Az eljáró tanács a mai ítélethirdetésen megállapította, hogy az iskolában  jogellenesen, származásuk alapján elkülönítik a gyerekeket. A bíróság kötelezi az önkormányzatot és az egyházat a jogellenes magatartás megszüntetésére. Az ítélet ellen várhatóan az önkormányzat és az egyház is fellebbezni fog. 

Az ítélet előzménye: 2007-ben a szocialista önkormányzat bezárta azt a rettenetes színvonalú nyíregyházi iskolát, amely a város mélyszegények lakta gettójában, a Huszár-telepen működött. Az önkormányzat a bezárás után a telepi gyerekeket a város többi iskolájába helyezte el, ehhez iskolabuszt indított. A folyamat felemásra sikeresett: volt, ahol a telepi gyerekek nagyon hamar feloldódtak, mert szakmailag előkészített pedagógiai program és befogadó légkör várta őket. Volt viszont, ahol a gyerekeket atrocitások érték. Akadályozta a beilleszkedést, hogy a bezárt telepi iskolában egy hatodikos gyerek tudása messze elmaradt a befogadó iskola hatodikosaiétól (ez a szegregáció következménye), s e  különbség már önmagában rengeteg konfliktust okozott.

A 2010-ben újonnan felálló önkormányzat fideszes polgármestere, Kovács Ferenc első intézkedéseinek egyikeként – pénzhiányra hivatkozva – leállítatta a telepi gyerekeket utaztató iskolabuszt, holott az ennek működtetéséhez szükséges évi néhány millió forintot a Roma Oktatási Alap nevű civilszervezet (ROA) fölajánlotta. A polgármester 2011 elején tárgyalásokat kezdett a telepen cigánypasztorációt folytató görögkatolikus püspökkel, hogy az egyház saját fenntartásában nyissa újra az iskolát. Hivatalos okiratok szerint a polgármester valósággal rábeszélte Kocsis Fülöp püspököt, hogy ne csak óvodát és tanodát működtessenek. 2011-ben el is indult az első osztály, szinte kizárólag mélyszegénységben élő, roma gyerekekkel. A CFCF, mielőtt pert indított volna, tárgyalt a görögkatolikus egyházzal és az önkormányzattal is, hogy hagyjanak fel a cigány gyerekek oktatási elkülönítésének tervével és a tapasztalatok feldolgozásával folytassák a 2007-ben elkezdett deszegregációt. A CFCF és a ROA ehhez minden szakmai segítségét felajánlotta. Mindhiába. 

Az ügy további érdekessége, hogy a görögkatolikusok a város szívében már működtetnek egy gazdagon felszerelt, uniós forrásokból felújított iskolát, ami mindössze három kilométerre van a Huszár-teleptől. De a telepi roma gyerekeket oda nem engedték be. Az alapítvány ekkor lépett, és perelt. Elsőrendű alperesként az önkormányzatot, másodrendűként az iskola fenntartóját, a Magyar Görögkatolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjét jelölte meg. Tavaly, az önkormányzati iskolarendszer államosítása után, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is perbe hívta az alapítvány. 

Ez a per a szó legszorosabb értelmében pár tíz kisgyerek jövőjéről szól: olyan iskolába kell-e járniuk, ahol nem találkoznak mással, csak hasonlóképp tengődő, perifériára szorult családok roma gyerekeivel, vagy más társadalmi csoportokból érkező társakkal sajátíthatják  az írás-olvasás-számolási készségeket, akik láttán megérthetik, hogy a világ mennyire sokszínű. Végeredményben a per tétje, hogy ki lehessen mondani: a szegregáció társadalmilag hátrányos. 
Daróczi Gábor, a Romaversitas Alapítvány igazgatója (2004-2006-ban az oktatási minisztérium hátrányos helyzetű és a  roma gyerekek integrációjáért felelős miniszteri biztosa) szakértő tanúként beszélt a per folyamán. 

– Ha  nekem nem lettek volna másodikos koromban olyan osztálytársaim, akik rávesznek arra, hogy versenyezzünk, ki tud több indiános könyvet elolvasni, akkor ma nem vagyok olvasó ember. Erre fel tudunk hozni érvként még másik harminc kutatást, hazait és nemzetközit is, amelyik mind azt bizonyítja, hogy a gyerekek az iskolában nemcsak a tanártól,  hanem egymástól is tanulnak – mondta,  hozzátéve: „ahhoz, hogy a 10-20-30-50-100 éves hátrányokból induló gyerekek eljuthassanak az egyetemig, nem csak arra van szükség, hogy olyan iskolába járjanak,  ahol jó tanárok vannak, (…), hanem az is feltétel, hogy olyan iskolába járjanak, ahol láthatnak olyan kortársat, aki más, mint ők”. A hátrányos helyzetű roma egyetemistákat segítő alapítvány igazgatójaként személyes tapasztalata van arról, hogy ha egy kisgyerek hat-hétéves korában szegregált iskolában kezdi el tanulmányait, akkor jellemzően nem hogy egyetemre nem jut el, hanem az érettségit adó középiskoláig sem. Nagyon ritka eset az ellenkezője.

Meglepő fordulat volt a perben, amikor az alperesek oldalán, a görögkatolikus roma iskolát támogatandó megszólalt a kormány egyik tagja. Balog Zoltán humánminiszter már tavaly április tanúvallomása előtt is tett megosztó kijelentéseket a telepi iskola ügyében. 2012. decemberében például úgy nyilatkozott hogy „nem lehet hagyni, hogy az egyház által elkezdett oktatási-nevelési munkát tönkretegyék”. Üzent is az alapítványnak, hogy ne próbálják „a bíróságon és más fórumokon próbálják szétverni azt, amit mások építenek”. Balog álláspontja szerint a Huszár-telepi iskolában ugyanis nem szegregáció, hanem felzárkóztatás zajlik.