Balog Zoltán, a NÜK pofátlanságügyi minisztereinek (ki nem az a mai „kormányban”..?) egyike 4 és fél milliót juttatott a Szentmihályi Szabó Péterről szóló emlékkötetre.

Az idén februárban kirúgott Schlanger András színidirektor posztjára ma írt ki pályázatot a nyíregyházi közgyűlés. Ha az eljárás jövő februárig nem zárul le, akkor a mostani ügyvezetőt, Kirják Róbertet bízzák meg az ügyvezetői feladatok ellátásával.

Folyamatosan emelkedik Fekete György köztestületének állami támogatása, gyarapodik a vagyona, és épülnek-szépülnek ingatlanai. Zengett a dicshimnusz az MMA mai közgyűlésén.

Fischer Iván alkalmatlanná vált! Továbbá alkalmatlanokká váltak az „ismertségüket, megbecsültségüket pártpolitikai aprópénzre váltó kultúrharcosok …  Alföldi Róberttől Schilling Árpádig”. Hiszen: „Ennek a típusnak egészen sajátos elképzelése van a művészetről, amit csak a provokáció, a balhé és a lóvé háromszögében tudnak értelmezni.”

Kínos helyzetbe hozta a kulturális alap alelnökét, Doncsev Andrást a Szépirodalmi Kollégium egyik tagja, Csontos János. Miután Doncsev mai sajtótájékoztatóján elmagyarázta, hogy az NKA csak szakmai döntéseket hoz, Csontos közölte: amíg ő kurátor, addig nulla forintot javasol a Mozgó Világnak, mert szerinte az „Gyurcsány Ferenc politikai felépítményének háttérintézménye”. Az alelnök azonnal visszautasította Csontos magánvéleményét.

Valódi politikai veszélyforrást látott az Orbán-kormányra nézve a Századvég az előző ciklus elhibázott kultúrpolitikai intézkedéseiben – derül ki a vs.hu munkatársa által per nyomán megismert több ezer oldalnyi tanulmányból, amelyet a politikai intézet készített. A Századvég károsnak tartotta Fekete György MMA-elnök megosztó személyiségét, a szerencsétlenül sikerült Kerényi Imre-féle Nemzeti Könyvtár sorozatot, a kínos kitüntetéseket és bírálta az egymást váltó kulturális államtitkárokat is.

Eger is pályázik az „Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre: az ehhez szükséges részvételi szándéknyilatkozatot már elküldték az Emberi Erőforrások Minisztériumához, s elkészítették a pályázati ütemtervet is.

Politikai alapon megosztott szakmai szervezetek és kirekesztett, adóhatósági vegzálás alatt álló alkotók jellemzik a kulturális életet - véli a Lehet Más a Politika (LMP) szakszóvivője.

A Nemzeti Kulturális Alap tavaly decemberi jogszabály-módosítás eredményeként létrejött új rendszerében 17 állandó és három ideiglenes kollégium működik, amelyeknek összesen 128 tagja van. 

Erdélyi példa alapján támogat kezdő szerzőket egy újabb állami program.

Bár még a delegálási folyamat sem kezdődött meg, a művészszervezetek a kezdeti széles körű tiltakozás ellenére már tudomásul vették a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) új működési rendjét, amelyben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kitüntetett szerepet kap. Valószínűnek tűnik, hogy majdnem mindenki együttműködik majd az új kollégiumi rendszer kialakításában, amely ugyanakkor még nemigen alakul.

Új forrásokat kapnak az önkormányzatok kulturális célokra, de ehhez három szűrőn is át kell menniük: az elosztásra először az előadó-művészeti bizottságok tesznek javaslatot, ezt véleményezi a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács, de aki végül dönt, az Balog Zoltán miniszter.

A lengyelországi Wroclaw és a spanyolországi San Sebastián lesz 2016-ban Európa két kulturális fővárosa - írta csütörtöki közleményében az Európai Bizottság.

A párizsi merényletek kapcsán jutott némi reflektorfény a franciaországi magyar kultúrdiplomácia középponti intézményének, a Párizsi Magyar Intézetnek is, amelynek új igazgatóját néhány hete nevezték ki.

Körbejárta az online sajtót a hír, hogy a közmédia – előzetes ígérete ellenére – nem kíván Péterfy Gergely író Kitömött barbár című tavaly megjelent, nagy sikerű, Aegon-díjjal elismert regényéből hangjátékot készíteni. Sokakban felmerült cenzúragyanú, de hogy ezúttal is valóban erről van-e szó, aligha lehet biztosan megtudni.

– Attól tartunk, hogy jogilag nem tiszta, szakmailag nem hozzáértő, politikai érdekeket erősen szem előtt tartó vezetés alá kerülhet az intézmény – olvasható abban a petícióban, amelyet annak érdekében írtak, hogy Szentendre vezetése ne távolítsa el a helyi kulturális központ vezetőjét.

A Göteborgi Könyvvásár után a magyar közbeszéd örök kulturális slágerkérdését jártuk körül: a részben érthető kisnemzeti üldözöttségtudat, a kritikátlan Európa-rajongás és a bezárkózó sértettség vitáját, illetve politika és művészet viszonyának problémáját.