Az MSZP-nek állt érdekében a robbantásos merényletek veszélyére figyelmeztetni -véli Bugár Béla megbízott pozsonyi házelnök és Duray Miklós, a Magyar koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke. A magyar kormány szóvivője szerint a hírt nyilvánosságra kellett hozni.

Ha nincs Mikola - kinek e kérdésben amúgy semmi illetékessége nincsen -, akkor nem "fejlődik" ideiglenes kampánytémává a kettős állampolgárság ügye, s vele együtt az elvileg hármas talapzaton nyugvó magyar külpolitika (integráció, szomszédságpolitika, határon túli magyarság) legalább egy foszlánya.

Eddig alig-alig osztottak a pártok lapot választási kampányukban a határon túli magyar politikusoknak, és nem is úgy néz ki, hogy e tekintetben a helyzet sokat változhat már a szavazás első fordulójáig.

Nem híve Tőkés László püspök a határon túl élő magyarok magyarországi választójoghoz juttatásának. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ezt Budapesten közölte a Népszabadság tudósítójával, aki Mikola István, a Fidesz miniszterelnökhelyettes-jelöltjének kongresszusi kijelentéséről kérdezte.

A szomszédos országokban működő magyar pártok túlnyomó többsége egyik hazai párt oldalán sem szándékozik aktívan bekapcsolódni a magyarországi választási kampányba. Több ezer külhoni polgári körös aktivista azonban már készül a Fidesz Kossuth téri demonstrációjára.

"Orbán Viktor a szó, Mikola István a szándék. Ez derült ki a Fidesz vasárnapi kongresszusán" - jelentette ki tegnap Hiller István szocialista pártelnök azzal kapcsolatban, hogy Mikola, a Fidesz kormányfőhelyettes-jelöltje a kongresszuson arról beszélt: ha négy évre nyerni tudnánk, és utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden megoldódna.

A Fidesz-kongresszuson Mikola István, a "nemzet orvosa" betekintést engedett gondolkodása mélységeibe. Az alant olvasható magvast azért idézzük, hogy mindenki józanul végiggondolhassa: mi mindennel kell szembenéznie, ha Mikola győzelmét követően még húsz évig szeretné gyógyíttatni magát ebben az országban.

Szili Katalin szocialista politikus, aki annak idején a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán lelkiismereti szavazásra buzdított, úgy látja, Mikola István leleplezte a Fideszt, s igazolta azt, hogy pártja csak voksvadászatra használná a határainkon kívül élő magyarokat. Nincs másról szó, csak szónoki fordulatról - magyaráz a Fidesz.

Gyurcsány Ferenc szerint Mikola Istvánnak, a nagyobbik ellenzéki párt kormányfőhelyettes-jelöltjének a határon túli magyarok szavazataival történő, hosszú távra szóló Fidesz-berendezkedésre utaló mondata példa arra, ahogyan a nemzeti kérdésről nem szabad beszélni.

Orbán Viktor most nem négy évre, hanem valójában két évtizedre kér mandátumot a választóktól. Logikusan ez következik Mikola István szavaiból, aki a Fidesz-kongresszus pulpitusáról lényegében azt üzente pártja szavazóinak: ha most nemcsak sokan, hanem végre elegen is lesztek az urnáknál, négy év múlva ötmillió embert hozhattok majd magatokkal a szavazófülkékbe. A határon túliak szavazati jogának megadásával pedig - zárta gondolatkísérletét Orbán pillanatnyi jobb keze - "minden eldőlne a következő húsz évre".

Borús, hideg napon zajlott tegnap Székelyudvarhelyen a március 15-i ünnepi rendezvény, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a székelység autonómiaigényének újbóli kinyilatkoztatására hívott össze. A 2 órakor kezdődő nagygyűlés előtt a város - külsőségekben is hétköznapinak látszó - ünnepi készülődését felpezsdítette a hír, hogy Traian Basescu államfő útban van a székely Athén felé.

Traian Basescu román elnök Bukarestbe kérette Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, hogy személyesen tájékozódjék a március 15-re a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által összehívott Székely Nagygyűléssel kapcsolatosan kialakult helyzetről.

A székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy Magyarországon bejegyzett, Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll - riogatta olvasóit a Ziua című bukaresti napilap.

Nem jelent támadást Románia területi integritása ellen a március 15-én Székelyudvarhelyre összehívott székely nagygyűlés - biztosította kedden a román közösséget és Traian Basescu államelnököt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetősége.

Pontosan az jött ki az ügyből, amire számítani lehetett: semmi. Szinte előre borítékolni lehetett, hogy elvérzik Avarkeszi Dezső alkotmánymódosítási javaslata. Bár voltak próbálkozások, hogy rendkívüli parlamenti ülés tárgyalja a kisebbségekre vonatkozó csomagot, ezek életképtelennek bizonyultak. Úgy látszik, az érintettek jelentős részének (akik egyébként hangosan követelik az anyaország és a határon túliak viszonyának még szorosabbra fűzését) nem volt érdeke, hogy a kampányfinisben konszenzus alakuljon ki ebben az ügyben.

Mandur László, az MSZP Országos Elnökségének tagja levélben kérte Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalását azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök személyre szóló, névvel, lakcímmel ellátott levélben keresett meg határon túli magyarokat - közölte az MSZP. Péterfalvi Attila szerint a levél feladóinak meg kell tudni mondaniuk, honnan jutottak hozzá a címekhez.

Nem nagyon érdekli a választókat a külpolitika - írta a közelmúltban a világhálón olvasható "naplójában" Gyurcsány Ferenc kormányfő, s a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének véleményét erősítették meg az MTI által megkérdezett politológusok, akik külpolitikai kérdésektől mentes kampányra számítanak.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője tegnap voksvadászatnak nevezte, hogy Orbán Viktor a külföldön élő magyar állampolgároknak szavazásra felszólító levelet küldött.

Lényegében kizárható, hogy a mostani Országgyűlés - akár rendkívüli ülés keretében - meghatározza a határon túli magyarok közjogi státusát.

Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője csütörtökön a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában voksvadászatnak nevezte, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök a külföldön élő magyar állampolgároknak szavazásra felszólító levelet küldött, míg Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője szerint a pártelnök csak tájékoztatta a címzetteket.