|
| Fotó: Koncz György / Népszabadság |
A Népszabadság kérdésére a környezetvédelmi ügyekben illetékes agrártárca nem tudta megmondani, hogy pontosan hová került a hulladék; tájékoztatásuk szerint a műveletet teljes egészében a Miniszterelnökség felügyelte (ez a kormányzati feladatleosztás és felelősségi körök alapján nem feltétlenül jogszerű, abból a szempontból viszont logikus, hogy a területi környezetvédelmi hatóságok újabban a kormányhivatalokba integrálva működnek, a megyei kormányhivatalok irányítása pedig a miniszterelnökséghez tartozik). A szintén megkeresett Lázár-minisztériumtól
azt a szűkszavú tájékoztatást kaptuk, hogy a dorogi, a győri és a tiszaújvárosi égetőkbe szállították az Illatos úti, egyelőre ismeretlen összetételű vegyszermaradványokat.
A kormánymegbízott tájékoztatása szerint az ártalmatlanítási feladat elvégzése nettó 1 milliárd 661 millió forintba került – az összeget az állam megelőlegezte a felszámolási eljárás lezárásáig (azt azonban nem tette hozzá, hogy minimális az esélye az elköltött közpénz visszaszerzésére). Tarnai azt is megjegyezte: „hosszú évtizedek óta mindenki tudta, hogy mi a helyzet" a telephelyen – ehhez képest Bácskai János, a kerület fideszes polgármestere még tavaly októberben is azt hangoztatta, hogy nincs vészhelyzet az Illatos úton, és a kormány is csak az ellenzék és a média nyomására látott hozzá a takarításhoz.
|
| Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK |
A kormánymegbízott úgy fogalmazott, hogy most a tényfeltárás időszaka, a környezetbe kijutott szennyeződés felmérése következik, ennek azonban lapunk információi szerint sem konkrét határideje, sem menetrendje, sem költségvetési fedezete nincs.
Tarnai szerint a mérések azt mutatták, hogy egészségkárosító hatás nincs a környezetben, azt viszont nem részletezte, hogy milyen mérésekre gondol – korábban a Greenpeace által megrendelt vizsgálatok többek között DDT-t mutattak ki a telephelyhez közeli lakóövezetekben. A Greenpeace közleményben reagált a kormánymegbízott által elmondottakra.
|
| Fotó: Koncz György / Népszabadság |
A nemzetközi zöldszervezet úgy látja, hogy az akut vészhelyzet elhárult, ám a valóban jelentős feladat, azaz a súlyosan szennyezett terület megtisztítása azonban még hátravan, és sürgősen neki kellene látni. A Greenpeace becslése szerint a végső számla meghaladhatja majd a 10 milliárd forintot.
„Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jogosan aggódhatunk, hogy ezt a hatalmas költséget végül az adófizetőknek kell majd állniuk"
– írják.
Lehetetlen a céggel megfizettetni a kárt
Továbbra sincs érvényben Magyarországon olyan jogszabály, amely garantálná a „szennyező fizet" elvének érvényesítését hasonló esetekben – a kötelező környezeti felelősségbiztosítás bevezetését célzó módosító javaslatokat az utóbbi években a kormánytöbbség sorozatosan leszavazta. Ezzel kapcsolatban Jávor Benedek, a PM EP-képviselője a magyar és az uniós hatóságokat is kérdőre vonta – az Európai Bizottságtól érkezett válaszból az derül ki, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzéséről szóló Seveso-irányelv tartalmaz egy jelentős joghézagot: ha nincs működő cég a szennyezés mögött, akkor a kárfelelősséget gyakorlatilag lehetetlen érvényesíteni. Úgy tudjuk, az Illatos úti esetre hivatkozva a képviselő az uniós és a hazai szabályozás módosítását is kezdeményezni fogja.
