A 2006 ősze óta eltelt időben a köztársaság elnöke a problémák kezelését elősegítő első számú közjogi méltóságból a problémák egyik forrásává vált. Minden korábbinál nagyobb szükség lenne egy tekintélyes államfő moderáló szerepére, de a jelenlegi államfő tekintélye minden korábbinál mélyebbre jutott. Legutóbbi botlását augusztus 25-én követte el, amikor saját, "56-os értékeket" védelmező érvelését felejtette el alkalmazni.

Sólyom László államfő és Horn Gyula volt miniszterelnök az ország ügyeiről  beszélgetett "egy spontán találkozón" a Balaton-parton - erősítette meg Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője a Vasárnapi Hírek információját vasárnap az MTI-nek.

Ha a köztársasági elnök egyetértett volna Horn Gyula kitüntetésével, akkor egyszerűen aláírja a miniszterelnök előterjesztését. Tudni lehetett, milyen döntést hoz majd az államfő, amennyiben az Alkotmánybíróság lehetővé teszi számára a mérlegelést. A borítékolható kudarc ellenére a szocialisták mégis fontosnak tartották, hogy végigvigyék a kitüntetési procedúrát, mert jelképes és gyakorlatias céljaik voltak vele.

A lap július 24-i számában Ungváry Krisztián A "rendszerváltó" címmel cikket írt arról, hogy a Magyar Köztársaság 1994-1998 közötti miniszterelnöke mennyire érdemtelen arra, hogy állami kitüntetést kapjon. Cikkében hivatkozik Akarta, megkapta című írásomra (július 14.), amelyben én nem tárgyalom és nem is minősítem a volt miniszterelnök érdemeit vagy érdemtelenségét.

A Horn Gyula ki-nem-tüntetésével kapcsolatos megnyilvánulások arra utalnak, hogy a közvélemény-formálók nagy részének torz fogalmai vannak az MSZMP és Horn rendszerváltás körüli tevékenységéről.

Mint tudjuk, Gyurcsány Ferenc magas állami kitüntetésre terjesztette elő hetvenötödik születésnapja alkalmából elődjét, Horn Gyulát, Sólyom László köztársasági elnök azonban - elődjéhez, Mádl Ferenchez hasonlóan - elutasította ezt. A történtekről vita folyik, ehhez járulnék hozzá magam is az alábbi gondolatmenettel.

Hát akkor ugorjunk neki megint. Ha a köztársasági elnök megtette, megtehetjük mi is. Noha zavarban vagyunk. Mert úgy és az lett volna a helyes, ha Sólyom László tegnap este a tévében hely és idő megjelölésével idézi, hol és mikor tett az általa ki nem tüntetett Horn Gyula olyan nyilatkozato(ka)t, amelyek az 1956-os forradalom megítélésére nézve "ellentétesek a mai rendszerrel".

Sólyom László köztársasági elnökként a tisztességet szeretné visszahozni a közéletbe, az államfő ebbéli szándékáról a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorának adott interjúban beszélt.

Magyarországon senki nem azonosulhat azzal a kijelentéssel, amelyet Mihail Gorbacsov tett a közelmúltban 1956-tal kapcsolatban - jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szombaton este a Lánchíd Rádiónak adott interjújában.

A köztársasági elnök 2006. március 13-án levélben fordult az alkotmánybírákhoz, és azt kérte tőlük: biztosítsák számára, hogy a kitüntetések előterjesztésénél mérlegelhessen, azaz, adott esetben vétójoggal élhessen. Azért szerette volna mindezt, nehogy - levelét idézve -"elveszítse erkölcsi integritását, amelynek veszélye elvileg fennáll, ha gyakorlatilag tartalmi mérlegelés nélkül kell eleget tennie az előterjesztéseknek". Az ügy előzménye az volt, hogy a március 15-i előterjesztések közül hárommal nem volt megelégedve.

Aránytalannak érzem azt a nyilvános tiltakozást, amit az SZDSZ-ből "a Horn Gyula 75. születésnapjához kapcsolódó" nyilatkozatok váltottak ki, és erősen vitatom a liberális pártnak azt a nézetét, hogy a volt miniszterelnök "a liberális polgári demokrácia alapértékeit kérdőjelezte" volna meg. Bár ami a mögöttes gondolkodást illeti, azt érteni vélem.

Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő, 56-os halálraítélt szerint nem kell felháborodni azon, hogy Horn Gyula nem kap meg egy demokratikus rendszerben alapított kitüntetést, mert nem méltó rá. A politikus erről pénteken nyilatkozott az MTI-nek.

Az MSZP Mihail Gorbacsov nyilatkozatától elhatárolódik, Horn Gyula volt miniszterelnökétől azonban nem - mondta Nyakó István, az MSZP szóvivője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.

Bár nem kevés embert, háromszáz meghívottat láttak vendégül Horn Gyula születésnapján a budai Várban, mégis többeknek az volt az érzésük, hogy nem teljes az ünneplők köre.

- Sokan érkeztek külföldről, hogy Horn Gyulát köszöntsék születésnapja alkalmából. Bizonyos szempontból közéjük tartozik Kósáné Kovács Magda is, hiszen Európa parlamenti képviselőként Brüsszelből jött, s mire ez az interjú megjelenik, oda megy vissza. Ő volt az, aki 1995-ben köszönés nélkül otthagyta Horn Gyula kormányát. Meg kell tehát most kérdezni: kinek szól a gesztus, hogy Brüsszelből is hazautazik a születésnap kedvéért? A baloldalnak, az államfővel folytatott politikai vitának, vagy az ünnepeltnek?

Göncz Árpád államfő jelenlétével, Mihail Gorbacsov és Hans Dietrich Genscher pedig igen meleg szavakkal tüntette ki Horn Gyulát a 75. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen.

Horn Gyula "időtálló teljesítményét" méltatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a volt kormányfő 75. születésnapja alkalmából rendezett pénteki budapesti ünnepségen, ahol több külföldi politikus is felszólalt. Gyurcsány Ferenc szerint Horn Gyuláé fantasztikus élet, viselni kell az ünneplést, mint ahogy ő viselte az élet terheit.

Nyakó István arra kérte Orbán Viktort, szólaljon meg Horn Gyula születésnapja kapcsán és helytelenítse nyilvánosan, hogy pártpolitikai alapon fosztják meg az általa is nagyra becsült egykori kormányfőt az elismeréstől.

Horn Gyula elfoglalta az MSZP honlapját - a volt miniszterelnök négy portréjának képsora alatt öles betűk állnak: "üzenj te is Horn Gyulának!".

Szocialista körökben nem tartják véletlennek az Alkotmánybíróság (AB) kitüntetésekkel kapcsolatos döntésének időzítését, vagyis azt, hogy Sólyom László éppen a döntésre nyitva álló utolsó héten kapta meg a felhatalmazást arra, hogy ne tüntesse ki Horn Gyulát. A Köztársasági Elnöki Hivatal szóvivője korábban azt is jelezte, hogy Sólyom László az előterjesztésről az AB határozatának ismeretében dönt majd.