vagy semmilyen munkaerő-piaci esélyt, továbblépési lehetőséget nem adó iskolán keresztül áramlik ki az életbe. A mai oktatáspolitika többszörösen megbukott elképzeléseket újít fel. Ilyen az „elkülönített felzárkóztatás" kísérlete is.

Biztos vagyok benne, hogy nem akarják a problémát érteni - mondja az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke. Mohácsi Erzsébet, egyre kevesebb esélyt lát arra, hogy ne különítsék el a cigánygyerekeket, számukra csak a bíróság marad. A nyíregyházi Huszár-telepen működtetett iskoláról hozott bírói ítélet apropóján beszélgettünk.

Nyíregyháza önkormányzatát és a Görögkatolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjét is elmarasztalta az elsőfokon eljáró nyíregyházi bíróság a Huszár-telepi iskola ügyében.