A  Mol további hajszolása a stratégiai ésszerűség ellen való, az OMV ezért "visszavonja ajánlattételi szándékát" – közölte az MTI beszámolója szerint az osztrák olajipari társaság reggel.

Az osztrák OMV olaj- és gázipari vállalat szerdán megjelent közleménye szerint "a Mol további hajszolása a stratégiai ésszerűség ellen való", és ezért a cég visszavonja ajánlattételi szándékát.

A Mol éves közgyűlésén meghozott határozatok bírósági megsemmisítését akarja elérni a magyar olajcég átvételére törekvő osztrák OMV, amely várhatóan hétfőn induló jogi keresetével "új frontot" nyit a Mol elnyeréséért folytatott, eddig csekély eredménnyel járó hadjáratában, írta hétfőn a Financial Times.

Nem terjesztett elő olyan kérést az OMV vezetése a cég közgyűlése elé, amelyben felhatalmazást kér a Mol felvásárlására - tudatta a magyar olajtársaság. Az OMV felvásárlási kísérletére válaszul született magyar jogszabály szerint ugyanis egy vételi ajánlathoz már az ajánlatot tevő cég közgyűlésének döntése is kell.

Elutasította első fokon az OMV keresetét a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.  ellen első fokon a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma keddi  tárgyalásán.

Nem dönt a fúziókontroll első körében az EU versenyhatósága arról, hogy – legalábbis elméletileg – felvásárolhatja-e az OMV a Molt, erősítette meg a NOL-nak egy brüsszeli forrás a Reuters pénteki értesülését. Mivel az Európai Bizottság nem kommentálja előre döntéseit, Jonathan Todd versenyügyi szóvivő sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem kívánta az értesülést.

Újabb kártyát húzott elő a Mol-pakliból az OMV, amely izgalmassá fogja tenni a magyar olajcég közelgő közgyűlését. Az osztrák társaság közzétette ugyan a tavalyi eredményeit is, de ennek kapcsán továbbra is szinte csak a Mollal kapcsolatos, nem szűnő felvásárlási vágyáról beszélt.

Aránytalan lépés szavazatkorlátozással gúzsba kötni a külföldieket a hazai energiapiac védelmében - mondták ki az uniós talárosok az EdF-Hidrocantábrico ügyben.

Az OMV AG bejelentette az Európai Bizottságnál a MOL-ra vonatkozó összefonódási igényét – közölte lapunkkal az osztrák energiavállalat. Az EU illetékes szóvivőjét péntek reggel nem értük el, hogy ezt megerősítse.

Bokros Lajos a lex Molnak nevezett törvény kapcsán a magyar politikai osztály szégyenének nevezte, hogy "nincsenek meg azok a szuverén, önálló döntésre képes érdekek és egyének, akik az ország érdekét... el tudják választani a magánérdekektől". A Financial Timesnak adott nyilatkozatában is úgy fogalmazott, hogy a lex Mol Magyarország üzleti oligarchiáit védi, és a törvény az állam részéről brutális próbálkozás arra, hogy magánérdekeket védjen. A Népszabadságban megjelent állításai pedig - "a lex Mol a szóban forgó vállalat magántulajdonosait betonozza be", "az EU... ránk kényszerít egy magasabb rendű civilizációs keretet" - már nyilvánvaló képtelenségek. E kijelentéseivel beállt azok sorába, akik érvek nélkül Magyarország rossz hírét kelthetik a világban. Bokros attól félt bennünket, magyarokat, hogy az oroszországi példát fogjuk követni társadalmi fejlődésünkben - igaz, mondanivalójának további részéből kiderül, hogy ennek semmilyen feltétele nem adott. Oroszországban ma már lényegében az egész olaj- és gázszektor állami irányítás alatt áll. Az osztrák kormány törekvése is hasonló, csak nem Ausztriára, hanem a régióra fókuszál.

Sárközy Tamás egyetemi tanár hozzászólását olvasva (Egy törvényről, ami nem lex Mol, november 13.) visszavonom felfedezésemet, mint ahogy majd négyszáz éve Galileo Galilei tette, és az egész világ előtt kijelentem: a szóban forgó törvény nem lex Mol. Voltaképpen mindegy, minek nevezzük. Ami a tényeket, elsősorban a törvény tartalmát illeti, egyáltalán nem biztos, hogy jómagam ugyanazt a törvényt olvastam, mint Sárközy professzor. Konkrétan, ha a törvény 1. §-ának (4) bekezdését elolvassuk, az ellentmond Sárközy Tamás állításának, miszerint a törvény csak ajánlja, de nem teszi állami kényszerrel kötelezővé az igazgatósági tagok és a felügyelőbizottsági tagok háromnegyedes többséggel történő visszahívását. A törvénynek az Országgyűlés által elfogadott és kihirdetett változata pontosan ezt mondja ki a stratégiai jelentőségű társaságok, így a Mol tekintetében. Sárközy professzor feltehetően a törvény tervezetének valamely korábbi változatát olvasta.

Három ponton is kifogást emel a „Lex Mol-lal” szemben az a figyelmeztető levél, amelyet az Európai Bizottság küldött hazánknak, módosítást kérve.

A magyar kormánynak azzal a váddal kell szembenéznie, hogy azon az alapon kívánja megvédeni az ország vezető olajvállalatát, a Molt osztrák megfelelőjének, az OMV-nek a felvásárlási kísérletétől, hogy a vállalat "stratégiai ágazatban" működik.

A közellátás biztonsága érdekében októberben elfogadott törvényről sok szó esik mostanában. Ezt a törvényt általában lex Molként emlegetik. Egyesek azt állítják, hogy ez a törvény az Európai Unió normáival szemben álló, tiltott állami beavatkozás. Mások szerint a Mol "ellenségesnek" minősített felvásárlását gátolja meg. Olyan álláspont is van, miszerint a törvény a Mol "oligarchikus" vezetőit kívánja bebetonozni. Végül többek szerint állami vagyonvédelmi törvénnyel van dolgunk.

Kupa Mihály a Mol felügyelő bizottságának elnöke nyílt levélben utasította vissza Bokros Lajos múlt heti kijelentéseit. Ez az első félhivatalos reakció az olajipari társaság részéről a volt pénzügyminiszter, egyetemi tanár azon szavaira, amelyben - tulajdonképpen - oligarchikus rendnek mondta, ahogyan a Lex Mol-t elfogadta a Parlament.

A német gazdasági minisztérium javaslatot tervez kidolgozni, hogy a stratégiai területeken megvédje a vállalatokat egy nem kívánatos külföldi felvásárlástól.

Ha a magántulajdonosok maguk felé hajlítják a törvényeket, kialakulhat a demokráciát erősen korlátozó oligarchikus rend - mondja Bokros Lajos, aki a kormány és ellenzék által megszavazott lex Mol miatt szólalt meg, mert szerinte a törvényben magánérdek jelenik meg közérdekként.

Az OMV elmúlt hetekben folytatott félrevezető kampányát a napokban lejárató kampánnyá fejlesztette - mondta Ferencz I. Szabolcs, a Mol-csoport kommunikációs igazgatója az MTI-nek. Hozzátette: a lejárató kampány ezúttal már nemcsak a Mol, hanem Magyarország és a magyar kormány ellen is irányul.

Levélben szólítja fel a magyar kormányt az uniós szabályok betartására a belső piaci uniós biztos. A Mol ügyében vizsgálják majd a stratégiai cégeket védő jogszabályt, és már most nézik a privatizációs törvényt. A bizottság ugyanakkor épp szerdán döntött a Mol-védelem alapkövének tekintett ügyben: maradhatnak a szavazatkorlátok.