- Fontos, hogy Egernek olyan, érvényes kulturális stratégiája legyen, amely kiterjed az „EKF2023" cím viselésének évét követő időszakra is. Az értékelésnél a nemzetközi bíráló testület nagy hangsúlyt fektet majd arra, hogy a pályázó milyen alternatív megoldásokkal kívánja bevonni a programba a helyi lakosságot és a civil szférát, különös tekintettel a fiatalokra. Kiemelt figyelmet kell fordítani az oktatással való kapcsolatra és az iskolák részvételére.

Az „EKF2023" pályázat megjelenését követően nagyjából tíz hónap áll az aspiráns városok rendelkezésére, hogy elkészüljön az első fordulós anyag. Ezt egy tizenkét fős, nemzetközi szakértő testület bírálja el, majd az észrevételek kézhezvétele után a második fordulóba meghívott városokra újabb 9-10 hónapos munka vár: a javaslatok beépítése és a végleges pályázati anyag összeállítása. Arról, hogy mely magyar és egyesült-királyságbeli város lehet Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban, 2018 nyarán születhet döntés.

Habis László polgármester egy pénteki sajtótájékoztatón arról beszélt: számítanak az egri művészekre, és és várják az egri polgárok javaslatait, észrevételeit is. Szavai szerint az önkormányzat nem beruházás-központú pályázatban gondolkodik. - Középpontba kell állítani városunk művészeti értékeit, valamint két, Kepes Györgytől származó gondolatot: a városra, mint képzőművészeti alkotásra kell tekintenünk, és be kell mutatnunk a kultúra és a tudomány határterületeit, például a fényművészet egri világát. Eger kulturális gazdagságában ott vannak a történelmi értékek, számos nép és nemzet értékei, valamint egyfajta vallástörténeti sokszínűség is – tette hozzá.