Stagnál idén a magyar gazdaság, a növekedés alapjait a kormányzati politika nem tudja megerősíteni, és a költségvetési hiány növekedését újabb megszorítással kellene egyensúlyozni. Ez a Pénzügykutató friss előrejelzésének lényege.

Máris elosztotta az általa várt idei növekedésből származó többletbevételeket Orbán Viktor.

A kedvező inflációs adatok ellenére gyengült a forint, leginkább a jegybanki és legfőképp a politikai kockázatokra reagálva – kilenc hónapja nem volt ilyen gyenge a magyar valuta.

Kéretlen tanácsot nem adunk, de jelezzük, hogy bizonyos lépéseknek milyen következményei lehetnek – mondta lapunknak még Áder János berlini útja előtt adott interjújában Matei Hoffmann, Németország budapesti nagykövete.

„Az energia költségszintje a hazai vállalkozások számára alacsonyabb lesz versenytársaink költségszintjénél” – ezt még bő két héttel ezelőtti évértékelőjében ígérte Orbán Viktor miniszterelnök. Nagy fába vágja a fejszéjét a kabinet, ha a kormányfő óhaját a napi gyakorlatban is igyekszik megvalósítani, hiszen a piaci folyamatok pont ellentétesek ezzel.

Rosszkedvünk telét vajon kinek a napsütése változtatja tündöklő nyárrá? Rosszkedvünk és aggodalmunk forrása a hatalom változó jellege, akár shakespeare-i értelemben. Széttöredezése, szétterjedése, globálisan halványuló ereje. A vezetetlen világ érzete.

A visegrádiak a weimariakkal találkoztak, most először: Orbán Merkellel és Hollande-dal fényképezkedhetett.

Hiányérzete maradt az elemzőknek tegnap – nem igazán hallhattak újdonságot Matolcsy György és Varga Mihály meghallgatásain. Ami még fontosabb: a jegybankelnökjelölt nem tette nyilvánvalóvá viszonyát az úgynevezett nem konvencionális monetáris eszközökhöz, vagyis nem derült ki, valójában mit fog tenni, és belekezd-e egy gazdaságélénkítő programba.

A rendszerváltás óta, sőt már azelőtt is tudtuk, hogy az ország tőkehiányos, tehát az új beruházások, nagyvállalkozások döntő hányadának máshonnan kell érkeznie. Abban azonban szinte biztosak voltunk, hogy fogyasztónk van, vagy legalábbis lesz elég. Hogy a 90-es évek színre lépő kisvállalkozásai nem a levegőben lógnak. Szolgáltatásaik, a helyi igényekhez mért régi vagy megújított termékeik vásárlóra, fogyasztóra találnak.

Simor András szerint jól vizsgázott az MNB. Az inflációs célt nem sikerült elérni, de az IMF-megállapodással katasztrófától mentették meg az országot. A mennyiségi lazítás csak a kockázatokat növelné – hangsúlyozta.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pártpolitikai hovatartozástól függetlenül bárkit finanszíroz, aki hozzá fordul és megfelel a bank feltételeinek –mondja Baranyay László. Az állami pénzintézet elnök-vezérigazgatója azt mondja: egykori kollegájával, Simicska Lajossal ugyan időnként találkoznak, de tőle még nem kért semmit. „Baráti” cégektől azonban így is rendszeresen kap megkereséseket.

Bárkinek figyelmébe ajánlja a Haza és Haladás tanulmányát Oszkó Péter, aki magát továbbra is szakértőként határozza meg. Az OTP-csoporthoz tartozó Portfolion Zrt. elnök-vezérigazgatójaként tevékenykedő volt pénzügyminiszter szerint ötleteiket a kormány is hasznosította.

Adóemelések ígéretével győzi meg a kormány az Európai Bizottságot arról, hogy kisebb lesz a hiány, majd miután Magyarország nyáron kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, ahelyett, hogy ezeket végrehajtaná, inkább enged majd a gyeplőn és választások előtti osztogatásba kezd – ilyen és ehhez hasonló forgatókönyveket vázolnak fel a pénzpiacokon azután, hogy Orbán Viktor kormányfő elzárkózott a költségvetési megszorítások elől.

Amiért egyáltalán lefelé tarthat a magyar kamat és nem mellékesen a csökkenő hozamokon keresztül az állam finanszírozásának a költsége, nem egyéb, mint az amerikai és részben az angol jegybank által teremtett pénzbőség.

A 2010 óta folytatott unortodox gazdaságpolitikáról megoszlanak a negatív vélemények: „őrült beszéd, de van benne rendszer”, vagy „őrült beszéd, és nincs benne rendszer”.

Magyarországon csökken a reálkereset, a minimálbér vásárlóereje 8-10 ezer forinttal kevesebb, az egykulcsos személyi jövedelemadó a tehetőseknek kedvez, miközben a fogyasztás 2-4 százalékkal visszaesett az elmúlt három évben - íme néhány elem az MSZP alternatív évértékelőjéből, amit válaszul szántak Orbán Viktor pénteki beszédére. A Fidesz-frakció közleményben reagált: szerintük éppen a szocialisták gazdaságpolitikai javaslatai tették tönkre az országot és a családok ezreit.