Fegyverembargó bevezetését sürgeti az orosz külügyminiszter Grúzia ellen. Szergej Lavrov tegnap elmondott beszéde szerint erre eddig van szükség, amíg egy új hatalom nem változtatja Grúziát "normális országgá". Az orosz külügyminiszter elmondta: Moszkva mindent megtesz annak érdekében, hogy felelősségre vonja a vétkeseket - tehát az augusztus 8-án Dél-Oszétiában megkezdett grúz hadműveletek értelmi szerzőit - és biztosítani fogja, hogy a jövőben hasonló akció ne fordulhasson elő. 

Alig hinném, hogy az orosz fenyegetések riasztották el az Európai Uniót Oroszország megbüntetésétől; sokkal inkább az, hogy ilyen lépés, lépések mögé a szövetség képtelen lett volna konszenzust tenni. Az "atlantisták" - azok a tagországok, amelyek az EU-n belül az amerikai vonalat viszik vagy amelyeknek Grúziától független okok miatt van konfliktusuk Moszkvával - kicsi kisebbségben voltak és vannak azokkal szemben, amelyek - élükön Franciaországgal és Németországgal - óvakodnának minden durva lépéstől.

Aggodalom, elítélés, Grúzia támogatása, a kölcsönös függés jegyében készség az orosz kapcsolatok fejlesztésére - de feltételekkel. Ebben a szellemben zárult a tegnapi rendkívüli EU-csúcs, amelyet a francia elnökség a grúz válság nyomán hívott össze. A grúziai orosz katonai és diplomáciai lépések elítélésében egységes, de a következményeket, a válaszlépéseket illetően már megosztottabbnak látszó Európai Unió tegnap csúcsszinten viszonylag gyorsan egyezségre jutott a Moszkvának szánt üzenet illetően. - Jó úton járunk - mondta a találkozó után Nicolas Sarkozy francia államfő, az unió soros elnöke.

Az orosz miniszterelnök szerint, ha Koszovó függetlenné válhatott, akkor Abházia és Dél-Oszétia is elszakadhat Grúziától. De vajon mi lesz akkor Csecsenfölddel?

A grúziai konfliktus propagandaháborúvá alakult át Brüsszelben, ahol az orosz és a grúz diplomácia is megpróbálta meggyőzni az uniós fórumokat a maga igazáról a mai csúcs előtt. Tegnap már nemhogy az Oroszország elleni szankciókról nem esett szó, de a tagállamok egy része jelezte: nem tudja, ki kezdte a harci cselekményeket.

Bár a hivatalosan Grúziához tartozó területek függetlenségét az EU tagjai elutasítják - de egyelőre még a Független Államok Közösségének országai sem álltak a Kreml döntése mellett - nem várható, hogy az EU hétfői rendkívüli ülésén Oroszország gazdasági elszigetelése felé tenne lépéseket. Ennek egyik jele, hogy az EU-ülésre nem kapott meghívót a grúz elnök. (Bár Mihail Szaakasvili, korábban úgy nyilatkozott, hogy azért nem jelenik meg, mert félő, hogy Oroszország ellehetetlenítené hazatérését.)

Az óvatos francia, német és olasz megközelítés miatt nem dönt Oroszország elleni szankciókról a hétfői EU-csúcs. Inkább a "kölcsönös függés" jegyében áttekinti a kapcsolatokat, amelyek nem mehetnek úgy tovább, mintha mi sem történt volna.

Német- lengyel egyeztetés az EU-csúcs előtt: Grúzia területi épségén a hangsúly. Putyin "józan álláspontot" vár a rendkívüli EU-csúcstól. Oroszország nem sarcolhatja meg a Nyugatot - írta a brit miniszterelnök egy vasárnap megjelenő újságcikkben. Gordon Brown: Európa nem kerülhet Moszkva "energiabéklyójába". Grúzia kilép az abház háborút lezáró tűzszüneti megállapodásból.

Goritól északra az orosz katonaság átszabja a korábbi (addig nem vitatott) határokat.

Oroszország visszatartására a legjobb eszköz, ha Ukrajna és Grúzia a NATO tagjai lesznek, amilyen gyorsan csak lehet - mondta tegnap magyar újságíróknak Matthew Bryza, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén rendezett videokonferencián. Az amerikai külügyminisztérium Közép-Ázsiával és energetikai kérdésekkel foglalkozó helyettes államtitkára ugyanakkor hozzátette: természetesen ennek a két országnak is teljesítenie kell a csatlakozás feltételeit. Igaz, arról sem szabad megfeledkezni, hogy az atlanti szövetség tagországai úgy dönthetnek, megváltoztatják a csatlakozás kritériumait.

Nem szerzett támogatókat Oroszország a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csütörtökön megnyitott ülésén, miután Kína sem ismerte el a Grúziától elszakadást követelő Dél-Oszétiát és Abháziát.

Oroszország nem bízhat a Nyugat jóindulatában, magának kell gondoskodnia biztonságáról. Már csak ezért is be kell fogadnia az orosz szövetségi államba a Grúziából kiszakadó Dél-Oszétiát és Abháziát.

"Most már jobban tisztel minket a világ!", "Megmutattuk, hogy határozottan kiállunk az érdekeinkért!", "Az eddig térden álló Oroszország talpra állt". Nemcsak politikusok és csekély kivételtől eltekintve a sajtó, de az orosz társadalom jelentős része is így értékeli a helyzetet, miután Moszkva fegyveresen beavatkozott a grúz hadsereg dél-oszétiai hadműveletével szemben, majd hivatalosan is elismerte a dél-kaukázusi országtól elszakadást követelő Abháziát és Dél-Oszétiát.

A rettenetes emberi tragédia ráirányította a világ figyelmét a kaukázusi régióra, az ott élő népek sorsára. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Thomas Hammarberg, miután megismerkedett a lerombolt Chinvali rémes valóságával, kifakadt: "Ez az emberiség, az emberi jogok meggyalázása." Oroszország olyan lépéseket tett katonailag, politikailag, majd jogilag is, amelyek garantálják az ott élő emberek biztonságát.

Oroszország katonailag is garantálja Dél-Oszétia és Abházia szuverenitását, ez a minap aláírt barátsági és segítségnyújtási egyezményből adódik - mondta tegnapi budapesti sajtóértekezletén Igor Szavolszkij orosz nagykövet. Noha a NATO-val befejezték a kapcsolattartást, reményét fejezte ki, hogy a nyugati országokkal való együttműködés folytatódik. Moszkva nem retten meg a fenyegetéstől, de nyitott a tárgyalások irányában - közölte, emlékeztetve arra, hogy sokan új hidegháborúról beszélnek.

Koszovó elismerésére reagálni kellett, de a válaszlépéseket sohasem terveztük véglegesnek - mondta lapunknak Szerbia új budapesti nagykövete, akinek februárban kellett volna elfoglalnia posztját, de a pristinai lépést követő magyar állásfoglalás miatt csak tíz napja érkezett meg hazánkba. Dejan Sahovics nem tagadja, hogy a dél-szerbiai tartomány egyoldalú elszakadásának magyar elismerése nagy csalódás volt, és különösen szerencsétlen, hogy Belgrád két másik szomszédjával közösen történt meg. Mintha egyszerre három haver ütne meg - írja le az érzést.

A grúz hatóságok minimális szintre csökkentik a kaukázusi ország diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal amiatt, hogy az utóbbi független államként ismert el két szakadár grúziai régiót. Eka Tkeselasvili külügyminiszter bejelentette, hogy mindössze két diplomatát hagynak meg a moszkvai érdekképviseleten. - Nagykövet nem lesz - mondta.

A mostani konfliktus arra jó, hogy a felek tisztán lássanak, és senki sem tehet úgy, mintha felhőtlen lenne Oroszország és a Nyugat viszonya - vélte tegnap Dmitrij Rogozin. A múlt héten működését felfüggesztő NATO-Oroszország tanács orosz főtárgyalójának szavai jól tükrözik az egyre általánosabb - és a megregulázott sajtó által felerősített - véleményt, amely szerint Oroszország joggal érzi magát sértődöttnek és becsapottnak, ha arra gondol, hogyan alakult kapcsolata a Nyugattal a Szovjetunió megszűnése óta eltelt 17 évben.