A felújítást sikerként könyvelték el
Érdekes, hogy fél évvel ezelőtt éppenséggel sikertörténetnek tartották a jobboldali képviselők az itteni felújításokat. „Jó ránézni az eredményre” – ezt mondta tavaly ősszel Sebestyén László, Miskolc akkori fideszes országgyűlési képviselője, miután a város a Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal közös programjának köszönhetően, önkormányzati lakásokat újított fel a számozott utcákban.
Az Eszon.hu hírportál beszámolója szerint a 2011-ben indult programban 32 család önkormányzati otthonának homlokzatát újították fel. A város alapanyagot és szakértelmet biztosított a vakoláshoz és a festéshez, a feltételeket teljesítő helyiek pedig munkával járulnak hozzá otthonuk megszépüléséhez. A feltétel az volt, hogy a családoknak ne legyen köztartozásuk.
Sokszor kétmillióért sem költöznének
A számozott utcákban élőknek semmi kedvük elköltözni. Többen elmondták: már a dédapjuk is itt született, generációk nőttek itt fel, szeretik ezt a környéket, s nemhogy kétmillió forintért, de annak többszöröséért sem mennének falura.
Az itt élők egyfajta közösséget alkotnak, a házak szorosan egymás mellett állnak, a gyerekek együtt játszanak az úton. Nem véletlen, hogy itt fogalmazták meg először markánsan az ellenvéleményüket az emberek: nem akarnak elmenni innét. A szintén „felszámolandóként” említett Lyukó-völgyben már árnyaltabb a kép: itt leginkább azok válnának meg szívesen a házaiktól, akik a hetvenes években hobbikertként vették az ingatlant. Mivel a hajdan virágzó környék mára lepusztult, szétesett, sok a lopás, a rongálás, a zömmel nyugdíjaskorú „őslakosok” már megszabadulnának az egyre értéktelenebbé váló házaiktól.
Ám azok a többségében roma lakosok, akik az utóbbi években költöztek ide, s vettek néhány százezer forintért romos, de azért még kipofozható épületet, nem akarnak falura költözni. Ha mennének is, akkor csak be a városba – hangsúlyozták többen is azok közül, akiket megszólítottunk.
Nyilatkozatháború a városházán
Márpedig a miskolci városvezetés épp ezt akarja elkerülni. Az utóbbi napokban nyilatkozatháború indult el arról, ki a felelős a település egyre romló közbiztonságáért, miközben többen is hangsúlyozták: nem szabad összekeverni a szegénységet a bűnözéssel. Soós Attila szerint ma azért létezik gettóügy, mert a szocialisták tönkretették és gettósították a várost.
– Mindenki tudja Miskolcon, hogy a szocialisták vezetése idején tömegeket költöztettek be állami támogatással önkormányzati ingatlanokba. Ezeket az embereket aztán egy életen át tartó segélyre, munkanélküliségre ítélték, ráadásul közpénzekből fizették az antiszociális elemek és bűnözők lakhatását is. A nyomortelepek iszonyatos és egyre növekvő anyagi, közbiztonsági és szociális terhet tesznek a miskolciakra. A szocialisták ma is gettót, a Fidesz viszont rendet akar, mert ez a város többet érdemel – fogalmazott.
Váradi Gábor, a miskolci cigány kisebbségi önkormányzat elnöke azzal egyetért, hogy a lepusztult telepeket fel kell számolni, azt azonban az önkormányzati ülésen is hangsúlyozta: nem tudják ennek áraként elfogadni, hogy az itt élőket el akarják űzni a városból. – Csalás, gusztustalan médiahack, amikor a miskolci Fidesz úgy állítja be a lakások bérletéről szóló önkormányzati rendelet módosítását, hogy az lehetővé teszi a nyomortelepek felszámolását. Ugyanis az általuk megszavazott előterjesztés erre nem nyújt megoldást, nem teszi lehetővé például, hogy felvásárolják vagy kisajátítsák a telepeken található, nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokat.
 |
| Fotó: Reviczky Zsolt |
Márpedig, például a Lyukó-völgyben szinte csak magántulajdonú ingatlanok vannak – érveltek a szocialisták. Földesi Norbert, az MSZP miskolci önkormányzati frakciójának vezetője közleményében úgy fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy a város vezetése egy kalap alá veszi, és összemossa az önkormányzati bérleményekben élő szegény, de tisztességes embereket azokkal, akik szintén önkormányzati lakásban élnek, ám képtelenek a közösségi együttélési szabályok betartására.
A szocialisták arra is figyelmeztettek: a fideszesek félreérthetően megfogalmazott mondatai azt a látszatot kelthetik, miszerint magántulajdonú ingatlanok elhagyásáért is pénzt adnak, ha azok az úgynevezett „nyomortelepeken” találhatók.
– Mi lesz, ha vidéki mélyszegények százai vesznek bagóért lakásokat Miskolc szegénynegyedeiben, várva a potya 1,5-2 millió forintra? – tették fel a kérdést a szocialisták. Varga Gergő DK-s önkormányzati képviselő szerint, ha csak a „számozott” utcákat nézzük Miskolcon, az itteniek „kivásárlása” legalább 400 millió forintba kerül. – Ha ilyen sok pénzünk van ingatlanokra, miért nem írnak ki pályázatot komfortfokozat-növelésre – tette fel a kérdést a képviselő.
A gettófelszámolás ügyében mi is szerettünk volna választ kapni kérdéseinkre a miskolci városvezetéstől. Elektronikus levélben fordultunk a városháza illetékeseihez: milyen pénzügyi keretből tervezik kifizetni a kiköltözőket, s nem tartják-e diszkriminatívnak a feltételt, miszerint Miskolcról is költözzenek el azok, akik ezt a megoldást választják? – ám többszöri érdeklődésünkre sem kaptunk választ.
Antiszegregáció a Cserepes soron
A fokozatosságot választották Szegeden a Cserepes sori roma szegregátum felszámolása során. Ez az utca évtizedek óta gyakorlatilag romatelep. Az 1990-es években a Cserepes sor belülre került az akkor épülő harmadik körúton. Fölszámolták az egykori Zalka Máté laktanyát, és minőségi lakóparkot alakítottak ki a helyén. A Vadaspark bővülése és a látogatók számának gyarapodása is fölértékelte a területet. Legutóbb a Napfénypark bevásárlóközpont üzletei nyíltak meg a külső körút egyik oldalán, közvetlenül a romatelep szomszédságában pedig a Lidl és az Aldi áruháza. Ingatlanfejlesztési szempontból a telkek ma már sokkal többet érnek, mint a leromlott épületek. Jelenleg 230 személy él a Cserepes soron, a zömük, de nem mindannyian, roma származású.
A szegedi közgyűlés 2008-ban fogadta el az integrált városfejlesztési stratégiát, ennek részeként pedig az antiszegregációs tervet, amelynek értelmében a romatelepet 2029-ig kell megszüntetni. Ez az ütemezés azt jelenti, hogy évente két lakást ürítenek ki. A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint 2008 óta 18 lakás üresedett meg. Jelenleg még 26 bérlő és 20 lakástulajdonos él a Cserepes soron. Fontosnak tartják, hogy elsőként olyan családok hagyják el a telepet, amelyek rendezettebb jövedelmi viszonyok között élnek. Segítenek az ott élő családoknak az adósságrendezésben, külön figyelmet fordítanak iskolai integrációjukra. Az eddigi tapasztalatok szerint a fokozatosság meghozta gyümölcsét: az elköltöztettek többsége sikeresen illeszkedett be új környezetébe. (T. I.)
