Ezek a házvásárlások azonban néha komoly feszültséggel jártak. A régió legnagyobb ilyen típusú botrányát a Bedő-tanyaiak robbantották ki. Ez a történet még a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján kezdődött, amikor a paksi erőmű dolgozóinak épített egyik lakóterület helyén letaroltak egy rossz hírű romatelepet, s az ott élőket a környező falvakba költöztették.
Az egyik szerteágazó família Dunaszentgyörgyön jutott házhoz, ám ott annyira összerúgták a port a helybéliekkel, hogy valaki Molotov-koktélt dobott a házukra. Ezt követően a szentgyörgyiek – papjuk kezdeményezésére – gyűjtést indítottak, s a pénzből megvették a Paks külterületén lévő Bedő-tanya épületét a falujukkal konfliktusban álló romáknak.
Az egykor cselédsorként szolgáló épületet azonban az odaköltöztetett négy család tíz év alatt teljesen lelakta, s 2002-ben a ház egyik oldala megrogyott. Az életveszélyessé vált, majd lerombolt épületből Paks ideglenes lakásokba költöztette Bedő-tanya 40 lakóját, és végleges megoldásként a környező falvakban próbált házat venni a főképp segélyből és fémgyűjtésből élő romáknak. Ám amint kiderült, hogy kik költöznének a kiszemelt házba, a helybéliek fellázadtak és kérve-fenyegetve győzködték az üres ház gazdáját, nehogy üzleteljen a Paks pénzelte Bedő-tanyaiakkal.
Hat falu lakói Pakson tüntettek, s felszólították az atomváros vezetőit, hogy ne az ő kárukra oldja meg a saját szociális és bűnmegelőzési problémáit. A tüntetők hangsúlyozták, hogy nem a romákkal van gondjuk, hanem a Bedő-tanyaiakkal, ők ugyanis nem tartanak be semmiféle társadalmi szabályt.
Németkéren mégis sikerült megvenni egy portát az egyik Bedő-tanyai családnak, ám kétszáz helybéli odavonult, és meggátolta az új tulajdonos beköltözését. Amikor este csend lett, s a rendőrök elvonultak, a tüntetők visszatértek, és bontani kezdték a házat. Az országos vitát kiváltó ügyben vizsgálatot indított az nyomozóhatóság, a közigazgatási hivatal és az ombudsman, s mindannyian megállapították, hogy Paks vezetői ugyan jogszerűen jártak el, amikor a közeli falvakban akartak házat venni a Bedő-tanyaiaknak, ám döntésük átgondolatlan, előkészítetlen és felelőtlen volt.
A vizsgálat azt is kimondta, hogy a Bedő-tanyai romák tíztagú csoportja rendszeresen összeütközésbe kerül a jogszabályokkal, ezért érthető, hogy mindenütt tiltakozás fogadja őket.
Évek kellettek ahhoz, hogy a Bedő-tanyaiak otthonra találjanak a Paks környéki falvakban, ám ha egy tolnai községben feltűnik egy roma, akiről kiderül, hogy abból a rokonságból való, akkor megfagy körülötte a levegő.
