A Kaposvári Törvényszék csütörtökön megsemmisítette a kaposvári közgyűlés korábbi határozatát, amellyel – annak ellenére, hogy megvolt a kiíráshoz szükséges lakossági támogatás – leszavazta a városba tervezett gumiégető üzemről szóló helyi népszavazást. A bíróság új eljárásra kötelezte a Szita Károly polgármester vezette testületet.

Összegyűlt a kellő számú aláírás Kaposváron ahhoz, hogy kiírják a városba tervezett gumifeldolgozó engedélyezéséről a helyi népszavazást.

Somogy megyében a Jobbiktól az LMP-ig egységbe kovácsolta az ellenzéket a Kaposvárra tervezett gumihulladék-égető. Egy lakossági fórumon megtapsolták Illés Zoltánt, aki a dioxinszennyezés veszélyeiről beszélt. A kaposvári Fidesz szerint az ellenzék mindent ellenez, ami jó.

Folytatódik az Orbán-kormány hadjárata a szélenergia ellen: ezúttal a megújuló energiaforrásokkal termelt áram kiemelt átvételi áráról szóló szabályozásból vették ki a szélerőműveket. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, a hulladékok elégetéséből nyert energia kedvezőbb elbírálás alá esik, mint a széláram.

Miután a hulladékszektor eddigi átalakítása kudarcba fulladt – az ágazat tízmilliárdos veszteséget halmozott fel, a szelektív gyűjtési és hasznosítási teljesítmény pedig visszaesett –, a kormány a megkezdett úton továbbhaladva a teljes államosítás felé mozdul. Az állami kukaholding nem csak a számlázást és a díjbeszedést, de források és a fejlesztési lehetőségek elosztását is központosítja, az utóbbi területen a kormányzati tervek szerint új hulladékégetők építésén lesz a hangsúly.

Várhatóan veszélyeshulladék-égetőkbe kerülnek az Illatos úti vegyiüzem területéről elszállított vegyszerek, ez azonban korántsem oldja meg a súlyos környezeti problémát: az egykori gyárterület talaja és a talajvíz továbbra is szennyezett, az ártalmatlanításra egyelőre nincsenek tervek.

Szakmai nonszensz, és hatalmas korrupciós kockázatot jelent a kormány hulladékégető-építési ötlete – állítja Illés Zoltán. Az előző Orbán-kabinet környezetügyi államtitkára szerint az égetés és a szelektálás Európában eddig mindig konfliktusba került.

Új hulladékégetők építését fontolgatja a kormány. Az új ötlet egy, még a Gyurcsány-kormány által felvetett, majd a gazdasági válság miatt elaltatott javaslat újracsomagolása, amely azonban jó eséllyel alkotmány- és törvényellenes.

Ezúttal szeptemberi leállást helyezett kilátásba a 106 Pest és Nógrád megyei település szemetét elszállító, önkormányzati Zöld Híd Régió Kft. a rezsicsökkentés miatt visszaeső bevételeikre, egyszersmind az egyre magasabb adó- és egyéb terheikre hivatkozva. Tartozó ügyfeleik kukáit már mostantól telehagyják.

A 285 ezer Pest és Nógrád megyei lakos szemetét elszállító Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. a csőd szélén táncol. Ez akár már májusban is veszélyeztetheti a térség lakossági hulladékának elszállítását – hacsak a katasztrófavédelem nem talál a helyére egy másik céget.

A Népszabadság információi szerint kijátszotta az uniós rendelkezéseket a magyar kormány a sérült paksi fűtőelemek Oroszországba szállításánál. A 2011 óta hatályos európai szabályok szerint a hulladékot nem lehetett volna az EU-n kívülre vinni végleges tárolásra, a tranzakciót viszont egy 2010-es szerződés alapján bonyolították le, amelynek tavalyelőtti módosításáról az Orbán-kabinet ráadásul elfelejtette tájékoztatni az uniós szerveket.

„Ha nem sikerül jobb belátásra bírni a település vezetését, akkor a tárnokiak, akaratukon kívül, egy emberkísérlet főszereplőivé válhatnak!” E mondatba sűríti Holló Szilvia a Pest megyei községben heves vitákat szító hulladékfeldolgozó-ügy lényegét, és eltökélten fűzi hozzá: „Nem nyugszunk bele, hogy az önkormányzat felelőtlen módon egy olyan beruházást támogat, ami kapcsán egyre több a megválaszolatlan kérdés!”

Két újabb helyettest nevezett ki Dorkota Lajos. A közműhivatal hó eleje óta dolgozó ex-fideszes elnöke, saját korábbi kollégája után, a jogelődszervezetnél hasonló beosztást betöltő irányítót, illetve a BM katasztrófavédők nemzetközi főosztályvezetőjét hozta helyzetbe. Már csak az energetikai elnökhelyettes posztja szabad.

Gázálarcban, transzparensekkel, zászlókkal tüntettek osztrák és magyar civil szervezetek a Szentgotthárd melletti Heiligenkreuzban pénteken az országhatár mellé tervezett hulladékégető ellen.

Öt évvel ezelőtt fejezték be a rákospalotai hulladékhasznosító üzem rekonstrukcióját. A még 1982-ben épült létesítmény az akkori szabályoknak megfelelt, ám az idő múlásával elkerülhetetlenné vált a felújítás.

A csepeli közpinti szennyvíztisztító egy éves próbaüzeme után 2010 nyár végétől a létesítményben ártalmatlanítják a budapesti szennyvizek mintegy felét, melyek 95 százaléka lesz onnantól kezdve biológiailag tisztított. A keletkező iszapot valószínűleg a főváros leendő második szemétégetőjében hasznosítják majd.

Kutatócsoportok és vállalatok ezrei keresik arra a megoldást, hogy miként lehetne csökkenteni a legális és illegális lerakókba kerülő szemét mennyiségét. Az egyik út a háztartási hulladék elgázosítása lehet, amely nem csak a hulladék eltüntetésére, hanem üvegházhatású gáz kibocsátása nélküli energiatermelésre is lehetőséget biztosít. Külföldön már több ilyen berendezés üzemel, nálunk még csak gondolkoznak az ötleten.

Az ország második legnagyobb ilyen létesítménye épülne Tiszaújvárosban, ahol már van egy veszélyeshulladék-égető. A helyiek és a civilek szerint nem vizsgálták eléggé, mennyire jár káros egészségügyi hatásokkal az égetőmű.

A Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület határozottan tiltakozik amiatt, hogy a burgenlandi székhelyű BEGAS Kraftwerk GmbH hulladékégető mű létesítését tervezi közvetlenül a magyar határ mellé.