Fotó: Konyhás István

Az ügy előzménye: 2007-ben a szocialista önkormányzat bezárta azt a rettenetes színvonalú nyíregyházi iskolát, amely a város mélyszegények lakta gettójában, a Huszár-telepen működött. Az önkormányzat a bezárás után a telepi gyerekeket a város többi iskolájában helyezte el, ehhez iskolabuszt indított. A folyamat felemásra sikeredett: volt, ahol a telepi gyerekek nagyon hamar feloldódtak, mert szakmailag előkészített pedagógiai program és befogadó légkör várta őket. Volt viszont, ahol a gyerekeket atrocitások érték. Akadályozta a beilleszkedést, hogy a bezárt telepi iskolában egy hatodikos gyerek tudása messze elmaradt a befogadó iskola hatodikosaiétól (ez a szegregáció következménye), s e különbség már önmagában rengeteg konfliktust okozott.

A 2010-ben újonnan felálló önkormányzat fideszes polgármestere, Kovács Ferenc első intézkedéseinek egyikeként – pénzhiányra hivatkozva – leállíttatta a telepi gyerekeket utaztató iskolabuszt, holott az ennek működtetéséhez szükséges évi néhány millió forintot a Roma Oktatási Alap nevű civilszervezet (ROA) fölajánlotta.

A polgármester 2011 elején tárgyalásokat kezdett a telepen cigánypasztorációt folytató görögkatolikus püspökkel, hogy az egyház saját fenntartásában nyissa újra az iskolát. Hivatalos okiratok szerint a polgármester valósággal rábeszélte Kocsis Fülöp püspököt, hogy ne csak óvodát és tanodát működtessenek. 2011-ben el is indult az első osztály, szinte kizárólag mélyszegénységben élő roma gyerekekkel.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF), mielőtt pert indított volna, tárgyalt a görögkatolikus egyházzal és az önkormányzattal is, hogy hagyjanak fel a cigány gyerekek oktatási elkülönítésének tervével és a tapasztalatok feldolgozásával folytassák a 2007-ben elkezdett deszegregációt. A CFCF és a ROA ehhez minden szakmai segítségét felajánlotta. Mindhiába.

Fotó: Konyhás István

A görögkatolikusok egyébként a város szívében már működtetnek egy gazdagon felszerelt, uniós forrásokból felújított iskolát, ami mindössze három kilométerre van a Huszár-teleptől. Ám a telepi roma gyerekeket oda nem engedték be. Az alapítvány ekkor lépett, és perelt. Elsőrendű alperesként az önkormányzatot, másodrendűként az iskola fenntartóját, a Magyar Görögkatolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjét jelölte meg. Tavaly, az önkormányzati iskolarendszer államosítása után, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is perbe hívta az alapítvány.

Meglepő fordulat volt a perben, amikor az alperesek oldalán, a görögkatolikus roma iskolát támogatandó megszólalt a kormány egyik tagja. Balog Zoltán humánminiszter már tavaly áprilisi tanúvallomása előtt is tett furcsa kijelentéseket a telepi iskola ügyében. 2012 decemberében például úgy nyilatkozott: „nem lehet hagyni, hogy az egyház által elkezdett oktatási-nevelési munkát tönkretegyék”. Üzent is az alapítványnak, hogy ne próbálják „a bíróságon és más fórumokon szétverni azt, amit mások építenek”. Balog álláspontja szerint a Huszár-telepi iskolában ugyanis nem szegregáció, hanem felzárkóztatás zajlik.

A Nyíregyházi Törvényszék első fokon, nem jogerősen úgy döntött, hogy az iskolában  jogellenesen, származásuk alapján elkülönítik a gyerekeket. Kötelezte az önkormányzatot és az egyházat a jogellenes magatartás megszüntetésére. Az önkormányzat és az egyház is fellebbezett – a Debreceni Ítélőtábla viszont lényegében jóváhagyta az elsőfokú ítéletet.