Szinte az összes csúcsot megdöntötte a maga kategóriájában az 1061 napig a Föld körül keringő Masat–1 műhold, de egyszer minden csoda véget ér. Masat–1 egy hete a légkör sűrűbb rétegeit elérve, megsemmisült. Mint egy hullócsillag, felizzott, majd elpárolgott.

Tegnap este 21 óra 56 perckor egy argentin rádióamatőr még vette a Masat-1 jeleit, de Magyarország felett már nem észlelték az adását – erre ma hajnalban 2 óra 24 perc körül kerülhetett volna sor.

Kategóriájában szinte az összes csúcsot megdöntötte az 1060 napja a Föld körül keringő Masat-1 műhold, de már legfeljebb órái vannak – várhatóan szombat hajnalban a légkör sűrűbb rétegeit elérve megsemmisül. Mint egy hullócsillag felizzik, majd elpárolog.

Az év sztorija a tíz éve felbocsátott Rosetta űrszonda automata leszállóegysége, a Philae landolása volt a félmilliárd kilométerre száguldó aprócska, pár kilométeres, gumikacsa formájú üstökösön. Azóta is sokan kérdezték, miért volt oda a világ ennyire ettől az űrkalandtól, hiszen a robot energiája nagyon hamar kimerült.

Az űrkutatás szerelmesei már tíz éve, a Rosetta műhold felbocsátásánál tudták, milyen izgalmas találkozónak lehetünk tanúi 2014 novemberében. A közvélemény azonban csak most eszmélt rá, mekkora műszaki-tudományos bravúrt vittek véghez az Európai Űrügynökség kutatói, köztük a magyar szakemberek.

"Szovjetunió és Kína határán egy kínai tankokból álló egység megtámadott egy békésen szántogató szovjet traktort. Az viszonozta a tüzet, majd visszarepült a bázisra" – a régi szovjet viccet idéző, de annál jóval komolyabb hírt közöltek vezető nyugati médiumok.

Minden eddiginél pontosabb képeket sugároz a Földre az a kereskedelmi műhold, amelyet tegnap este indítottak el Kaliforniából. A DigitalGlobe vállalkozás WorldView-3 névre keresztelt berendezése egymástól 30 centiméterre lévő tárgyakat is meg tud különböztetni. Milliárdos megrendelésekről van szó.

Ma este startol a francia guyanai Kourou űrközpontból az Európai Űrügynökség (ESA) első Sentinel (Őrszem) műholdja, amely radaros technikával a tervek szerint legalább hét éven keresztül figyeli majd a Földet.

Bár a magyar vevők ismég inkább az olcsó lapos tévét keresik, fellendülőben vannak az okos-televízió eladások is. A vásárlók tájékozottsága viszont siralmas.

Európa ma ott tart a globális helymeghatározásban, ahol az USA az 1970-es években: az európai GPS-rendszer első műholdjai pályára álltak, és az általuk sugárzott jelek segítségével megtörtént az első eredményes pozicionálás. Hogy a napokban felröppent információ siker-e vagy inkább kudarc, az nézőpont kérdése – a Galileo mindenesetre túl van a világrajövetel legnehezebb és legköltségesebb időszakán, az eurómilliárdokat felemésztő projektből hamarosan a mindennapokban is használható alkalmazás születhet.

Hanyatt feküdni az udvaron, a mezőn, bárhol, ahol az emberre borul az ég, ahol nézheti a csillagok járását, nincs annál nagyszerűbb élménye egy tizenévesnek. Illetve van, a szerelem, amihez szintén megkapó háttér az éjjeli égbolt. Észrevehetünk gyorsan mozgó pontokat, ilyen mostanság a nemzetközi űrállomás, de az ötvenes években űrállomás nem volt. Volt ellenben Szputnyik.

A cseljabinszkiaknak nem kell elmagyarázni, hogy miért jelentős a kanadai NEOSSat (Near-Earth Object Surveillance Satellite) február 25-i indítása. Az indiai Satish Dhawan Űrközpontból startoló űrszonda a világ első olyan eszköze, amit kimondottan aszteroidák, meteorok, műholdak és űrszemetek feltérképezésére terveztek.

A szerdán fellőtt, orosz együttműködéssel épült műhold kommunikál a földi állomással és jeleket küld.

A harmadik kísérlet sikerült, így néhány héttel az észak-koreai után Szöulnak is van már saját területről indított műholdja a világűrben.

A korrupciós visszaélések mellett sorozatos meghibásodások teszik mind kényelmetlenebbé a Glonassz műholdrendszer évek óta húzódó történetét. A védelmi minisztérium ma bejelentette, hogy nem veszi át a 24 műholdból álló rendszert, amely az amerikai GPS alternatívájává kívánna válni.

Feltehetőleg nem működik a múlt héten felbocsátott észak-koreai műhold – ha egyáltalán műhold –, mert nem bocsát ki semmilyen jelet, állította hétfőn egy amerikai asztrofizikus, aki figyeli a műholdak működését.

Ez az első alkalom, hogy iker műholdakat egyszerre állítanak pályára és azok tandem mozognak. A műholdak célja, hogy a sugárzási öveket vizsgálja és megvédje a Földet a napenergia kitörésektől.