Vadvilág címmel új albumot ad ki Koncz Zsuzsa, a negyvenediket. Elénekli benne a Történelmi lecke fiúknak című, Bródy János által megzenésített Ady Endre-verset.

If I Can Dream címmel új lemeze jelent meg Elvis Presley-nek. Nem holmi válogatásalbum: a tizennégy számot tartalmazó lemezen a Király a Royal Philharmonic Orchestra kíséretével énekel. Az ötlet annyira banális, amennyire hatásos a végeredmény. „Imádta volna ezt a telt hangzást” – mondta Presley első felesége, Priscilla, akihez az énekest haláláig szoros szálak fűzték.

Új szólólemezt jelentetett meg Udvaros Dorottya. A Majdnem valaki című album dalait kifejezetten a színművésznő számára írta Hrutka Róbert zeneszerző és Bereményi Géza­ szövegíró.

Bizony mondom, eddig szimplán kedveltem Kaltenecker Zsolt muzsikáját, és csak most, az öt esztendővel ezelőtt alakult 1705 nevű formációjának új lemeze kapcsán jutott eszembe, hogy egy kicsit jobban utánanézzek, mely dzsesszmuzsikusok játékából merített ihletet a zongorista, és ezt a mondatot nem kell félreérteni, se nem félremagyarázni.

Amikor megérkeztek az első hírek arról, hogy Ákos és Hauber Zsolt újra együtt dolgozik, nagyon sokakban ébredt fel a Bonanza-nosztalgia. És persze a remény, hogy lehet még új BB-lemez. És vele a kérdés is megjelent: vajon mennyire szólalhat meg ma hitelesen a nyolcvanas évek szintizenéje? Vagy épp azért szeretjük annyira a retrót, mert amellett, hogy szebbé varázsolja az emlékeket, ledobja magáról a kényes kérdésfelvetéseket?

„Ez nem tudományos igényű munka, de híd, út a távolba vesző gyökerek, hagyományok megértéséhez. Egy távoli üzenet Keletről a mai nyelven. Tekintsük fordításnak vagy kapocsnak.” Ezt üzente a Balkan Fanatik tavaly az On The Road című lemez borítóján.

Pár éve még ott tartottam, hogy hálálkodó levelet küldök Leonard Cohen egykori menedzserének, amiért unortodox módon kezelte a legenda pénzét. A sztorit mindenki untig ismeri, de nem árt átvenni, mert az utóbbi évek legnagyobb visszatérése kapcsolódik hozzá.

A Takáts Eszter Beat Band új lemezét egy koncerttel ünnepli meg hamarosan.

Postcards From Paradise címmel 18. szólóalbumát készítette el Ringo Starr, a Beatles egykori dobosa. A kellemes lemez szövegeiben a zenész folytatja a nosztalgikus visszatekintést, amelyet a 2008-ban megjelent Liverpool 8 című anyagán kezdett.

Palya Bea énekes, dalszerző, előadóművész, író. Magyar, cigány és bolgár népzenén nevelkedett, később más népek zenéiről is tanult (szefárd zene, indiai zene). Leginkább saját dalait énekli, amelyben egy megindítóan személyes világ tárul elénk.

Tosca és Parov Stelar. Ez a két név biztosan mindenkinek eszébe jut, ha a kortárs osztrák elektronika színteréről van szó. Illetve úgy osztrák, hogy bárhol a világon megértik. Más kérdés, hogy az utóbbi lemezlovas is valahogy úgy indult, ahogy az előbbiek, füstös levegőjű, bécsi kávézók, őszi osztrák délutánok melankóliáját karcolta a barázdákba, ma viszont már big bandjével csap szerte a világon egyre hangosabb és élőbb bulikat. Lassan elhomályosítva a ’94-ben, Richard Dorfmeister és Rupert Huber részvételével alapított Tosca fényét. Pedig az ezredforduló kétségtelenül tőlük volt hangos, illetve nem is annyira hangos, hiszen a dub és downtempo határain egyensúlyozó, álomszerű, finom hangzás inkább a vájtfülűeknek okozott gyönyörűséget. Talán egyet is érthetnénk ArtoLindsey-vel, a kortárs kísérleti zene megkerülhetetlen alakjával, miszerint Bécs különleges atmoszféráját semmi sem idézi meg jobban manapság, mint a Tosca szürrealista-melankolikus hangtájképei. Mármint hogy van élet a keringő után is.

Kezet a szívre: mit tudunk Izlandról? Már túl azon, hogy egy helyes kis gazdasági csőd után most köszönik, jól vannak. Meg hogy a világ egyik legszebb országáról van szó, ahol kimondhatatlan nevű vulkánok működnek.

Händel a piacról élt. A polgári piacról. Igyekezett minél jobban élni, s minél több angol polgárnak minél inkább tetszeni. Nem szerényen tengődő, kopott, befelé forduló, helyhez kötött kántor-tanító volt, mint Bach, hanem extrovertált világfi. Néhányszor meg kellett buknia és tönkre kellett mennie ahhoz, hogy elhiggye, a nemzetileg egyre büszkébb és rátartibb Londonnak tényleg nem kellenek már az ő olasz operái. Annál inkább az angol nyelvű, ótestamentumi oratóriumai. És attól kezdve szinte már csak olyanokat írt.

– Kissé kopottak, de a testük fénylik – Rátgéber László kosárlabda-mesteredző ezekkel a szavakkal konferálja fel a Kiscsillag zenekar tagjait mind a koncerteken, mind a harmadik nagylemezen.

Megjelent a Kiscsillag zenekar új lemeze: a tizenhárom dalt tartalmazó korong a Néniket a bácsiknak! címet kapta, és a Megadó Kiadónál látott napvilágot.

Az ingyenzenét, azt szeretjük nagyon. Nem csak azért, mert foglalkozásunk természetéből kifolyólag gyakran futunk bele értékelhetetlen produkciókba, amelyeket ha súlyos pénzekért szereznénk be, már első körben, hallgatás közben menten azt kezdenénk fújni, hogy ebből hány lélegeztetőgépet tudnánk venni, satöbbi.

Nyolc év telt el anélkül, hogy Peter Gabriel sorlemezt adott volna ki, de a Scratch my backet hallgatva ez az idő nem is tűnik soknak. Egyetlen nap várakozás sem tűnt hiábavalónak. Ő az a művész, aki a divatba jött formákat is képes új tartalommal feltölteni.

Ez a formáció talán a legtökéletesebb az összkiadás számára, ha annak veszszük a Bartók-sorozatot, aminek készül. Egyszerre élvezeti cikk (bármilyen hülyén is hangzik ez a szó Bartók vonósnégyeseire) és hangzó dokumentum.

Váczi Eszter saját nagylemezt most készített először, mégpedig klasszikus felállású dzsessztrióval.